Fotó: Antal Erika
A Tékaforgatag keretében tartották meg a Beszélő könyvek sorozat augusztusi rendezvényét, amelyen Kőszeghy Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Művelődési lexikon főszerkesztője értekezett a ponyváról. A könyvtár udvarán, a diófa alatt felállított pódiumon Szász Emese és Fehér Csaba furulya-, illetve gitár- és kobozelőadása tette még színesebbé az eseményt.
2015. augusztus 30., 15:442015. augusztus 30., 15:44
2015. augusztus 30., 15:452015. augusztus 30., 15:45
Olyan 16–19. századi népszerű olvasmányokról beszélt az irodalomtörténész, mint a naptárak, jövendőmondások, csíziók, illetve a históriás történetek és énekek, énekversek, amelyek később beépültek az irodalomba. Két kategóriát határozott meg, az egyik a pragmatikus, vagyis a hétköznapi olvasnivaló, amelyre szükség van, ezek közé tartoztak a naptárak, a csíziók és jövendölések. A csízió, eredetileg naptárvers, a középkorban elterjedt létfontosságú szöveg volt, amely akkor kapott értelmet, ha sorainak kezdőbetűit összeolvasták. A legelső ilyen forrásaink a 15. századba nyúlnak vissza, és a parasztok egy része is ismerte a csíziót. A legjelentősebb naptárakat, öröknaptárakat, prognosztikumokat, csíziókat debreceni, kolozsvári, nagyszombati nyomdák adták ki.
A szórakoztató irodalom a legérdekesebb, ide tartoznak a históriás történetek, a tudósító énekek, illetve a Biblia pauperum, amely tulajdonképpen a Bibliának „képregényesítése” az írástudatlanok számára. Az előadáson elhangzott: a nép bibliai ismeretei a históriás énekeken alapultak, ugyanis a magyar lakosság zöme, mintegy 90 százaléka paraszt volt, és nem tudott írni-olvasni. A fennmaradó részt a nemesek, főnemesek, katonák és a polgárok tették ki. Még a 17–18. században is csupán két olyan város volt Magyarországon, ahol a lakosságnak, ha nem is a többsége, de a fele magyar, a nagy, művelt városok lakosainak zöme ugyanis német ajkú volt. A históriás énekek legfontosabb feladata a nemzeti önérzet és büszkeség ápolása volt. Legnagyobb siker a Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit kísérte, ami által nemességet szerzett, házat vett Kassán. A tudósító énekesek folyton vándoroltak, egyik nemesi udvarból a másikba, ahol valami aprót dobtak nekik, étellel és itallal jutalmazták előadásukat, ha az elnyerte a háziak tetszését. Megélni nem, épp csak tengődni lehetett ebből. Ám Tinódi elhatározta, hogy megél a históriás énekeiből, és ez sikerült is neki, gazdag ember lett, Kolozsváron adta ki az énekeit, amelyeket a császár Zsámboki Jánossal lefordíttatott, hogy ő is élvezhesse azokat.
Az érdekes és színes előadást a Könyvek a ponyván című tárlat megnyitója követte a Teleki-Bolyai könyvtár ideiglenes kiállítótermében. Itt a Téka 16–19. századi kiadványai közül Csákornyai Mátyás Jeles szép história két görög hercegről, erős Aiaxról és bölcs Ulissosról című, Kolozsváron 1592-ben kiadott kötete, Gyöngyösi István Kassán 1664-ben megjelent Murányi Vénusz című kiadványa, Csokonai Vitéz Mihály fordításában 1806-ból Metastasio A pásztorkirály című műve, illetve más 17–19. században kiadott könyvek láthatók. Az egyik tárolóban marosvásárhelyi ponyvák kaptak helyet. Ilyen címek olvashatók: Az ökörvitói borzasztó tűzhalál a húsvéti bálon, 400 halott, 100 sebesült, vagy Legújabb történet! Felkoncolt árvaleány, illetve Fenyőváry Ibolyka – eredeti székely regény, írta Péterfi Tamás.
Tűz ütött ki egy segesvári klubban csütörtökre virradó éjjel, ahol több mint száz személy tartózkodott.
Hármas besorolású akkreditációt kapott a napokban a Maros Megyei Klinikai Kórház – a besorolás mellé odaírták, hogy „Akkreditáció fenntartásokkal”. A kórházigazgató jelezte: minden megtesznek a fejlesztésekért és a betegek érdekeiért.
Kreuzer Erzsébet RMDSZ-es és Turk Michaela nemzeti liberális tanácsos közül választották meg Segesvár alpolgármesterét.
Átadták az elkészült balavásári körforgalmat, amelyet a 13A országút, a 142-es megyei és az E60 európai út kereszteződésében alakítottak ki – tájékoztatott közleményében a Maros Megyei Prefektusi Hivatal.
Helikopterleszállót is terveztek az új dicsőszentmártoni kórházhoz, amelynek terveit kedden fogadta el a Maros megyei önkormányzat. A képviselő-testület évi utolsó ülésén egy marosvásárhelyi egészségügyi intézmény felépítéséről is döntöttek.
A Maros megyei tanács 16+1 férőhelyes elektromos iskolabuszokat vásárol több település számára – erről döntöttek a megyei önkormányzati képviselők keddi ülésén.
Világszerte egyre jobban érinti a felnőtt lakosságot, de a gyermekeket is a krónikus betegségként emlegetett elhízás, és Romániában sincs ez másként – hangzott el szerdán Marosvásárhelyen a Tartsuk féken az elhízást című szakmai tanácskozáson.
A kampány során felleltározták a megoldásra váró gondokat, problémákat, és a házi feladatok ismeretében kezdik meg a négyéves mandátumukat a Maros megyei parlamenti képviselők és szenátorok – hangzott el kedden Marosvásárhelyen.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden indítványozni fogja Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester és egy üzletember előzetes letartóztatását. Az indítvány tárgyalását 11 órától tartják a Maros megyei törvényszéken.
Nem kihívásnak, inkább trendnek nevezik a gyerekek azt a TikTokon terjedő „játékot”, amelyet Superman-kihívásként emlegetünk. A gond ott kezdődik, hogy hozzáférnek ilyen videókhoz a kis elemisek is, akik még nem ismerik fel a saját korlátaikat.
szóljon hozzá!