
Fotó: Boda L. Gergely
Az elmúlt negyedszázad legkisebb jelenlétével kellett számolni hétfőn az aradi vértanúk kivégzésének október 6-i marosvásárhelyi Postaréti megemlékezésén, a Székely Vértanúk oszlopa melletti emlékhelyen.
2014. október 06., 20:082014. október 06., 20:08
2014. október 06., 20:192014. október 06., 20:19
Annak ellenére, hogy az időjárás kedvezett, a hőmérő pedig 18 fokot mutatott, s a megemlékezést is napra pontosan tartották, a marosvásárhelyi Székely vértanúk útján alig másfél-száznyi ember gyűlt össze, hogy a nemzeti gyásznapon áldozzon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi emlékének. Ráadásul idén kerek évfordulóra, 165 évre kell emlékeznünk.
Tamási Zsolt történész beszédében rámutatott – ők a szabadságért és katonai becsületért áldozták életüket. I. Ferenc József császár és király már augusztus 29-én utasítást adott a megtorlás méretére vonatkozóan, s ennek értelmében négy csoportba sorolták a büntetésre váró foglyokat. Az első két csoportban levőkre, a tábornokokra, főtisztekre és kormánytagokra várt a legsúlyosabb büntetés, annak ellenére, hogy jogilag tekintve a helyzetet, a felségsértés tényálladéka nem állt meg. Az 1848. október 3-i manifesztum és az 1849. április 14-i trónfosztás után fennálló joghézag indokolatlanná tette volna az ilyen mérvű megtorlást. A kivégzések – a pesti és aradi, majd a későbbiek is – nem csak nemzetközi felháborodást váltottak ki, de a nemzet, amely már október 6-án mártírokként tisztelte a kivégzetteket, kiérdemelte, hogy visszakapja a szabadságát – mondta el a történész.
Ezt követően Lénárd Laura énekelt, majd a Napsugár együttes táncolt. Többekben felmerült a kétely, hogy a nemzeti gyásznapon helyén való-e, illik-e – s különösen a székely vértanúk emlékoszlopa tövében – táncolni, csujogatni (Kicsi nekem ez a ház...), nem kegyeletsértő-e az ilyen megnyilvánulás? S hogy nem csak a résztvevő hallgatók-nézők gondolták így, bizonyítja, hogy az RMDSZ megyei elnöke is reflektált a megemlékezés végén e kérdésre. Elmondta, többükben is felmerült a kétely. Elmondta: a vértanúk kivívták a jogot nekünk, hogy táncolhassunk, énekelhessünk.
Peti András alpolgármester megemlékező beszédében utalt arra, hogy az önkényuralom nem véletlenül választotta a megtorláshoz az október 6-i dátumot. Egy évvel korábban ezen a napon tört ki a harmadik bécsi forradalom, amelynek egyik drámai mélypontja Latour hadügyminiszter felkoncolása volt. Haynau tudatosan választotta október 6-át a magyar honvédsereg tábornokainak kivégzésére, ezzel is bosszút akart állni a magyarokon, akiket egyre jobban szimpatizált és támogatott a forradalmi bécsi nép.
Kecskés Csaba unitárius lelkész beszédében utalt arra is, hogy a 165 éve mártírrá magasztosult tábornokok mellett emlékeznünk kell a 160 éve vértanúvá lett székelyekre is, akiknek emlékművénél zajlott a megemlékezés.
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke elmondta: a mostani megemlékezés több mint gyászos kegyelet a mártírok emléke előtt, ez a megemlékezés hódolat a szabadság eszményének. Vigyáznunk kell egymásra – erre int az obeliszk, de arra is, hogy nem engedünk a 48-ból, a szabadságeszményből, március 10. és október 6. gyászos tanuláságai kovácsolnak össze bennünket.
Magyarországi Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Lukács Bence Ákos elmondta: az 1848-49-es események megmutatták, hogy a nemzet talpra tud állni és talpra is áll. Áldozatuk nem volt hiábavaló, ezt ismételjük állandóan a nemzeti gyásznapon, mert ezt bizonyítják nekünk Aulich Lajos mártír-tábornok utolsó szavai is: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
A megemlékezésen elhangzottak versek, Szabó Előd az alkalomhoz illó dalokat énekelt, majd megkoszorúzták a Székely Vértanúk emlékművét, s a gyásznapi megemlékezés a Székely himnusz eléneklésével ért véget.
Négy személyt szállítottak kórházba egy balesetet követően, amely szombaton reggel történt Fehéregyházán.
Gyerekzsivaj, viaszos kesicék és két pelyhes kiscsibe – nagycsütörtökön a régi hagyományok jegyében, közösen írták meg húsvéti tojásaikat a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet tagjai.
Fennállásának 170. évfordulóját ünnepli a marosvásárhelyi Stefánia Napköziotthon, ehhez a különleges alkalomhoz a közösséget is bevonnák: régi fotókat keresnek a jubileumi kiállításhoz.
Napirendre került a játéktermek korlátozása vagy kitiltása. Marosvásárhelyen már készül a tervezet, Koronkán teljes tiltásról szavazhatnak, Nyárádszeredában még mérlegelnek, Szászrégenben pedig a lakók egyértelműen az elköltöztetés mellett álltak ki.
A Maros megyei Uzdiszentpéter polgármestere az egyik őrizetbe vett gyanúsított a három közül, akiket előállítottak húsz házkutatást követően egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi akció során – értesült igazságügyi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Őrizetbe vettek három férfit egy áramlopást felgöngyölítő rendőrségi rajtaütés után Maros megyében, ahol húsz házkutatást tartottak csütörtökön.
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
A hosszú és kihívásokkal teli út után a gólyák egy része visszatért országunkba. A sáromberki, webkamerával megfigyelt két fészek sem maradt üresen – derült ki a gólyákat megörökítő felvételekről, amelyeket a Milvus Csoport tette közzé.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Megnyílt a húsvéti termelői vásár Marosvásárhely főterén, ahol helyi finomságokat, kézműves portékákat, horgolt nyuszikat és díszített tojásokat kínálnak. A vásár csütörtök estig várja a látogatókat naponta 10 és 19 óra között.
szóljon hozzá!