A lányos házak kapudíszítése titkos küldetés Marosszéken
Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Hajnal Csilla
2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07
2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46
Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.
A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.
Szervezett hagyományápolás
Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert
A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.
Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.
Tojás helyett zsebkendő
A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.
Galambodi házkapu Húsvétkor
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.
Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.
Már első húsvétkor díszített kapura ébredtek
Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már
Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.
Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja
Fotó: Vass Gyopár saját archívuma
Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,
Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Eltűnt férfit keresnek a Ratosnya-patakban
Feltehetően a Ratosnya-patakba esett ember keresésére riasztották a szászrégeni tűzoltókat péntek este.
Eltűnt férfit keresnek a Ratosnya-patakban
Marosszentkirályi festéklerakatban csaptak fel a lángok
Egy marosszentikirályi cégnél keletkezett tűzhöz riasztották pénteken kora este a marosvásárhelyi tűzoltókat.
Marosszentkirályi festéklerakatban csaptak fel a lángok
Több mint 26 ezer lejt loptak el egy autóból, négy helyszínen tartottak házkutatást
Két férfit vettek őrizetbe a rendőrök, miután több mint 26 ezer lejnek veszett nyoma egy gépkocsiból. A pénz egy vállalat tulajdonát képezte, az ügyben négy házkutatást is tartottak.
Több mint 26 ezer lejt loptak el egy autóból, négy helyszínen tartottak házkutatást
Közel hétszer annyi medve él Maros megyében, mint amennyi optimális lenne
Csaknem napi szinten látnak medvét a Maros megyei településeken és ezekről riasztásokat is küldenek. A vadállatok által okozott károkat összesítő jegyzék egyre hosszabb, a kártérítések azonban késnek. A megengedett 71 nagyvadból 19-et lőttek ki eddig.
Közel hétszer annyi medve él Maros megyében, mint amennyi optimális lenne
Tűz ütött ki egy gazdasági melléképületben Maros megyében
Mintegy 50 négyzetméteren csaptak fel a lángok szerda éjszaka egy gazdasági melléképületben a Maros megyei Erdőidecsen.
Tűz ütött ki egy gazdasági melléképületben Maros megyében
Száz pár cipőt vásárolnának nehéz sorsú gyerekeknek
Adományokat gyűjt az Angyalok a Városban Egyesület, hogy száz pár minőségi, meleg, téli cipőt vásárolhasson árva, félárva és nehéz sorsú Maros megyei gyerekeknek a Száz lélek, száz cipő kezdeményezés keretében.
Száz pár cipőt vásárolnának nehéz sorsú gyerekeknek
Több mint nyolcszázan vesznek részt a rezidensvizsgán Marosvásárhelyen
Vizsgáznak vasárnap az országos rezidensvizsgán Marosvásárhelyen, ahol 834 jelentkező méretteti meg magát az általános orvostudomány, a fogorvostudomány és a gyógyszerészet szakterületén.
Több mint nyolcszázan vesznek részt a rezidensvizsgán Marosvásárhelyen
Eltűnt kiskorú lányt keres a Maros megyei rendőrség
Eltűnt egy 13 éves lány a Maros megyei Nyárádtőről. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a megtalálásához.
Eltűnt kiskorú lányt keres a Maros megyei rendőrség
Élőszavas mese a képernyők helyett: népmesékkel nevelnek az óvónők
Maros megyei óvodák apró mesemondói népviseletbe öltözve érkeztek meg csütörtökön reggel a Stefánia napköziotthon mesemondó-versenyére. A szervezők szerint az élőszavas mese olyan erőt ad a gyerekeknek a későbbiekben is, amelyből bátran meríthetnek.
Élőszavas mese a képernyők helyett: népmesékkel nevelnek az óvónők
Nem mondtunk le a vásárlásról: még mindig megéri a kiadóknak jelen lenni a könyvvásáron
Kányádi Sándor Volna még című versével nyitották meg a 32. Nemzetközi Könyvvásárt Marosvásárhelyen csütörtök reggel a Nemzeti Színház előterében. A vasárnapig tartó összművészeti rendezvényen 83 kulturális program közül válogathatnak az érdeklődők.
Nem mondtunk le a vásárlásról: még mindig megéri a kiadóknak jelen lenni a könyvvásáron
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!