Fotó: Antal Erika
A Tékaforgatag keretében tartották meg a Beszélő könyvek sorozat augusztusi rendezvényét, amelyen Kőszeghy Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Művelődési lexikon főszerkesztője értekezett a ponyváról. A könyvtár udvarán, a diófa alatt felállított pódiumon Szász Emese és Fehér Csaba furulya-, illetve gitár- és kobozelőadása tette még színesebbé az eseményt.
2015. augusztus 30., 15:442015. augusztus 30., 15:44
2015. augusztus 30., 15:452015. augusztus 30., 15:45
Olyan 16–19. századi népszerű olvasmányokról beszélt az irodalomtörténész, mint a naptárak, jövendőmondások, csíziók, illetve a históriás történetek és énekek, énekversek, amelyek később beépültek az irodalomba. Két kategóriát határozott meg, az egyik a pragmatikus, vagyis a hétköznapi olvasnivaló, amelyre szükség van, ezek közé tartoztak a naptárak, a csíziók és jövendölések. A csízió, eredetileg naptárvers, a középkorban elterjedt létfontosságú szöveg volt, amely akkor kapott értelmet, ha sorainak kezdőbetűit összeolvasták. A legelső ilyen forrásaink a 15. századba nyúlnak vissza, és a parasztok egy része is ismerte a csíziót. A legjelentősebb naptárakat, öröknaptárakat, prognosztikumokat, csíziókat debreceni, kolozsvári, nagyszombati nyomdák adták ki.
A szórakoztató irodalom a legérdekesebb, ide tartoznak a históriás történetek, a tudósító énekek, illetve a Biblia pauperum, amely tulajdonképpen a Bibliának „képregényesítése” az írástudatlanok számára. Az előadáson elhangzott: a nép bibliai ismeretei a históriás énekeken alapultak, ugyanis a magyar lakosság zöme, mintegy 90 százaléka paraszt volt, és nem tudott írni-olvasni. A fennmaradó részt a nemesek, főnemesek, katonák és a polgárok tették ki. Még a 17–18. században is csupán két olyan város volt Magyarországon, ahol a lakosságnak, ha nem is a többsége, de a fele magyar, a nagy, művelt városok lakosainak zöme ugyanis német ajkú volt. A históriás énekek legfontosabb feladata a nemzeti önérzet és büszkeség ápolása volt. Legnagyobb siker a Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit kísérte, ami által nemességet szerzett, házat vett Kassán. A tudósító énekesek folyton vándoroltak, egyik nemesi udvarból a másikba, ahol valami aprót dobtak nekik, étellel és itallal jutalmazták előadásukat, ha az elnyerte a háziak tetszését. Megélni nem, épp csak tengődni lehetett ebből. Ám Tinódi elhatározta, hogy megél a históriás énekeiből, és ez sikerült is neki, gazdag ember lett, Kolozsváron adta ki az énekeit, amelyeket a császár Zsámboki Jánossal lefordíttatott, hogy ő is élvezhesse azokat.
Az érdekes és színes előadást a Könyvek a ponyván című tárlat megnyitója követte a Teleki-Bolyai könyvtár ideiglenes kiállítótermében. Itt a Téka 16–19. századi kiadványai közül Csákornyai Mátyás Jeles szép história két görög hercegről, erős Aiaxról és bölcs Ulissosról című, Kolozsváron 1592-ben kiadott kötete, Gyöngyösi István Kassán 1664-ben megjelent Murányi Vénusz című kiadványa, Csokonai Vitéz Mihály fordításában 1806-ból Metastasio A pásztorkirály című műve, illetve más 17–19. században kiadott könyvek láthatók. Az egyik tárolóban marosvásárhelyi ponyvák kaptak helyet. Ilyen címek olvashatók: Az ökörvitói borzasztó tűzhalál a húsvéti bálon, 400 halott, 100 sebesült, vagy Legújabb történet! Felkoncolt árvaleány, illetve Fenyőváry Ibolyka – eredeti székely regény, írta Péterfi Tamás.
A kerékpározók közlekedési kihágásai okozták a legtöbb balesetet, de ezek jártak a legkevesebb halálos áldozattal. Maros megyében viszont számos halálos kimenetelű közúti baleset történt. Sajtóeseményen ismertették a számokat a hatóságok képviselői.
Külföldről behozott autók és alkatrészek kereskedésével, valamint biztosítótársaságok átverésével vádoltak meg egy Maros megyei rendőrt, akit őrizetbe is vettek a korrupcióellenes igazgatóság felügyelői.
Nem lesz többé lezárva és sétálásnak fenntartva Marosvásárhelyen az Enescu utca, miután a rendőrség visszavonta korábbi határozatát. A városháza elégedetlen.
Fából készült lakóház gyulladt ki hétfőn délután Somostelkén, a lángok az épület 70 négyzetméternyi felületén terjedtek szét – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen.
Fizi Miska bácsinak szólítják az ovisok Strausz Róbert bábszínészt, aki egy személygépjárműben hozza-viszi a kis mellényes bábfigura világát Magyarország és Románia között. Marosvásárhelyen mutatta be nekünk Fizi Miskát, és rajta keresztül önmagát.
Jótékonysági néptáncgálát szervez Kupás Sándor és családja megsegítésére a marosvásárhelyi amatőr néptáncmozgalom november 6-án 19 órától a Maros Művészegyüttes előadótermében.
Idén is megteremtik az ünnepi hangulatot Marosvásárhelyen a Színház téren december 5–31. között. A karácsonyi vásárt ugyanazok szervezik idén is, akik az elmúlt évben, és azt is megtudtuk, mennyit szán erre a polgármesteri hivatal.
Hatalmas lángok csaptak fel egy épületben Szászrégenben, amelyben raktár, autószerelő-műhely és lakrész is ki volt alakítva. A lángok megfékezésén számos tűzoltó dolgozott, a hétfőn éjszaka kigyulladt épületnek sikerült egy részét megmenteni.
Szombaton 16 óráig lezárják a 15-ös jelzésű (E578), Marosvásárhely és Kolozsvár közötti országút Maroskece-közeli (15. és 23. kilométer között) szakaszát.
szóljon hozzá!