
Nemcsak a betegek egy részének, hanem a nap végére már maguknak az orvosoknak is magas a vérnyomása az informatikai platform leállásai miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Lassan rámegy az egészségügyi rendszerben dolgozók egészsége a sok bosszúságra és stresszre, amit az elektronikus egészségügyi kártyák rendszerének a működésképtelensége okoz számukra. Borzasztó érzés – panaszolta a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak nyilatkozva –, hogy egy hitvány informatikai rendszer miatt nem tudja gyakorolni hivatását.
2023. március 11., 18:042023. március 11., 18:04
Hosszú évek óta visszatérő problémát okoz az egészségügyi szolgáltatók – és így a szolgáltatásokat igénylő páciensek – számára is, hogy időnként használhatatlanná válik az elektronikus egészségügyi kártyák rendszere (SIUI), az az informatikai platform, amely az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett összes szolgáltatás érvényesítésére és nyilvántartására szolgál. A helyzet nem javult az utóbbi időben sem, sőt, amint arról Soós-Szabó Klára, a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak beszámolt, az utóbbi két hét egyenesen förtelmes volt e tekintetben.
– fakadt ki a csíkszeredai háziorvos.
Nagyon bosszantó az is – folytatta Soós-Szabó Klára, hogy jelét sem látni annak, hogy a problémát meg szeretné oldani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. „Nagyképűen azt mondják, hogy dolgozzunk offline. De úgy nem tudjuk leellenőrizni azt, hogy a beteg biztosított-e vagy nem. Aztán három év múlva a nyakunkba varrják azoknak a szolgáltatásoknak – ártámogatott recepteknek, küldőpapíroknak stb. – a költségét a büntetőkamatokkal együtt, merthogy abban a pillanatban éppen nem volt biztosított az illető páciens. De az, hogy mi nem tudtuk leellenőrizni a státuszát, az őket nem érdekli. Felháborító, elfogadhatatlan, minősíthetetlen, hogy az ő hibájukért, mulasztásukért más fizessen” – fogalmazott a háziorvosi szövetség megyei vezetője.
– számolt be az őt felháborító válaszról. Az adminisztratív munka egyszerűsítésére az elmúlt években több informatikai magáncég is kifejlesztett különböző rendelői szoftvereket, amit sok háziorvos meg is vásárolt. „Ezek az informatikusok pillanatok alatt mindent tudnak aktualizálni, de ott, ahol erre elköltöttek 200 millió eurót, ott ezt nem lehet megtenni” – mondta Soós-Szabó Klára a SIUI-t működtető Országos Egészségbiztosítási Pénztárra utalva.
A Háziorvosok Országos Szövetsége szerdán az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordult, azt kérve, hogy vállalják fel az elektronikus egészségügyi informatikai rendszer működésképtelenségének a problémáját, illetve azt is, hogy a papíralapú nyomtatványok – receptek, küldőpapírok stb. – helyett vezessék be az elektronikus nyomtatványokat az egészségügyi rendszerben.
– írja állásfoglalásában a háziorvosi szövetség.
A témában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) is kiadott egy közleményt szerdán. Ebben azt írják, az általuk elvégzett belső elemzés azt mutatja, hogy a SIUI-ban bizonyos működési zavarok vannak a biztosítottak státuszának lekérdezésére szolgáló alkalmazás elérésében, ezért hétfőn az informatikai platform szoftverfejlesztőihez fordultak, hogy a velük megkötött karbantartási szerződésekben foglaltaknak megfelelően sürgősen orvosolják a működési zavarokat.
A CNAS szerint a rendszer alulméretezetté vált 2008 óta az exponenciálisan növekvő adatmennyiség miatt, de megtettek minden szükséges lépést a platform bővítéséhez szükséges EU-s források lehívása érdekében. Ugyanakkor azt javasolja az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy a működési zavarok kijavításáig offline üzemmódban regisztrálják az általuk elvégzett szolgáltatásokat.
Hiába használják a saját alkalmazásaikat, ha az elektronikus egészségügyi rendszer nem működik, nem tudják leellenőrizni a páciensek egészségbiztosítotti státuszát – reagált az egészségbiztosítási pénztár javaslatára Soós-Szabó Klára. A háziorvosi szövetség képviselője az elektronikus nyomtatványokra történő áttérés szükségességével kapcsolatos kérdésünkre elmondta,
Csakhogy valakiknek nagy üzlet a régi rendszer fenntartása – mondta, arról beszélve, hogy ezeket a nyomtatványokat az országos nyomdahivatalnál állítják elő. „Románia továbbra is az az ország, ahol »az online nyilatkozatokat a második emeleten kell benyújtani«” – utalt az ország egyik közpénzügyi hivatalának az elhíresült, néhány évvel ezelőtti kifüggesztésére a háziorvosi szövetség képviselője.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
szóljon hozzá!