
Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07
2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46
Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.
A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.
Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert
A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.
Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.
A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.
Galambodi házkapu Húsvétkor
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.
Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.
Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már
Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.
Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja
Fotó: Vass Gyopár saját archívuma
Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,
Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.
Harmadik alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a Virágvarázs fesztivált, amelynek keretében szombaton virágokkal díszített kocsik vonulnak fel a főtéren.
Ötszáz méteren ég a száraz növényzet Marosszentgyörgyön, veszélyeztetve a közeli házakat.
Tűzoltónapi rendezvényeket szervez a Maros megyei tűzoltóság szeptember 9–14. között. Vasárnap például 9–15 óra között nyílt napot tart a megye valamennyi tűzoltóegysége, bemutatva a felszereléseiket és a mindennapi munkájukat.
A PNRR-finanszírozás elmaradása miatt két marosvásárhelyi iskola felújítását saját forrásból végzi el az önkormányzat. Két intézmény diákjai nem a saját épületükben kezdték meg a tanévet. A Coșbuc-iskola jövő februárban költözhet vissza leghamarabb.
Új közvetlen légi járat indul Marosvásárhelyről a spanyolországi Alicantéba január 11-től, így a marosvásárhelyi utasok átszállás nélkül juthatnak el a napfényes Costa Blanca térségébe.
Embert öltem, van bocsánat? – teszi fel a kérdést Greskó Zsolt, aki húszévesen került börtönbe emberölésért, és tapasztalatairól mesél Marosvásárhelyen az Ő az Út! Keresztény Ifjúsági Fesztiválon. A programban koncertek, vetélkedők is szerepelnek.
Házkutatást tartottak annál a marosvásárhelyi turisztikai ügynökségnél, amelynek vezetőit augusztus végén azzal panaszolták be ügyfelek, hogy a befizetett összegekért nem foglalták le a szerződésben szereplő nyaralásokat, és a pénzt sem utalták vissza.
Idén 340 kollégiumi hellyel kevesebb van Marosvásárhelyen, az orvosi egyetem egyik bentlakásának felújítása miatt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy drágábbak az albérletek az orvosi egyetem környékén, de az áremelkedés mögött más tényezők is állnak.
Autóban ragadt egy kisgyerek szerda reggel Segesváron, a kiszabadításához tűzoltókat hívtak.
Az Erdélyi Helikon megalakulásának századik évfordulóján képzőművészeti kiállítás szerveznek Marosvásárhelyen, szeptember 11-én, pénteken.
szóljon hozzá!