
A sertéspestis terjedésének megfékezése a cél a sürgősségi kilövési kerettel
Fotó: 123RF
Nem tudták teljesíteni a vaddisznóállomány megritkítására vonatkozó sürgősségi kilövési kereteket sem a Hargita, sem a Maros megyei vadásztársaságok. A vadászok szerint a vaddisznók irtása a teljes vadállomány egyensúlyát felboríthatja.
2018. december 15., 12:002018. december 15., 12:00
A székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadásztársaságnál már várják a büntetést azért, mert nem tudták kilőni a sürgősségi keretben számukra meghatározott 285 egyedet, de amint azt Mărmureanu-Bíró Leonard igazgató elmondta, amennyiben bírságot kapnak, azonnal megfellebbezik a döntést. Vele együtt mindössze 14 vadőr áll a társaság alkalmazásában, a többi vadász tagsági díjat fizet és kedvtelésből űzik ezt a sportot, nem utasíthatja őket, hogy minden nap menjenek vadászni és lőjék halomra a vaddisznókat – érvelt az igazgató. Az éves kilövési kerettel együtt ők
Mărmureanu-Bíró Leonard szerint ugyanakkor vadgazdálkodási szempontból is nagyon átgondolatlan és elhamarkodott döntés volt a sürgősségi állományritkítás. A szigorúan védett vadnak számító farkasok táplálékát 60 százalékban a vaddisznók teszik ki, ám ha ezt az élelemforrást kiiktatják, a ragadozó szarvasokkal, őzekkel, nyulakkal fogja azt pótolni, tehát az intézkedés kiterjedt hatással lesz a többi vadfajra is és felborul az egyensúly. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a juhállományt is megtizedelnék az élelem után portyázó farkasok – hívta fel a figyelmet az igazgató. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
A Csíkszeredai Vadásztársaságnál mindössze negyedrészben tudták teljesíteni a sürgősségi kilövési keretet, az összesített vaddisznó-kilövési keretnek pedig alig több, mint a tizedét.
– tájékoztatott Bencze István, a vadásztársaság igazgatója. Szerinte a Csíki-medence összes vadásztársasága együtt nem lőtt ki 200 vaddisznót. Az engedélyeket ugyan kiadták, de nincs is már amire vadászni – erősítette meg a korábban elmondottakat –, ugyanis a környéken élő vaddisznók a jó makktermés miatt elvándoroltak azokba a térségekbe, ahol több a bükk- és cserefaerdő. Bírságot ugyan kaphatnak, de nem kertelhetik be a vadászterületeiket, márpedig a vad elvándorol az élelem után – vázolta a tehetetlen helyzetet az igazgató, megjegyezve, hogy a törvényhozók nem gondoltak a kivitelezési problémákra a rendelet kidolgozásakor.
Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadásztársaság igazgatója most is és már korábban azt nyilatkozta, hogy inkább vállalnák a bírságot, mintsem hogy az előírt mértékben megtizedeljék a vadászterületeiken élő vaddisznó-populációt, ugyanis ők
A medvék és a farkasok miatt náluk alig van vaddisznó-szaporulat, azt a keveset, ami van évente mintegy 30 tonna kukoricával, 15 tonna zöldséggel és 20 tonna krumplival próbálják az ügykezelésükbe tartozó területeken tartani, de így sem tudják teljes mértékben biztosítani az állomány maradásához szükséges táplálékmennyiséget. „Nem mindegy, hogy van egy több ezer hektáros tölgyerdő, ahonnan hull a mag folyamatosan és annyit tud enni a disznó, hogy meg se kell mozduljon” – állította szembe nehézségeiket az olyan vadászterületek ügykezelőinek a helyzetével, ahol sok természetes táplálékot találnak a vaddisznók. Az ő éves, illetve sürgősségi kilövési keretük 45 példányra terjed ki, de mostanáig csak 15 egyed került puskavégre. A kilövési engedélyeket ugyan kiadták, de az állomány jövője érdekében szigorúan szabályozzák a kilövéseket:
sőt, decemberben és januárban – a vaddisznók párzási időszakában – az öreg kanok kilövését is próbálják megakadályozni. Birtalan István teljesen megalapozatlannak tartja az állományritkítást, hiszen – mint mondta – az egész megyében nem fordult még elő sertéspestis-fertőzés sem házi, sem vaddisznó esetében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az egész vadállomány veszélybe kerül, ha a farkasok fő táplálékforrását megtizedelik, hiszen azok a vaddisznók helyett a szarvasokat, őzeket fogják megenni.
Gyergyószéken például inkább vállalnák a bírságot, mintsem hogy az előírt mértékben megtizedeljék a vadászterületeiken élő vaddisznó-populációt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az afrikai sertéspestis-kiszűrésére vonatkozó kötelező vizsgálatok száma alapján
Szeptember óta 420 vaddisznó húsát küldte bevizsgálásra a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság – tudtuk meg a hatóság vezetőjétől, Ladó Zsolttól. Az adatokból kitűnik, hogy a vadásztársaságok megpróbáltak eleget tenni az állományritkításra vonatkozó előírásoknak, ugyanis év elejétől szeptemberig nagyjából hasonló számú kilőtt vaddisznó húsa került bevizsgálásra.
A Maros megyei vadásztársaságok – az éves kilövési kvótán felül – 1540 vaddisznót kellene kilőjenek az erdészeti minisztérium rendelete értelmében. Ennél néhány százzal kevesebb, összesen nagyjából 1200 kilőtt egyed húsa került bevizsgálásra mostanáig, de a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, Kincses Sándor teljesen biztos benne, hogy a vadásztársaságok
A sürgősségi kvótának semmilyen tudományos alapja nincs, véli az igazgató, aki amúgy maga is vadász. Szerinte Maros megye viszonylag jól áll a kilövéseket tekintve, de a vadásztársaságok még így is csak legfeljebb 2500 vaddisznót tudnak majd kilőni a 3500-ból. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy tudomása szerint kitolódott a sürgősségi vaddisznókilövések határideje.
A szakember szerint
ugyanis a sertéspestis főként az emberi tevékenység miatt terjedt el. Kincses Sándor ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az afrikai sertéspestis miatt olyan hisztéria alakult ki a lakosság körében, mint korábban a madárinfluenza miatt. Az emberek már minden elhullott állatot vaddisznónak látnak, volt már olyan, hogy vízbe fúlt kutya miatt riasztották a Maros megyei élelmiszer-biztonsági hatóságot.
Haladékot kaptak
Az erdészeti minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében szeptemberben országszerte 28 ezer – Hargita megyében 1247, Maros megyében 1540 – vaddisznó kilövését rendelte el. Ennek a teljesítésére 90 napos határidőt szabtak meg a vadásztársaságok számára. Ez december elején járt volna le, de a szaktárca a minap 60 nappal meghosszabbította az előzetesen előírt dátumot.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
Ismét 9 lej alá csökkent a standard benzin literenkénti ára a romániai töltőállomásokon, miután az elmúlt napokban mindegyik kúthálózat jelentősen mérsékelte árait. Gázolajat továbbra is 9 lej fölötti áron tankolhatunk.
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
1 hozzászólás