A lányos házak kapudíszítése titkos küldetés Marosszéken
Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Hajnal Csilla
2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07
2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46
Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.
A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.
Szervezett hagyományápolás
Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert
A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.
Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.
Tojás helyett zsebkendő
A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.
Galambodi házkapu Húsvétkor
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.
Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.
Már első húsvétkor díszített kapura ébredtek
Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már
Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.
Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja
Fotó: Vass Gyopár saját archívuma
Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,
Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.
CsíkszékA rovat további cikkei
Több Maros megyei helyszínen is lángol a száraz növényzet – frissítve
Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.
Több Maros megyei helyszínen is lángol a száraz növényzet – frissítve
Gyermekek tömegsírjára is rátaláltak a feltárt római kori temetőben
Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.
Gyermekek tömegsírjára is rátaláltak a feltárt római kori temetőben
Lakóház gyulladt ki Dicsőszentmártonban
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.
Lakóház gyulladt ki Dicsőszentmártonban
Nem sok jót ígér a büdzsétervezet a Maros megyei útépítések szempontjából
Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.
Nem sok jót ígér a büdzsétervezet a Maros megyei útépítések szempontjából
Hatvan hektár égett le a hétvégi tarlótüzekben Maros megyében
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Hatvan hektár égett le a hétvégi tarlótüzekben Maros megyében
Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
A szabadság munkával terhes kötelesség
Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.
A szabadság munkával terhes kötelesség
Hány játékterem működik Marosvásárhelyen?
Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.
Hány játékterem működik Marosvásárhelyen?
Hétvégi házból loptak el háztartási gépeket
Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.
Hétvégi házból loptak el háztartási gépeket
Kiderült, honnan bocsátanak el alkalmazottakat Marosvásárhelyen
A kormány megszorító intézkedései nyomán a marosvásárhelyi városházáról hét embert bocsátanak el. Pénteken kiderült, hogy melyik igazgatóságon lesz létszámcsökkentés – erről Soós Zoltán polgármester és Sergiu Papuc személyzetis beszélt.
Kiderült, honnan bocsátanak el alkalmazottakat Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!