Hirdetés
Hirdetés

A lányos házak kapudíszítése titkos küldetés Marosszéken

Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi •  Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma

Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi

Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma

Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.

Hajnal Csilla

2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07

2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46

Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.

Hirdetés

A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.

Szervezett hagyományápolás

Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.

•  Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma Galéria

Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma

„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert

Idézet
az eladósorban lévő falusi lányok kapuja mindig fenyőágakkal volt ékesítve.

A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.

Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal •  Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma Galéria

Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal

Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma

Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.

Tojás helyett zsebkendő

A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.

Galambodi házkapu Húsvétkor •  Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma Galéria

Galambodi házkapu Húsvétkor

Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma

„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.

Idézet
Titokban helyezik el a kapukra, és a lányok próbálják ezt meglesni.

Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.

Már első húsvétkor díszített kapura ébredtek

Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már

fenyőágas-szalagos kapura ébredtek húsvét vasárnapján, a helyiek „befogadták” őket.

Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.

Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja •  Fotó: Vass Gyopár saját archívuma Galéria

Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja

Fotó: Vass Gyopár saját archívuma

Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,

Szentmártonban hagyomány szerint lehántják a fenyőág végét, és ráírják, kitől származik.

Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 27., szerda

A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin

Patakba esett egy 68 éves ember a Gyulakuta községhez tartozó Havadtőn. A férfi testét kiemelték a vízből, de az életét nem tudták megmenteni.

A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin
Hirdetés
2026. május 27., szerda

Kisbabával a veteránok, guminővel az újak: a diáknapok bizonyítják, hogy Marosvásárhely élő egyetemi város

Elrajtolt szerdán a 27. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi diáknapok és diákfesztivál 1800 résztvevővel. Ez nem csupán egy jó buli, hanem egy élő egyetemi város egyik fokmérője, amely bizonyítja, hogy képes megszólítani a fiatal generációt.

Kisbabával a veteránok, guminővel az újak: a diáknapok bizonyítják, hogy Marosvásárhely élő egyetemi város
2026. május 27., szerda

Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren

Hatvanegy millió lejes különbség van a marosvásárhelyi Állomás térre tervezett aluljáró és felüljáró költségei között. A tanácsosok fogják eldönteni, hogy melyiket érdemes megépíteni. Mindkettő esetében a cél a forgalom gördülékenyebbé tétele.

Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren
2026. május 27., szerda

Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt

A 27. Marosvásárhelyi Diáknapok és Diákfesztivál első napján, szerdán 19.30 és 20 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz Marosvásárhelyen a diákfelvonulás miatt. A lezárt útszakasz a McDonald's és az Ortodox katedrális közötti rész lesz.

Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt
Hirdetés
2026. május 26., kedd

Lejárt a szerződés s még nincs új, ezért önkéntesek ürítik az utcai kukákat Marosvásárhelyen

Csordultig megteltek a szemeteskukák az elmúlt napokban Marosvásárhelyen, hiszen míg eddig naponta háromszor ürítették ezeket, jelenleg napi egyre van kapacitás. A városnak nincs szerződése egyetlen szolgáltatóval sem, és a héten nem is lesz.

Lejárt a szerződés s még nincs új, ezért önkéntesek ürítik az utcai kukákat Marosvásárhelyen
2026. május 25., hétfő

Üdvözöl a jövő? Humanoid robot és robotkutya lép kapcsolatba az emberekkel Marosvásárhelyen

Egy humanoid robot és egy négylábú robot – közismert nevén robotkutya – kezdte el róni Marosvásárhely utcáit, miközben hangüzenetekkel hívják fel a járókelők figyelmét a köztisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére.

Üdvözöl a jövő? Humanoid robot és robotkutya lép kapcsolatba az emberekkel Marosvásárhelyen
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Krasznahorkai Lászlóval lehet találkozni Marosvásárhelyen

A 2025-ös irodalmi Nobel-díj kitüntetettjével találkozhat a közönség a marosvásárhelyi Kultúrpalotában június 2-án. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Krasznahorkai Lászlóval lehet találkozni Marosvásárhelyen
2026. május 22., péntek

Virágszőnyeget „szőttek” a kertészek Marosvásárhelyen

Tavaszvarázs névvel háromnapos virágvásár nyílt pénteken délelőtt a marosvásárhelyi várban, ahol nemcsak szebbnél szebb növényeket lehet vásárolni, de szaktanácsot is lehet kérni a gondozásukról.

Virágszőnyeget „szőttek” a kertészek Marosvásárhelyen
2026. május 21., csütörtök

Egyre drágább lenne a bővítés: ennyibe kerülne a kifutópálya meghosszabbítása

Megszavazta a Maros Megyei Tanács, hogy a marosvásárhelyi repülőtér 9,9 millió lejes kölcsönt kapjon a napelempark megvalósítására. A tanácsülésen az is elhangzott, hogy a kifutópálya meghosszabbítása jelen számítások szerint 136,5 millió lejbe kerülne.

Egyre drágább lenne a bővítés: ennyibe kerülne a kifutópálya meghosszabbítása
Hirdetés