Zólyomi Mónika márványos tojásokat fest: kétféle hagymahéjba burkolja, és úgy köti harisnyába, mielőtt megfőzi
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
2025. április 19., 21:072025. április 19., 21:07
2025. április 20., 11:462025. április 20., 11:46
Annak a lánynak volt a legszebben feldíszített kapuja, akinek a legtöbb hódolója volt. A népszokás furfangja abban rejlett, hogy a lányoknak nem illett kimenni az udvarra kapudíszítés közben, csak messziről leshették meg a húsvéti zöldágakkal díszítő legényeket. Az ő jutalmuk pedig legtöbb helyen a hímes tojás, de néhol zsebkendőt is szokás volt adni, ma inkább pénzt vagy édességet kapnak cserébe a locsolók.
A városból falura költözött családok próbálnak részesei lenni ennek a ma is élő hagyománynak, noha már nem arról szól, hogy ki hány udvarlót tart számon, inkább arról, hogy tudatosan akarják életben tartani a kapudíszítés szokását. A dombok közé ékelt Székelybós lakosságának mintegy fele Marosvásárhelyről kiköltözött család, akik tudatosan döntöttek amellett, hogy ők is éltetni akarják a faluban kapudíszítés szokását.
Lázok Klára és férje is itt él két lányával, akiket a falu bevont a kapudíszítés szokásába, amikor ide költöztek. Itt húsvét szombatjának estéjén raknak lombot a lányos ház kapujára. Egy idő után más, ide költözött családok is bekapcsolódtak a szervezett hagyományápolásba.
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Amikor ide költöztünk, látszott, hogy ez élő hagyomány, mert
A környező falvakról, például Backamadarasról is jöttek át fiúk kaput díszíteni ismerőseiknek, komolyan vették a szokást” – meséli Lázok Klára, aki egy idő után úgy érezte, a faluban lankadt ez a szokás, egyre kevesebb az ág a kapukon. Innen jött az ötletük, hogy a beköltözöttek maguk is bekapcsolódjanak az ápolásába.
Galambodon csak friss fenyőágat tesznek a kapura, nem díszítik ki szalaggal
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
Megszervezték, hogy minden kislány kapjon ágat, de nem aszerint, hogy kinek ki a kiválasztottja, mint annak idején, csak a szokást elevenítették fel. „Az is szokás, hogy pénzzel illik jutalmazni a lány kapuját kidíszítő fiút, de inkább csokival ajándékoztuk meg a locsolókat” – magyarázta Lázok Klára.
A Mezőcsáváshoz tartozó Galambodon élő Zólyomi Mónika családjával már jó pár éve, bár „falu szélére költözött városiaknak” tartja magukat, de ők is bekapcsolódnak a falu húsvéti életébe. Amíg lányuk kicsi volt, a falubeli fiúk tettek fenyőágból bokrétát a kapujukra, Mónika pedig viszonzásképpen igyekezett kis ajándékcsomagokat összeállítani húsvét hétfőjére.
Galambodi házkapu Húsvétkor
Fotó: Zólyomi Mónika saját archívuma
„Van a szomszédban egy kétéves kislány, szombaton a fiam titokban bokrétát tesz a kapujára, és hétfőn meglocsolja. Máshová a faluba nem szokott menni, nem igazán ismerjük őket, most lesz az első alkalom. A kisfiúk hozzák a kisebb lányoknak a bokrétát, de az apuka segítségére mindig szükség van.
Nekem mindig a szomszéd néni „árulta el”, kitől kapta a lányom a bokrétát, és ez minden alkalommal lázba hozott” – meséli Zólyomi Mónika.
Vass Gyopár és férje, Demeter Zoltán úgy vélik, ha karácsony a család ünnepe, akkor a húsvét a közösségé. Ezt tapasztalták már az első évben is, amikor két gyerekükkel kiköltöztek a Csíkfalvához tartozó Vadadra. Az első húsvétkor az édesapa és fia még nem díszítették ki az ismerős lányok kapuit a faluban, de ők már
Nagyszombaton este – szigorúan sötétedés után – másodszor indul el kaput díszíteni fiával az édesapa, hiszen tavaly már ők is bekapcsolódtak a helyi hagyományőrzésbe – idézi fel Demeter Zoltán.
Vadadban már első évben díszített kapura ébredt Vass Gyopár és családja
Fotó: Vass Gyopár saját archívuma
Vadadon nem szokás megjelölni a fenyőágon, hogy kitől van, de a szomszéd faluban,
Vadadban a lányokra bízzák a találgatást. „A feleségem és a lányom mindig megkérdik a locsolóktól, ki tett fenyőágat a kapura, mert annak jár egy kis plusz ajándék is” – meséli az édesapa. A lányukat tavaly tizenkét fenyőág örvendeztette meg húsvét reggelén, valószínűleg idén sem lesz ez másképp, maga és a fia pedig szombat este öt fenyőágat tervez elhelyezni lány osztálytársak, szomszéd lányok kapuin.
Sérülésekkel úszták meg az utasok, miután autójukkal árokba borultak szombaton este Nyárádmagyaróson. A helyszínre a nyárádszeredai tűzoltóságot riasztották, de nem volt szükség arra, hogy az utasokat kimentsék a járműből.
Halálra gázolt a vonat egy személyt szombaton este Marosvásárhelyen, a Rozmaring utca közelében.
A marosvásárhelyi játszótereket jártuk körbe, hogy megnézzük, milyen állapotban vannak. Íme, a tapasztalataink, és ahogy az ottlévők látják.
Közzétette a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia május 27-i, 29-i és 30-i hangversenyek programját. Többek között zongoraestre és szimfonikus hangversenyre várják az érdeklődőket.
Tünetmentesen is ajánlják a bőrgyógyászok az évi egyszeri anyajegyvizsgálatot, hiszen az időben felfedezett elváltozás életet menthet. Marosvásárhelyen ingyenes a melanomaszűrés a bőrgyógyászaton, Csíkszeredában idén nem szervezik meg ezt.
Hét helyszínen szerveztek állásbörzét pénteken Maros megyében, amelyen 258 munkanélkülit alkalmaztak.
Motoros szivattyúkkal kellett közbelépnie a Maros megyei tűzoltóságnak péntekre virradó éjjel Mezőpagocsán, hogy kiszivattyúzzák a vizet a heves esőzések nyomán elárasztott udvarokból.
Nemcsak a helyi, hanem a más településekről, más megyéből érkező koldusokkal is gondok vannak. A koldulás ellen indít kampányt a marosvásárhelyi városháza, arra kérve a városlakókat, hogy ne adjanak pénz a kéregetőknek.
Még az aranyat érő májusi eső sem szegte kedvüket azoknak a marosvásárhelyi iskolásoknak, akik a lábbuszprogram keretében közösen gyalogolnak péntekenként az iskoláig. A Marosszéki Közösségi Alapítvány programjához mintegy kilencven iskolás csatlakozott.
Két magyarlakta településnek lett hivatalos címere és zászlaja: az RMDSZ javaslatára a kormány a csütörtöki ülésen úgy döntött, hogy Sóvárad hivatalos zászlót, míg a Bihar megyei Nagyszalonta címert kap.
szóljon hozzá!