Majdnem kész az erőmű, de még hátravan 210 hektárnyi erdő kivágása

Majdnem készen van, már csak a hajtóerő, a víz hiányzik

Fotó: Dumitrița Gliga

A harminc éve épülő Maros megyei, ratosnyai vízi erőmű befejezését helyezte kilátásba a szociáldemokrata párt megyei képviselője, Dumitrița Gliga. A munkálatok 90 százalékban kész vannak, már „csak” 210 hektárnyi erdőt kellene kivágni, hogy fel lehessen tölteni a mesterséges tavat vízzel.

Simon Virág

2022. február 15., 18:042022. február 15., 18:04

Országszerte három vízi erőmű beüzemelését célzó kormányhatározatot kezdeményezett a PSD, egyikük a Maros megyei Ratosnyán található. Dumitrița Gliga képviselő a sajtónak elmondta, olyan módosításokat eszközölték, amely lehetővé teszi, hogy a Natura 2000-es védett övezetben lévő erőművet végre be lehessen üzemelni. Elismeri ugyan, hogy ott nagy erdőterületeket kell kivágni és védett fajok is veszélybe kerülhetnek, de mint kifejtette, Romániának nagy szüksége van energiaforrásokra, és a megkezdett erőműveket be kel fejezni, be kell üzemelni.

Harminc éve épül

Ratosnyán még 1989 előtt kezdték el a vízi erőművet építeni, és folytatták az akkor megkezdett munkátokat a rendszerváltás után is. 2019-ben a szintén szociáldemokrata Vasile Gliga, aki a jelenlegi képviselő édesapja, nyilatkozta azt, hogy már minden munkálattal megvannak, csak az erdőt kell kisajátítani, hogy a fákat kivágják és a tavat feltöltsék. Ugyanis

a mesterséges tó, amely majd megfelelő mennyiségű vízzel fogja ellátni az erőművet, egyelőre csak papíron létezik, az erre a célra kijelölt területet erdő borítja.

Akkor arról volt szó, hogy a teljes beruházáshoz összesen 534 hektárt sajátítanak ki, a 210 hektáron végeznek tarvágást, az ezen felüli területen a hidrotechnikai létesítményeket és a tó körüli utat alakítják ki.

Vannak megválaszolatlan kérdések

Az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakember szerint a gátépítésnek nincs meg a környezetvédelmi engedélye,

1991-ben állítottak ki egy környezetvédelmi láttamozást, de azóta már a terveken is változtattak, nem beszélve arról, hogy szigorodtak a környezetvédelmi törvények.

A szakember szerint fontos lenne megvizsgálni azt, hogy jelenleg milyen hatással lesz a természetre a hegyi patakok egybeterelése, van-e elég mennyiségű víz, hogy feltöltsék a mesterséges tavat. Hiszen, ha készült is valamikor ilyen jellegű felmérés, biztos, hogy nem az elmúlt tíz évben, amikor is azt tapasztalhattuk, hogy a patakok, folyók vízmennyisége folyamatosan apad. A hegyi patakokban él a védett dunai galóca, amely veszélybe kerülhet, ha megváltozik az élettere. „A vízi erőmű körüli erdőterület természetvédelmi státusszal rendelkezik, de amennyiben kormányszinten arról döntenek, hogy a beruházás közhasznú, akkor ki lehet sajátítani” – ismertette.