Kötelességünk a szelektív hulladékgyűjtés, ne várjunk érte pénzjutalmat

Romániában nagyon magas ez az arány, ennél rosszabbul csak Málta teljesít az EU tagországok közül. A lista első helyein olyan országok állnak mint Svédország, Németország, ahol nemcsak az újrahasznosítási arány magas, hanem az energianyerés céljára történő hulladékfelhasználás is – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete által a hulladékgazdálkodás témájában megszervezett beszélgetés felvezető előadásában, amelyet Kassay János, az Eco-Csík hulladékgazdálkodási vállalat alapítója és adminisztrátora, egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezetgazdálkodást oktató egyetemi tanára tartott meg csütörtök este a székelyudvarhelyi Agora Business Centerben.

A hulladékgazdálkodás jelene és jövője című előadásában Kassay János kitért arra is, a romániai hulladékgazdálkodásban probléma az is, hogy nincs törvény a komposzt előállítására és értékesítésére, miközben tőlünk nyugatabbra erre is léteznek jól kiforrott technológiák és jól működő példák.

Tehát ha megfelelő újrahasznosítás történne – amilyet látunk Nyugat-Európában –, akkor a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökkenne. Ahol az utolsó, fel nem használható hulladéktípust elégetik, ott gyakorlatilag a megmaradt hamut rakják le a lerakóba, és ez a mennyiség 1 százalék körül van” – magyarázta Kassay János.

hogy könnyebben lehessen újrahasznosítani azokat, a termékek piacát támogatni kellene, a lakosság pedig plusz hozzáadott értéknek kellene tekintse az újrahasznosítást, és ezért hajlandó kellene legyen egy kicsit többet fizetni – vonta le a következtetéseket a szakember.

Európa exportálta a problémát

„Európa a jelenlegi trendek mellett bele fog fulladni a saját szemetébe” – jelentette ki az eseményen az előadóként jelen lévő Tóth-Deák László, a Vipa Lausanne svájci másodnyersanyag-értékesítő vállalat dél-kelet európai kereskedelmi menedzsere, az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat korábbi igazgatója. Kijelentését azzal magyarázta, hogy Európa a hulladékgazdálkodási kimutatásokban azért szerepel jó eredményekkel, „azért zöld”, mert exportálta a problémáit. Azaz

Ám Európa, miközben veri a mellét, hogy milyen nagy az újrahasznosítási rátája, belefullasztotta Ázsiát az európai szemétbe – magyarázta a szakember, aki szerint ez a helyzet a jövőben megváltozik.

„Ázsia bezárta, illetve bezárja a kapukat más országok hulladéka előtt. Nem mondom, hogy másodnyersanyaga, inkább azt mondom, hogy hulladéka előtt, mert mindenből a legrosszabb minőséget vittük oda, azt, amit az európai gyárak nem fogadtak be. Kína bevezette a Green Fence (Zöld Kerítés) nevű törvényt, ami azt eredményezte, hogy kezeletlen hulladékot már nem lehet exportálni Kína irányába, illetve Kína nem importál.”

Ez követően a hulladékexportőrök Indonézia, Malajzia, India felé fordultak, a papír esetében pedig Latin-Amerika irányába. Múlt héten azonban Malajzia bejelentette, hogy ott is szigorítások következnek, illetve valószínűleg teljesen meg fogják tiltani a hulladékimportot, és Tóth-Deák László szerint csak idő kérdése, hogy a többi fogadóország mikor vezet be hasonló intézkedéseket, ami az említett kijelentésbe foglaltakat fogja eredményezni.

a csomagolóanyagok egyre komplexebbek – olyan műanyagok jelennek meg a piacon, amelyeket nem lehet hasznosítani –, utóbbi miatt pedig egyre nagyobb gondot fog jelenteni Európában az újrahasznosítás. A rossz minőségű európai hulladék Ázsiából való kiszorulására az európai ipar azonban nem úgy reagált, hogy azt majd átveszik a kontinens iparági szereplői, hanem létrejött egy magállapodás a papír- és csomagolóanyag-gyártók között, amelynek értelmében fokozatosan szigorítják a másodnyersanyagra vonatkozó minőségi követelményeket, ami például azzal jár majd, hogy a vegyes háztartási hulladékgyűjtőből származó papírhulladékot nem fogják átvenni. Ez viszont nem fog megoldást hozni a jelenlegi helyzetre, ugyanis az a hulladék, ami nem lesz szelektíven gyűjtve, az nem kerül hasznosításra – fejtette ki a szakember.

– válaszolta a vállalat vezetője. Elképzelhető, hogy a jövőben máshonnan is befogadnak hulladékot, de az ipari hulladék lesz, amit a megyei integrált hulladékkezelési rendszer nem fogadhat majd be. Az ilyen jellegű hulladéknak nagyobb a súlya, így az árbevételek csökkenése nélkül hosszabb ideig lesz fenntartható egy cella a cekendi lerakóban – magyarázta Körösfőy Sándor, ugyanakkor kitért arra is, hogy mechanikai és biológiai feldolgozásra egyaránt szükség van, és így csökkenthetők a felszabaduló gázokkal és a csurgalékkal kapcsolatos költségek is.