Fotó: Kovács Lehel István
A 19. század végén, illetve a 20. század elején a Brassó feletti Cenk-hegyen egy 20,3 méter magas emlékmű állt. Az 1896-ban felavatott honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba, népszerű lett, de az első világháborút megelőző évben felrobbantották. A szoborról, illetve az Árpád szobor körüli történésékről Kovács Lehel István írt könyvet.
2022. augusztus 01., 22:132022. augusztus 01., 22:13
2022. augusztus 02., 11:172022. augusztus 02., 11:17
A 20. század elején Brassóról megjelent régi képeslapok és fotók szinte mindegyikén ott díszeleg a Cenk tetején álló szobor. Ma már nem él senki, aki emlékezne arra az emlékműre, amelyet 1913-ban kétszer is felrobbantottak, de amelynek talapzata ma is áll.
A történészek 896-ra datálták a Honfoglalást, és a Millenium évében, 1896-ban az ezredéves ünnepségek keretében a honfoglalás és államalapítás szempontjából fontos hét helyen emlékművet emeltek, utalva a hét honfoglaló vezérre. Emlékművet építettek Ópusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, a Pozsony melletti Dévényen, a Belgrád-közeli Zimonyban és Brassóban. A trianoni Magyarország határain kívül rekedt emlékműveket előbb-utóbb megrongálták vagy ledöntötték. Erre a sorsra jutott a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított honfoglalás kori harcos is, amely aztán Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba.
A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás-kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két beszarábiai személy – amint később kiderült Romániából szöktek át Predeálnál – dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb hóvihar után összedőlt.
A történelmi hányattatások után az eredeti szoborból megmaradt fej több mint száz évvel a szobor megsemmisülése után méltó helyre került, ma a brassói evangélikus templom udvarán lehet megcsodálni.
A Heraldika Kiadónál megjelent Szobor a hegyen / A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című 230 oldalas könyv számos korabeli cikket, dokumentumot, érdekességet, fotót kínál az olvasó számára.
Fotó: Dobos László
Július utolsó napjaiban nosztalgiatúrára és könyvbemutatóra hívták a brassóiakat. Első nap nosztalgiatúrán vehettek részt: Brassó központjából felgyalogoltak a Cenk tetőre, ott tartották az első könyvbemutatót, amelyet Demeter László, a budapesti Heraldika és a baróti Tortoma kiadók vezetője nyitott meg. A Cenken tartott könyvbemutatót a Karakürt zenekar, a brassói születésű Vörösmarti Anikó és a kecskeméti Vörösmarti Imre koncertje zárta. A Cenk-tetőn, a fenyők és mészkősziklák között a buzuki varázslatos hangja kísérte a Szózat rendületlen szavait.
Fotó: Kovács Lehel István
Másnap az esemény a Brassó központi részén álló evangélikus templomban folytatódott. Oda igyekeztem. Érdekesség, és Brassó magyarságának helyzetét példaként jellemzi a következő kis történet. Délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, a Csíkszeredából Brassóba érkező személyvonat 9.45-re futott be a brassói vonatállomásra. Meglepően tapasztaltam, hogy három taxis közül egyik se vállalta, hogy elvigyen, mert nem tudta, hol van az evangélikus templom. Végül a negyediknek én magyaráztam el, hová kell menni.
Fotó: Dobos László
Meglepetés előzte meg az evangélikus istentiszteletet: Csendes László hegedűművész – a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke és jelenlegi tagja – tanítványaival Johann Sebastian Bach műveiből adott elő részleteket. A Koszta István és Koszta Enikő lelkészek által bemutatott istentisztelet végén megkoszorúztak a templom udvarán álló Árpád-fejet, majd a szerző dedikálta a könyvet.
Fotó: Dobos László
Kovács Lehel István Árpád-szoborról írt könyvét augusztus 4-én, csütörtökön délután 6 órától a Gyimesfelsőlokon zajló EKE-vándortábor programjaként az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, a Naskalat-teremben is bemutatják. A kötetet a helyszínen meg lehet vásárolni. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Fotó: Dobos László
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
szóljon hozzá!