
Nemcsak a betegek egy részének, hanem a nap végére már maguknak az orvosoknak is magas a vérnyomása az informatikai platform leállásai miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Lassan rámegy az egészségügyi rendszerben dolgozók egészsége a sok bosszúságra és stresszre, amit az elektronikus egészségügyi kártyák rendszerének a működésképtelensége okoz számukra. Borzasztó érzés – panaszolta a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak nyilatkozva –, hogy egy hitvány informatikai rendszer miatt nem tudja gyakorolni hivatását.
2023. március 11., 18:042023. március 11., 18:04
Hosszú évek óta visszatérő problémát okoz az egészségügyi szolgáltatók – és így a szolgáltatásokat igénylő páciensek – számára is, hogy időnként használhatatlanná válik az elektronikus egészségügyi kártyák rendszere (SIUI), az az informatikai platform, amely az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett összes szolgáltatás érvényesítésére és nyilvántartására szolgál. A helyzet nem javult az utóbbi időben sem, sőt, amint arról Soós-Szabó Klára, a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak beszámolt, az utóbbi két hét egyenesen förtelmes volt e tekintetben.
– fakadt ki a csíkszeredai háziorvos.
Nagyon bosszantó az is – folytatta Soós-Szabó Klára, hogy jelét sem látni annak, hogy a problémát meg szeretné oldani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. „Nagyképűen azt mondják, hogy dolgozzunk offline. De úgy nem tudjuk leellenőrizni azt, hogy a beteg biztosított-e vagy nem. Aztán három év múlva a nyakunkba varrják azoknak a szolgáltatásoknak – ártámogatott recepteknek, küldőpapíroknak stb. – a költségét a büntetőkamatokkal együtt, merthogy abban a pillanatban éppen nem volt biztosított az illető páciens. De az, hogy mi nem tudtuk leellenőrizni a státuszát, az őket nem érdekli. Felháborító, elfogadhatatlan, minősíthetetlen, hogy az ő hibájukért, mulasztásukért más fizessen” – fogalmazott a háziorvosi szövetség megyei vezetője.
– számolt be az őt felháborító válaszról. Az adminisztratív munka egyszerűsítésére az elmúlt években több informatikai magáncég is kifejlesztett különböző rendelői szoftvereket, amit sok háziorvos meg is vásárolt. „Ezek az informatikusok pillanatok alatt mindent tudnak aktualizálni, de ott, ahol erre elköltöttek 200 millió eurót, ott ezt nem lehet megtenni” – mondta Soós-Szabó Klára a SIUI-t működtető Országos Egészségbiztosítási Pénztárra utalva.
A Háziorvosok Országos Szövetsége szerdán az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordult, azt kérve, hogy vállalják fel az elektronikus egészségügyi informatikai rendszer működésképtelenségének a problémáját, illetve azt is, hogy a papíralapú nyomtatványok – receptek, küldőpapírok stb. – helyett vezessék be az elektronikus nyomtatványokat az egészségügyi rendszerben.
– írja állásfoglalásában a háziorvosi szövetség.
A témában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) is kiadott egy közleményt szerdán. Ebben azt írják, az általuk elvégzett belső elemzés azt mutatja, hogy a SIUI-ban bizonyos működési zavarok vannak a biztosítottak státuszának lekérdezésére szolgáló alkalmazás elérésében, ezért hétfőn az informatikai platform szoftverfejlesztőihez fordultak, hogy a velük megkötött karbantartási szerződésekben foglaltaknak megfelelően sürgősen orvosolják a működési zavarokat.
A CNAS szerint a rendszer alulméretezetté vált 2008 óta az exponenciálisan növekvő adatmennyiség miatt, de megtettek minden szükséges lépést a platform bővítéséhez szükséges EU-s források lehívása érdekében. Ugyanakkor azt javasolja az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy a működési zavarok kijavításáig offline üzemmódban regisztrálják az általuk elvégzett szolgáltatásokat.
Hiába használják a saját alkalmazásaikat, ha az elektronikus egészségügyi rendszer nem működik, nem tudják leellenőrizni a páciensek egészségbiztosítotti státuszát – reagált az egészségbiztosítási pénztár javaslatára Soós-Szabó Klára. A háziorvosi szövetség képviselője az elektronikus nyomtatványokra történő áttérés szükségességével kapcsolatos kérdésünkre elmondta,
Csakhogy valakiknek nagy üzlet a régi rendszer fenntartása – mondta, arról beszélve, hogy ezeket a nyomtatványokat az országos nyomdahivatalnál állítják elő. „Románia továbbra is az az ország, ahol »az online nyilatkozatokat a második emeleten kell benyújtani«” – utalt az ország egyik közpénzügyi hivatalának az elhíresült, néhány évvel ezelőtti kifüggesztésére a háziorvosi szövetség képviselője.
Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
szóljon hozzá!