
Fotó: Jancsó László
Nagy erővel, önkéntes munkával folyt a hét végén Tusnádfürdőn a Papok Feredőjeként ismert forrás felújítása. A munka minden hétvégén folytatódik – tudtuk meg.
2011. május 14., 16:092011. május 14., 16:09
2011. május 17., 11:402011. május 17., 11:40
Lelkesen dolgoztak az önkéntesek szombaton is
A tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központot fenntartó Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba atya az általa kezdeményezett Szent István terv keretében javasolta a borvízforrás felújítását, az önkormányzat segítségével a hét végén is dolgoztak a Szovátáról, Szászvárosból, Déváról, Torockóról, Csíkszentdomokosról érkezett önkéntesek, akikhez helybeliek is társultak.
A forrás gyógyhatásáról, ahová néhai Kovács Miklós püspök a szegény sorsú betegeket vitte gyógyulni, a főút mellett az 1880-ban Gál Lajos és hitvese által állított kőkereszt is tanúskodik. Ez a felirat olvasható rajta: „Jézus éltünk szent forrása, betegeknek orvossága. Hála és dicsőség szent nevednek, mondja minden tiszta lélek”. A főútról a Papok vagy Szegények feredőjének is nevezett forrás felé védőkorláttal ellátott, megerősített ösvényt alakítottak ki, ez egy kis székely kaputól indul, a kapu előtt pedig a forrás történetét bemutató táblát helyeztek el. Pénteken és szombaton mintegy ötven önkéntes dolgozott a forrásnál, kiásták a deszkával padolt medencébe ömlött földet, megtalálták a szikla alatt a forrást.
Sok földet kellett kiásni
Mint Albert Tibor polgármester elmondta, nem medence lesz, ahová a hegyoldalról esővíz és hulladék kerülhet, hanem ennek oldalait megerősítik, pavilont, padot, asztalt helyeznek el, és a reumatikus panaszokra javallott forrás ivókúrára, illetve lábfürdőre lesz alkalmas. A kialakított ösvény továbbvezet a Csukás-tóhoz, amely így a forrás érintésével is megközelíthető lesz a turisták számára.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!