Aggasztó következményei lehetnek a Nyárád szabályozásának

Incze Sándornak, a nyárádszentbenedeki református gyülekezet gondnokának udvarán vagyunk, aki elmondja: hat évvel ezelőtt „annyi víz volt a faluban, hogy folyt ki a sáncból”. Az utóbbi években azonban megcsappant a vízmennyiség, már csak a kútjuk legalsó gyűrűéig ér fel, ami naponta egy vedernyi kimert vizet jelent, főzéshez és iváshoz elegendőt csupán. Tavaly kitakaríttatták, mert azt hitték, el van dugulva, de „egy decivel se jött több víz azóta sem”.

Incze Sándorék évek óta télen-nyáron minden nap szekérrel hordják az állatoknak a vizet. Az utóbbi időben néhány hónapig a Vécke patakára jártak, de a megcsappant vízhozam miatt újabban ismét a Nyárádra mennek. Nem sokáig. Az elmúlt években szekerestől, mindenestől be tudtak hajtani a vízbe, de a folyószabályozási munkálatok miatt ez lehetetlenné vált. Van még egy kis szakasz, ahol közel tudnak férkőzni a folyóhoz, de a gazda azt állítja, ha a töltést összetoldják, attól fogva legalább 50 métert kell majd a vedrekkel gyalogolniuk. Az pedig nem kicsi dolog, hiszen a gazdaságban lévő tehén, ló, disznó, majorság (és télen a tizennégy juh) napi 25 veder vizet iszik.

A település református lelkipásztora, Csenteri Levente és családja sincs jobb helyzetben, takarékoskodniuk kell a vízzel, mert kevés van a kútban. A falu jobb oldalán lakók egy kicsit jobb helyzetben vannak, mert ott folyik a Nyárád, és valamelyest feltelnek a kutak. A település bal oldalán ráadásul palás a föld, és nagyon megérzik az esőhiányt. A településen nem jelentett mindig gondot, az utóbbi 5–6 évben esik egyre kevesebb csapadék.

Csenteri Levente azt is elmondja: a lakosok ezer literes tartályokban tárolják az állatok, a veteményesek gondozásához a vizet. A helyi önkormányzat különben a községközponthoz tartozó minden településen kutat furatott, de a szentbenedekiből sós víz folyik, Ákosfalváról és Backamadarasról szállítják a vizet. Mások úgy oldják meg, hogy a lakatlan telkekről átvezetik a kutak vizét a sajátjukra.

Nem egyedi szokásról van szó, ugyanerről a vízpótlási lehetőségről számol be a nyárádmagyarósi önkormányzat gazdasági referense, Bátori István is: a helyiek olyan kutakból nyernek  vizet, ahol kevesebb a fogyasztás, vagy éppenséggel nem laknak. „Itt nem tevődik fel a probléma, mindenki segít a másikon” – mutat rá a szükségben egymáson segítő lelkületre az önkormányzat alkalmazottja. A Cigány patak már kiszáradt, a Súgó is éppen csak csörgedezik, a kutak nem bírják, a kaszálók, legelők ki vannak sülve – sorolja Bátori István, de mondatát jó hírrel fejezi be: – szerencsére hétfőn esett az eső, és ha az időjárás előrejelzései beigazolódnak, további csapadékra is lehet számítani a hét folyamán”.

Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető elnöke érdeklődésünkre kifejtette: nem a lakosoknak kellene spórolniuk a vízzel, hanem a hatóságok kellene szakszerűen végezzék a dolgukat. A folyószabályozás során a víz megtartására kellett volna törekedni, de ennek pont az ellenkezője zajlik. „A Nyárádot teljesen kiegyenesítik, a medrét kiszélesítik, hogy a víz minél hamarabb folyjon el” – magyarázta a szakember. Rámutatott arra is, hogy például amíg fák árnyékolták a vizét, nem volt olyan nagymértékű a párolgás, de most, hogy a partját „megtisztították” a növényzettől, többet párolog.

Szerinte komoly, szakszerű stratégiát kellett volna kidolgozni, mert a jelenlegi munkálatok mindent megváltoztatnak, és ennek hosszú távú következményei lesznek a térség vízgazdálkodását illetően.