
Fotó: Haáz Vince
Az embert és a közéleti személyiséget lehetett megismerni azon a konferencián, amelyet pénteken Bernády György születésének 150. évfordulója alkalmából szerveztek. A Bernády Ház zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik igazi érdekességeket tudhattak meg az egykori városépítőről.
2014. április 13., 18:012014. április 13., 18:01
2014. április 13., 18:302014. április 13., 18:30
A mini konferenciát a városépítő polgármester emlékét őrző Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezte. „Amikor az alapítványt létrehoztuk, nem kellett sokat gondolkodnunk az elnevezésen, mindenki egyöntetűen a városépítő Bernády György mellett döntött. Ha Erdély-szerte végigtekintünk a magyar városokon, Bernády kéznyomát mindenhol felfedezzük, mint városépítő, ő az egyik legjelentősebb személyisége az erdélyi magyarságnak” – fogalmazott a megemlékezésen az alapítvány kuratóriumának elnöke, Borbély László. Az esemény házigazdájától, Nagy Miklós Kundtól megtudtuk, hogy a közeljövőben egy könyvet adnak ki Bernádyról, már többen többféle témában kutatnak, s ezek közül néhányat megismerhettek a résztvevők. A 150. évforduló alkalmából ugyanis Bernády György, az ember és a közéleti személyiség címmel történészek – Pál-Antal Sándor akadémikus, Sebestyén Mihály, Fodor János és Józsa András – idézték fel az egykori városatya sokoldalú munkásságát, rendkívüli egyéniségét.
Nyílt levél a Bernády-évforduló kapcsán
A Lakó Péterfi Tünde által vezett Itthon Vagyunk Egyesület a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciójához és Borbély Lászlóhoz, a Bernádyról elnevezett alapítvány elnökéhez címzett nyílt levelet április 11-én a Bernády-évforduló kapcsán. „2014. április 10-én ünnepeltük dr. Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármesterének 150. születésnapját. Azaz ünnepeltük volna. (…) Láttuk, hogy április 11-ére szervezett egy »házi« megemlékezést a marosvásárhelyi Bernády alapítvány, mondhatnánk sötétben, lekapcsolt villannyal, csak csendben, meghunyászkodva. Miért ez a némaság a születésnapon? Miért volt a nagy csend 2013-ban, amikor a Kultúrpalota 100. évfordulóját ünnepelte a város? Ha civil emberek időt, fáradtságot, pénzt nem kímélve, nem szervezik meg novemberben Orbán Márton Bernády című monodrámáját, pár jóérzésű, szintén civil polgár, adományának jóvoltából fizetve a Kultúrpalota nagytermének mindenkori díját, maradt volna akkor is a némaság! Így nem merült teljesen feledésbe, hogy kinek is lehetünk hálásak a Kultúrpalotáért. (…) Miért van az, hogy mindegyre emlékeztetni kell tanácsosainkat, hogy létezik a magyar közösség városunkban. (…) Mikor mondhatjuk ki végre, hogy értékes polgárai vagyunk a szülőföldünknek?” – áll többek között a nyílt levélben.
Ellenségeket is szerzett a vízmű miatt
Pál-Antal Sándor a városépítőről és annak legnagyobb megvalósításáról, a marosvásárhelyi vízműről értekezett. Elmesélte, hogy Bernády György polgármesteri tervében szerepelt, hogy javítja Marosvásárhely közegészségügyi viszonyait, aminek első lépése volt a vízhálózat megépítése. Nem volt azonban könnyű, ugyanis nem volt pénze erre a városnak.
A történész a vízhálózat terveit, elképzeléseit ismertette, beszélt a megvalósítás nehézségeiről, hogy miként sikerült hitelből építeni, arról is, hogy a városépítőnek mennyit kellett ezért küzdenie, mennyi ellenséget szerzett magának, mennyit bírálták azért, hogy sokba kerül a megvalósítás.
Bernády György főispáni tevékenységét Spielmann Mihály ismertette, bemutatta, hogyan is működött rendkívüli időkben a városvezető, akkor, amikor gazdasági válság és háború sújtotta Marosvásárhelyt is.
Bernády-kultusz – már éltében is
A harmadik előadásból az derült ki, hogyan ápolták már éltében a Bernády kultuszt Marosvásárhelyen. Fodor János történész arról beszélt, hogyan „ünnepeltette magát” Bernády Szent György napkor, újévkor, valamint a különböző vacsorákon, amelyeket újságban is hirdetett. Azt is megtudtuk, hogy a hetvenedik születésnapát milyen ünnepségsorozattal tették emlékezetessé.
Az utolsó előadásból többek közt az derült ki, hogy a Szovátához is sok köze volt Bernádynak. Józsa András elmondása szerint azért, mert az egykori polgármester felesége villát vásárolt, hogy ott pihenje ki fáradalmait a férje. Bernády alapította meg a Szovátai Villatulajdonosok Egyesületét, s annak elnökeként dolgozott a fürdővárosért, vízhálózatát, csatornarendszerét építette újjá, utakat, járdákat hozott létre. Mindezek emlékét ma egy pusztulásra ítélt Bernády villa őrzi.
A marosvásárhelyi képviselő-testület kedden reggel nem fogadta el a szemétszolgáltatási díjak több mint ötvenszázalékos emelésére vonatkozó határozattervezetet, visszautasítva az ilyen mértékű emelést. De ez nem jelenti azt, hogy nem drágul a díj.
Mintegy száz négyzetméteren pusztított a tűz egy asztalosműhelyben kedden hajnalban a Maros megyei Tokán, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Egy gabonával megrakott teherautó borult fel kedden kora reggel a Maros megyei Nagyernyén.
Segesvár saját kezébe szeretné venni a szemétszolgáltatást, mert elégedetlen a jelenlegi céggel és a kiszámlázott összegekkel. Az elmúlt napokban kisebb fennakadások voltak a szolgáltatásban.
Két személy megsérült abban a közúti balesetben, amely vasárnap késő este történt Marosvásárhelyen, a Dózsa György utcában. Az autó egy körforgalomra hajtott fel, a sérülteket kórházba szállították.
Két egymás mellett álló lakóházban is tűz ütött ki vasárnap este Vármezőn, miután a lángok az egyik épületről átterjedtek a másikra.
Bővítik az ivóvíz- és csatornahálózatot Szászrégenben, de egyelőre nem tudják kicserélni azt a fővezetéket, amely augusztusban és októberben is meghibásodott.
Lángra lobbant a száraz növényzet Marosludason szombat délután. A tűzoltók végül megfékezték a tüzet, amely mintegy nyolc hektáron pusztított.
Ismeretlen okok miatt ütközött a villanyoszlopnak egy személygépkocsi szombaton délután Szászrégenben.
Marosvásárhelyen és Segesváron is kamarazene koncerteket tartanak az idei Tiberius Fesztivál keretében, de a rangos esemény túllépi Maros megye határait, egyes programpontjai Kolozsváron és Besztercében zajlanak.
szóljon hozzá!