Immár évek óta hagyománnyá vált, hogy a marosvásárhelyi Kossuth és Arany János utca találkozásánál levő kis parkban, ahol Petőfi Sándor egész alakos szobra áll, az év első napján, ami egyben Petőfi születésnapja is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) emlékünnepséget tart. Az idén kerek évfordulóra, a 190-re gyűlt össze száznál több marosvásárhelyi és környékbeli magyar, akik jobbára rendszeres résztvevői az ünnepségnek.
2013. január 01., 17:002013. január 01., 17:00
2013. január 02., 11:332013. január 02., 11:33
Az EMKE részéről Barabás László néprajzkutató emlékezett a költőre, s marosmagyarói, nyárádselyei, illetve szászcsávási példákkal idézte, hogy Petőfi immár elválaszthatatlanul hozzátartozik magyarságtudatunk „tárgyi bizonyítékaihoz”, olykor akár úgy is, hogy alakja köré legendák fonódnak (például a Székelykeresztúr melletti Petőfi-sír), vagy akár úgy, hogy a szászcsávási emberek a szívükhöz közel álló verset neki tulajdonítják, „hisz\' ki írhatott volna ilyen verset más, mint Petőfi?”.
A nemzeti érzésben nincs vallás
Mindenképpen elismerésre méltó, hogy a mínusz 13 Celsius-fokos hidegben, az új év beköszönte után alig 12 órával ennyi ember összegyűlt a szobor körül. Nyugdíjasok, fiatalok, értelmiségiek, vállalkozók, lelkészek, mindennapi emberek – magyarok jöttek el órányi főhajtásra a szoborhoz.
Nagy László unitárius lelkész, püspökhelyettes emlékező beszédében elmondta, az evangélikus Petőfi születésének évfordulóján immár hagyománnyá vált, hogy a magyar egyházak különböző felekezeteinek lelkészei emlékeznek a marosvásárhelyi szobornál, mert a nemzeti érzésben nincsen vallás, mint ahogyan 1848-ban vagy 1956-ban sem az számított, hogy ki, milyen felekezet híve, mert jóakarat, egymásra figyelés nélkül nincs közösség, közösség nélkül pedig nincs jövő. Akkor, ’48-ban is jóindulattal állt a magyar ügy mellé sok idegen, s jóindulattal kell erősítenünk magunkat ma is ebben a városban.
Az ünneprontás szándéka nélkül jegyezzük meg csupán – immár évek óta szinte ugyanazok az emberek jönnek el a szoborhoz, akármekkorra hideg is van. Kerekes Károly – az ünnepség mindenkori résztvevője – parlamenti képviselőn kívül nem láttuk a téren a politikai pártok máskor olyannyira aktív, a magyarság érdekeit fennen hangoztató reprezentánsait. Mellette csak egy volt polgármester (Fodor Imre) és egy ideig-óráig képviselőjelölt (Vass Levente) érezte fontosnak jelen lenni a nemzeti költőnk születésének 190. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. Hadd ne találgassuk ezúttal, hogy a zord idő vagy a választásokig levő túl hosszú idő tartotta távol politikusainkat, közösségi vezetőinket.
Az ünnepség végén a Vártemplom kórusa megzenésített Petőfi-verseket adott elő, miközben a szobor talapzatán elhelyezték az EMKE, a történelmi vitézi rend, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület koszorúit.
Akár vásárhelyivé is válhatott volna
Marosvásárhely akaratlanul is igen nagy szerepet játszott a költő rövid életében. 1849. július 22-én feleségéhez innen írt rövid levelet, majd 29-én – mindössze két nappal halála előtt – ugyaninnen címezi levelét, az utolsót Júliának. Ebben áll a következő szövegrész: „Szinte ma az utban mondta (Bem tábornok – szerk. megj.), hogy neked itt Maros-Vásárhelyt csináljunk szállást, s ide hozzalak. Nekem is ez a fő vágyam, de míg erősebb lábra nem állunk a szomszédban levő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem. Csak két mérföldnyire vannak innen (...). De mihelyt némileg biztos lesz e hely, az lesz első dolgom, meg lehetsz felőle győződve.” Ha a történelem s hadiszerencse másként fordul, talán még marosvásárhelyi lakos is lehetett volna Petőfi Sándor. S bizonyára emiatt van az is, hogy a város bővelkedik Petőfi-emlékekben: emléktábla áll a Görög-házon (leleplezték 1884. szeptember 28-án), emlékoszlopot állítottak a költőnek 1912 novemberében (1919. márciusában ledöntötte az új román hatalom az obeliszket), Petőfi-dombormű van a Teleki-házon (avatták 1999. július 29-én), és szobrot emeltek Petőfinek 2000. december 16-án, azóta itt tartják a megemlékezéseket.
Maros megyében a szavazópolgárok több mint harminc százaléka leadta voksát 14 óráig, és közben a nap is kisütött a megyeközpontban, így az eső sem jelenthet akadályt az állampolgári kötelesség gyakorlása közben.
Maros megye első magyar kormánybiztosa, Barabási Antal Szabolcs prefektus a fiatalokért, a gyerekekért és egy olyan európai jövőért és országért szavazott, amely értük van.
Azzal tiltakozott az egyik marosvásárhelyi iskola másodikos tanulójának folyamatos agresszív viselkedése ellen az osztály szülői közössége, hogy nem engedték el gyerekeiket az országos felmérőtesztre. Az esetet vizsgálják a hatóságok.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!