
Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07
2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46
Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.
A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.
Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert
A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.
Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.
A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.
Galambodi házkapu Húsvétkor
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.
Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.
Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már
Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.
Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja
Fotó: Vass Gyopár saját archívuma
Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,
Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.
Patakba esett egy 68 éves ember a Gyulakuta községhez tartozó Havadtőn. A férfi testét kiemelték a vízből, de az életét nem tudták megmenteni.
Elrajtolt szerdán a 27. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi diáknapok és diákfesztivál 1800 résztvevővel. Ez nem csupán egy jó buli, hanem egy élő egyetemi város egyik fokmérője, amely bizonyítja, hogy képes megszólítani a fiatal generációt.
Hatvanegy millió lejes különbség van a marosvásárhelyi Állomás térre tervezett aluljáró és felüljáró költségei között. A tanácsosok fogják eldönteni, hogy melyiket érdemes megépíteni. Mindkettő esetében a cél a forgalom gördülékenyebbé tétele.
A 27. Marosvásárhelyi Diáknapok és Diákfesztivál első napján, szerdán 19.30 és 20 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz Marosvásárhelyen a diákfelvonulás miatt. A lezárt útszakasz a McDonald's és az Ortodox katedrális közötti rész lesz.
Csordultig megteltek a szemeteskukák az elmúlt napokban Marosvásárhelyen, hiszen míg eddig naponta háromszor ürítették ezeket, jelenleg napi egyre van kapacitás. A városnak nincs szerződése egyetlen szolgáltatóval sem, és a héten nem is lesz.
Egy humanoid robot és egy négylábú robot – közismert nevén robotkutya – kezdte el róni Marosvásárhely utcáit, miközben hangüzenetekkel hívják fel a járókelők figyelmét a köztisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díj kitüntetettjével találkozhat a közönség a marosvásárhelyi Kultúrpalotában június 2-án. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Tavaszvarázs névvel háromnapos virágvásár nyílt pénteken délelőtt a marosvásárhelyi várban, ahol nemcsak szebbnél szebb növényeket lehet vásárolni, de szaktanácsot is lehet kérni a gondozásukról.
Megszavazta a Maros Megyei Tanács, hogy a marosvásárhelyi repülőtér 9,9 millió lejes kölcsönt kapjon a napelempark megvalósítására. A tanácsülésen az is elhangzott, hogy a kifutópálya meghosszabbítása jelen számítások szerint 136,5 millió lejbe kerülne.
szóljon hozzá!