
Nemcsak a betegek egy részének, hanem a nap végére már maguknak az orvosoknak is magas a vérnyomása az informatikai platform leállásai miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Lassan rámegy az egészségügyi rendszerben dolgozók egészsége a sok bosszúságra és stresszre, amit az elektronikus egészségügyi kártyák rendszerének a működésképtelensége okoz számukra. Borzasztó érzés – panaszolta a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak nyilatkozva –, hogy egy hitvány informatikai rendszer miatt nem tudja gyakorolni hivatását.
2023. március 11., 18:042023. március 11., 18:04
Hosszú évek óta visszatérő problémát okoz az egészségügyi szolgáltatók – és így a szolgáltatásokat igénylő páciensek – számára is, hogy időnként használhatatlanná válik az elektronikus egészségügyi kártyák rendszere (SIUI), az az informatikai platform, amely az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett összes szolgáltatás érvényesítésére és nyilvántartására szolgál. A helyzet nem javult az utóbbi időben sem, sőt, amint arról Soós-Szabó Klára, a háziorvosok szövetségének a Hargita megyei vezetője a Székelyhonnak beszámolt, az utóbbi két hét egyenesen förtelmes volt e tekintetben.
– fakadt ki a csíkszeredai háziorvos.
Nagyon bosszantó az is – folytatta Soós-Szabó Klára, hogy jelét sem látni annak, hogy a problémát meg szeretné oldani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. „Nagyképűen azt mondják, hogy dolgozzunk offline. De úgy nem tudjuk leellenőrizni azt, hogy a beteg biztosított-e vagy nem. Aztán három év múlva a nyakunkba varrják azoknak a szolgáltatásoknak – ártámogatott recepteknek, küldőpapíroknak stb. – a költségét a büntetőkamatokkal együtt, merthogy abban a pillanatban éppen nem volt biztosított az illető páciens. De az, hogy mi nem tudtuk leellenőrizni a státuszát, az őket nem érdekli. Felháborító, elfogadhatatlan, minősíthetetlen, hogy az ő hibájukért, mulasztásukért más fizessen” – fogalmazott a háziorvosi szövetség megyei vezetője.
– számolt be az őt felháborító válaszról. Az adminisztratív munka egyszerűsítésére az elmúlt években több informatikai magáncég is kifejlesztett különböző rendelői szoftvereket, amit sok háziorvos meg is vásárolt. „Ezek az informatikusok pillanatok alatt mindent tudnak aktualizálni, de ott, ahol erre elköltöttek 200 millió eurót, ott ezt nem lehet megtenni” – mondta Soós-Szabó Klára a SIUI-t működtető Országos Egészségbiztosítási Pénztárra utalva.
A Háziorvosok Országos Szövetsége szerdán az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordult, azt kérve, hogy vállalják fel az elektronikus egészségügyi informatikai rendszer működésképtelenségének a problémáját, illetve azt is, hogy a papíralapú nyomtatványok – receptek, küldőpapírok stb. – helyett vezessék be az elektronikus nyomtatványokat az egészségügyi rendszerben.
– írja állásfoglalásában a háziorvosi szövetség.
A témában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) is kiadott egy közleményt szerdán. Ebben azt írják, az általuk elvégzett belső elemzés azt mutatja, hogy a SIUI-ban bizonyos működési zavarok vannak a biztosítottak státuszának lekérdezésére szolgáló alkalmazás elérésében, ezért hétfőn az informatikai platform szoftverfejlesztőihez fordultak, hogy a velük megkötött karbantartási szerződésekben foglaltaknak megfelelően sürgősen orvosolják a működési zavarokat.
A CNAS szerint a rendszer alulméretezetté vált 2008 óta az exponenciálisan növekvő adatmennyiség miatt, de megtettek minden szükséges lépést a platform bővítéséhez szükséges EU-s források lehívása érdekében. Ugyanakkor azt javasolja az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy a működési zavarok kijavításáig offline üzemmódban regisztrálják az általuk elvégzett szolgáltatásokat.
Hiába használják a saját alkalmazásaikat, ha az elektronikus egészségügyi rendszer nem működik, nem tudják leellenőrizni a páciensek egészségbiztosítotti státuszát – reagált az egészségbiztosítási pénztár javaslatára Soós-Szabó Klára. A háziorvosi szövetség képviselője az elektronikus nyomtatványokra történő áttérés szükségességével kapcsolatos kérdésünkre elmondta,
Csakhogy valakiknek nagy üzlet a régi rendszer fenntartása – mondta, arról beszélve, hogy ezeket a nyomtatványokat az országos nyomdahivatalnál állítják elő. „Románia továbbra is az az ország, ahol »az online nyilatkozatokat a második emeleten kell benyújtani«” – utalt az ország egyik közpénzügyi hivatalának az elhíresült, néhány évvel ezelőtti kifüggesztésére a háziorvosi szövetség képviselője.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
szóljon hozzá!