Hirdetés
Hirdetés

Kötelességünk a szelektív hulladékgyűjtés, ne várjunk érte pénzjutalmat

A hulladékgazdálkodás globális helyzetéről beszélt Tóth-Deák László (balra), Körösfőy Sándor (jobbra) pedig a helyi kihívásokról •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A hulladékgazdálkodás globális helyzetéről beszélt Tóth-Deák László (balra), Körösfőy Sándor (jobbra) pedig a helyi kihívásokról

Fotó: Erdély Bálint Előd

Európa azt kockáztatja, hogy belefullad a saját szemetébe, eközben viszont Románia – ahol a tagországok között az egyik legkisebb az újrahasznosítás aránya, a lerakóba kerülő hulladéké pedig a legnagyobb – még mindig húsz évvel korábbi problémákra keresi a megoldást. Sok évvel az EU-s szelektív hulladékgyűjtési kötelezettség bevezetését követően nálunk a lakosság egy része még mindig valami divatos új szokásként tekint a kötelezettségre, a hulladékgazdálkodás pedig veszteségesen működik, mert az önkormányzatok egy része még a kötelező környezetvédelmi adókat sem engedi belefoglalni a szemétszállítási díjba.

Széchely István

2020. december 21., 22:022020. december 21., 22:02

A hulladék összmennyiségének a 48 százaléka kerül újrahasznosításra az Európai Unióban, de a reciklálás mértékét tekintve óriási különbségek vannak a tagországok között,

Románia pedig az utolsó előtti helyen áll a tagországok listáján: itt a hulladék jelentős része lerakókba kerül.

Romániában nagyon magas ez az arány, ennél rosszabbul csak Málta teljesít az EU tagországok közül. A lista első helyein olyan országok állnak mint Svédország, Németország, ahol nemcsak az újrahasznosítási arány magas, hanem az energianyerés céljára történő hulladékfelhasználás is – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete által a hulladékgazdálkodás témájában megszervezett beszélgetés felvezető előadásában, amelyet Kassay János, az Eco-Csík hulladékgazdálkodási vállalat alapítója és adminisztrátora, egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezetgazdálkodást oktató egyetemi tanára tartott meg csütörtök este a székelyudvarhelyi Agora Business Centerben.

A hulladékgazdálkodás jelene és jövője című előadásában Kassay János kitért arra is, a romániai hulladékgazdálkodásban probléma az is, hogy nincs törvény a komposzt előállítására és értékesítésére, miközben tőlünk nyugatabbra erre is léteznek jól kiforrott technológiák és jól működő példák.

Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Globális szinten Európában keletkezik a hulladéknak mintegy 40–45 százaléka, európai országok a legnagyobb hulladéktermelők világszerte. Mindeközben Kína a legnagyobb műanyaghulladék-felvásárló, -feldolgozó és végtermék-előállító ország a világon, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, illetve Dél-Amerikából egyaránt oda áramlik a műanyaghulladék, ám ez idén a koronavírus-járvány hatására leállt, ami meglehetősen nagy visszaesést okozott a piacon – mutatott rá a járványnak a hulladékgazdálkodással is összefüggő érdekes jelenségére a szakember.

A szelektív egy része nem értékesíthető

„Európában elég erős az a trend, hogy a képződő hulladékmennyiséget csökkentsük. Tehát elsősorban a megelőzésre próbáljuk meg helyezni a hangsúlyt. Gyakorlatilag ki kellene alakuljon a hulladékmentes áru közgondolkodás. Létezik törvény arra, hogy milyen a hulladékhierarchia. A megelőzés után jönnek a felhasználásnak a különböző módjai – hasznosítsuk újra, kerüljön bele egy termelési ciklusba, és így tovább. Az utolsó lehetőség vagy fokozat az, hogy kerüljön be egy lerakóba, ez előtt van az energiairányú felhasználás. Tulajdonképpen

Idézet
a lerakott mennyiség az összmennyiségnek az 1–3 százaléka kellene legyen.

Tehát ha megfelelő újrahasznosítás történne – amilyet látunk Nyugat-Európában –, akkor a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökkenne. Ahol az utolsó, fel nem használható hulladéktípust elégetik, ott gyakorlatilag a megmaradt hamut rakják le a lerakóba, és ez a mennyiség 1 százalék körül van” – magyarázta Kassay János.

Archív •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Archív

Fotó: Barabás Ákos

„Keveset beszélünk arról, hogy a szelektíven gyűjtött hulladéknak is a 30–35 százaléka ugyanott végzi, mint a többi, mert egyszerűen nem értékesíthető, a piacon nem eladható” – jelentette ki Kassay János, rámutatva arra is, hogy egyre inkább csökken az újrahasznosítható hulladék aránya, a szelektív hulladék értékesítése pedig nem egy nagy üzlet.

Technológiai innovációkra, az újrahasznosításra alkalmatlan hulladéktípusoknak a piacról történő kivezetését előíró jogszabályokra lenne szükség, a csomagolóanyagok összetételén kellene változtatni,

hogy könnyebben lehessen újrahasznosítani azokat, a termékek piacát támogatni kellene, a lakosság pedig plusz hozzáadott értéknek kellene tekintse az újrahasznosítást, és ezért hajlandó kellene legyen egy kicsit többet fizetni – vonta le a következtetéseket a szakember.

Európa exportálta a problémát

„Európa a jelenlegi trendek mellett bele fog fulladni a saját szemetébe” – jelentette ki az eseményen az előadóként jelen lévő Tóth-Deák László, a Vipa Lausanne svájci másodnyersanyag-értékesítő vállalat dél-kelet európai kereskedelmi menedzsere, az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat korábbi igazgatója. Kijelentését azzal magyarázta, hogy Európa a hulladékgazdálkodási kimutatásokban azért szerepel jó eredményekkel, „azért zöld”, mert exportálta a problémáit. Azaz

fogták a szemetet és átvitték Ázsiába, Dél-Amerikába, szegény országokba, „amelyek úgymond megszabadították Európát és Amerikát ezektől a problémáktól”.

Ám Európa, miközben veri a mellét, hogy milyen nagy az újrahasznosítási rátája, belefullasztotta Ázsiát az európai szemétbe – magyarázta a szakember, aki szerint ez a helyzet a jövőben megváltozik.

Hirdetés

„Ázsia bezárta, illetve bezárja a kapukat más országok hulladéka előtt. Nem mondom, hogy másodnyersanyaga, inkább azt mondom, hogy hulladéka előtt, mert mindenből a legrosszabb minőséget vittük oda, azt, amit az európai gyárak nem fogadtak be. Kína bevezette a Green Fence (Zöld Kerítés) nevű törvényt, ami azt eredményezte, hogy kezeletlen hulladékot már nem lehet exportálni Kína irányába, illetve Kína nem importál.”

Ez követően a hulladékexportőrök Indonézia, Malajzia, India felé fordultak, a papír esetében pedig Latin-Amerika irányába. Múlt héten azonban Malajzia bejelentette, hogy ott is szigorítások következnek, illetve valószínűleg teljesen meg fogják tiltani a hulladékimportot, és Tóth-Deák László szerint csak idő kérdése, hogy a többi fogadóország mikor vezet be hasonló intézkedéseket, ami az említett kijelentésbe foglaltakat fogja eredményezni.

Évente körülbelül 4 százalékkal nő az egy főre jutó hulladékmennyiség,

a csomagolóanyagok egyre komplexebbek – olyan műanyagok jelennek meg a piacon, amelyeket nem lehet hasznosítani –, utóbbi miatt pedig egyre nagyobb gondot fog jelenteni Európában az újrahasznosítás. A rossz minőségű európai hulladék Ázsiából való kiszorulására az európai ipar azonban nem úgy reagált, hogy azt majd átveszik a kontinens iparági szereplői, hanem létrejött egy magállapodás a papír- és csomagolóanyag-gyártók között, amelynek értelmében fokozatosan szigorítják a másodnyersanyagra vonatkozó minőségi követelményeket, ami például azzal jár majd, hogy a vegyes háztartási hulladékgyűjtőből származó papírhulladékot nem fogják átvenni. Ez viszont nem fog megoldást hozni a jelenlegi helyzetre, ugyanis az a hulladék, ami nem lesz szelektíven gyűjtve, az nem kerül hasznosításra – fejtette ki a szakember.

Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

„Románia mindeközben még mindig húsz évvel ezelőtti problémákra keresi a megoldást. Itt még mindig lerakókról, meg arról beszélgetünk, hogy legalább gyűjtsük össze zsákokba és aztán szétválogatjuk. Eközben az európai újrahasznosítási ipar azt mondja, hogy amit te vegyesen gyűjtöttél, azzal csinálj, amit akarsz, de nem fogjuk hasznosítani” – fogalmazott. A járvány következményei is rossz hatással voltak az iparágra, és jelentősen megdrágult a jó minőségű másodnyersanyag.

Helyi gondok

A korábbi időszakhoz képest nagyon visszaesett a cekendi hulladéklerakóba beérkező hulladék mennyisége, a kieső bevételt – tulajdonképpen a veszteséget – az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat kell pótolja, nem a lakosság, illetve Székelyudvarhely városa – válaszolta Körösfőy Sándor, a vállalat igazgatója Geréb Lászlónak, az RMKT székelyudvarhelyi szervezete elnökének arra a kérdésére, hogy a hulladékgazdálkodási vállalat veszteségeit ki fogja finanszírozni. Megpróbálták – folytatta a hulladékgazdálkodási cég igazgatója –, de nem volt lehetőségük a hatékony működést lehetővé tevő áremelésre, arra a szintre, mint például Csíkszéken, ahol 25 százalékkal drágább a hulladékgazdálkodás.

Tavaly kötelezővé vált az úgynevezett körkörös gazdasági adó fizetése is a lerakóba érkező hulladék után, amelynek az értéke idén 80 lej tonnánként, de olyan települések is vannak, amelyek még az ennek megfelelő árkorrekciót sem hagyták jóvá, tehát ennek a költségnek az lakossági árba történő belefoglalását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Az önkormányzatok kötelesek lettek volna ezt beépíteni az árba, de az önkormányzatok irányába ezt nem nézte olyan szigorúan a környezetőrség, mint amilyen szigorúan vette a környezetvédelmi alap, hogy mi ezt kifizetjük-e. Mi nem tehettük meg azt, hogy nem fizetjük ki, azért mert nem tudtuk behajtani az önkormányzatoktól, és nem akartunk belemenni abba, hogy felfüggesztjük a szolgáltatást egyes településeken addig, amíg az árproblémát nem oldják meg” – fogalmazott Körösfőy Sándor.

Ahhoz, hogy a cekendi lerakó nullszaldósan működjön, évente 60 ezer tonna hulladékot kell befogadjon, ami az egész megye éves hulladéktermelésével egyezik meg – vetette fel Geréb László, arról érdeklődve a hulladékgazdálkodási vállalat igazgatójától, hogy

szükség lesz-e arra, hogy máshonnan fogadjanak be szemetet a cekendi hulladéklerakóba. Hatékonyabban kell működtetni a vállalatot, és végre kell tudják hajtani az áremeléseket

– válaszolta a vállalat vezetője. Elképzelhető, hogy a jövőben máshonnan is befogadnak hulladékot, de az ipari hulladék lesz, amit a megyei integrált hulladékkezelési rendszer nem fogadhat majd be. Az ilyen jellegű hulladéknak nagyobb a súlya, így az árbevételek csökkenése nélkül hosszabb ideig lesz fenntartható egy cella a cekendi lerakóban – magyarázta Körösfőy Sándor, ugyanakkor kitért arra is, hogy mechanikai és biológiai feldolgozásra egyaránt szükség van, és így csökkenthetők a felszabaduló gázokkal és a csurgalékkal kapcsolatos költségek is.

Tudatosításra van szükség

A lakosság körében szemléletváltásra van szükség a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, véli a vállalat vezetője, aki szerint sokan még mindig csak valami divatos új szokásként, nem pedig kötelezettségként tekintenek a szelektív hulladékgyűjtésre. „Törvényes kötelességünk a szelektív gyűjtés már nagyon régóta, és még mindig azzal találkozunk, hogy az emberek megkérdezik, ha ők szelektíven gyűjtenek, akkor nem adunk nekik valamit? Ez olyan lenne, mintha a rendőr megállítana az úton, és ha csak ötvennel mentél, akkor adna egy csokit azért, mert betartottad a sebességhatárt” – mondott egy példát a visszás helyzetre a szakember, aki szerint különböző módszerekkel erőltetni kell a lakosságban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának a tudatosulását.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben

Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben
2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés