Már csak a nyilvánosság erejében bíznak, nyílt levélben tiltakoznak a tervezett konténeriskola ellen

Pontokba szedett érvek

„A közel két órán át tartó fórum, a téma érzékenysége és a mindkét részről érkező résztvevők kezdeti felháborodása miatt, rendkívül feszült hangulatban zajlott. Mivel többszörös egyeztetés után sem sikerült az elhangzottak alapján az alpolgármester asszonnyal közösen a jegyzőkönyv kiállítása, mi lakók nyílt levélben vagyunk kénytelenek a felhozott érveinket a nyilvánosság elé tárni” – osztották meg a Székelyhonnal a csibai és erdőaljai lakosok.

Az érveiket több pontba szedve közölték:

1. Véleményük szerint a tervezett iskolabővítéssel a városvezetés „de facto” (azaz tényszerűen) és „de jure” (azaz jogilag) „szegregálja a roma származású gyermekeket” a tanügyminisztérium 2016-ból származó 6134-es számú rendelete 4-es számú cikkelyének 2-es bekezdése értelmében. A jogszabály szerint ugyanis iskolai szegregációnak minősül valamely etnikai csoporthoz tartozó tanulók fizikai elkülönítése az oktatási intézetekben, oktatási épületekben, hátsó padokban stb., amennyiben az adott etnikai csoporthoz tartozó diákok száma aránytalanul viszonyul ahhoz, hogy az érintett közigazgatási egységben (településen) az oktatási ciklusnak megfelelő teljes korú népességnek hány százalékát teszik ki. A panaszos lakók úgy vélik, ezáltal sérül a gyermekek integrációhoz való joga.

2. A szegregáció másik jellemzője – folytatják –, „hogy általában gazdaságilag vagy infrastrukturálisan elmaradott övezetben valósul meg. Ez jelen esetünkben nyilvánvalóan igaz, és felháborodásunknak legitim alapjául szolgál, hiszen a városrész nem rendelkezik az alapvető feltételekkel sem:

• Véleményünk szerint, a kiszemelt iskolaudvar területe nem elégséges egy 22 konténerből álló építmény és annak közel 100 diákjának befogadására. Amennyiben mégis, úgy szeretnénk látni az erről szóló igazoló dokumentumot.

• A település területén nincs tiszta ivóvízhálózat még a lakók számára sem; addig, amíg ez nincs megoldva, úgy gondoljuk, nem megfelelő a terület, és nem időszerű az iskola bővítése.

• A szennyvízhálózat teljes hiánya a másik súlyos probléma, a jelenlegi iskola pöcegödre is bosszúságot okoz a szomszédoknak, jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz magában, nem beszélve a nagymértékű környezetszennyezésről.

• Nincs kiépítve gázhálózat, így villannyal való fűtést terveznek, míg az elektromos áramellátás nem megfelelő jelenleg sem, sokszor van áramszünet (trafóház is gyulladt ki már). Véleményünk szerint a 22 konténer kivilágítása, fűtése, valamint a jelenlegi iskolaépület kivilágítása jelentős terhelést jelentene. Amikor rákérdeztünk, hogy mi a garancia, hogy nem fogja a lakók mindennapjait befolyásolni ez a plusz energiaterhelés, érdemben választ nem kaptunk.

• Nem utolsó sorban aggódunk a köztisztaság és a közbiztonság fenntarthatósága miatt, egy ilyen túlzsúfolt iskola létrehozásával. Ugyanis itt nemcsak a gyerekekkel kell számolni, hanem azok családtagjaival is, akik »megjelenhetnek« a környéken”.

Nem találtak partnerekre a vitában

A fórum során a helyiek úgy érezték, hogy a megjelent városvezető és iskolaigazgató nem voltak partnerek a vitában, pedig az érintett lakók több javaslatot is megfogalmaztak. Ezeket a nyílt levelükben szintén pontokba szedve közölték:

1. Telepítsék a konténer iskolát a roma gyermekek lakóhelyéhez közel, hogy ne kelljen busszal szállítani őket a város túlsó végébe.

2. Betartva a már nagyon régóta nem alkalmazott iskolakörzeteket, a konténereket és így a gyerekeket is osszák fel a város iskolái között, vagy a Xántus János Általános Iskola alegységei között, hogy ne az erdőalji iskola fogadja be mind a 22 konténert a közel 100 gyerekkel együtt. Kevésbé megterhelő egy iskolának egy-egy osztályt befogadni, mintha egy intézményben csak roma gyerekek lennének.

3. Minden 1-4. osztállyal rendelkező iskolába indítsanak el egy külön osztályt, ha ezáltal könnyebben illeszkednek be, és a gyermekek elosztása is hamarabb menne.

Alpolgármesteri válaszok, amelyekkel nem elégedettek

A nyílt levél szerzői szerint az alpolgármester ugyan megértését fejezte ki a fórumon szóban, de a felsorolt érveikre többek között az alábbi válaszokat adta:

• a szegregációnak 30 éves „hagyománya” van, amelyet nem tudnak felszámolni

• a körzetek be nem tartása is régi probléma, nincs ahogy kötelezzék

• nem találtak két hét alatt másik helyszínt, pedig keresték

• bárhova vinnék a város területén, mindenhol tiltakozásba ütköznének

• az iskola az önkormányzat tulajdona, és a lakóknak nincs beleszólása a működtetésbe

• kizárólag ez az egy helyszín felel meg a célnak, sem más épület, sem más helyszín nem felel meg, és természetesen arra nincs anyagi forrás, hogy más helyszínt béreljenek a konténereknek, vagy más épületet béreljenek, ahogy azt tették eddig a csíksomlyói iskola épületével

• nincs idő felosztani a gyerekeket sem a Xantus János Általános Iskola alegységeibe, sem a város iskoláiba

A jelenlévő intézményvezetők érvei korántsem voltak kielégítőek – fogalmaztak továbbá a nyílt levélben a lakók. Mint írták, ugyan elhangzott az alpolgármester részéről, hogy ez a tervezett projekt csak ideiglenes, azonban annak határidejéről nem tudott nyilatkozni.