Könyv a brassói Árpád-szoborról
Fotó: Kovács Lehel István
A 19. század végén, illetve a 20. század elején a Brassó feletti Cenk-hegyen egy 20,3 méter magas emlékmű állt. Az 1896-ban felavatott honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba, népszerű lett, de az első világháborút megelőző évben felrobbantották. A szoborról, illetve az Árpád szobor körüli történésékről Kovács Lehel István írt könyvet.
Dobos László
2022. augusztus 01., 22:132022. augusztus 01., 22:13
2022. augusztus 02., 11:172022. augusztus 02., 11:17
A 20. század elején Brassóról megjelent régi képeslapok és fotók szinte mindegyikén ott díszeleg a Cenk tetején álló szobor. Ma már nem él senki, aki emlékezne arra az emlékműre, amelyet 1913-ban kétszer is felrobbantottak, de amelynek talapzata ma is áll.
A történészek 896-ra datálták a Honfoglalást, és a Millenium évében, 1896-ban az ezredéves ünnepségek keretében a honfoglalás és államalapítás szempontjából fontos hét helyen emlékművet emeltek, utalva a hét honfoglaló vezérre. Emlékművet építettek Ópusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, a Pozsony melletti Dévényen, a Belgrád-közeli Zimonyban és Brassóban. A trianoni Magyarország határain kívül rekedt emlékműveket előbb-utóbb megrongálták vagy ledöntötték. Erre a sorsra jutott a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított honfoglalás kori harcos is, amely aztán Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba.
A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás-kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két beszarábiai személy – amint később kiderült Romániából szöktek át Predeálnál – dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb hóvihar után összedőlt.
A történelmi hányattatások után az eredeti szoborból megmaradt fej több mint száz évvel a szobor megsemmisülése után méltó helyre került, ma a brassói evangélikus templom udvarán lehet megcsodálni.
A Heraldika Kiadónál megjelent Szobor a hegyen / A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című 230 oldalas könyv számos korabeli cikket, dokumentumot, érdekességet, fotót kínál az olvasó számára.
Fotó: Dobos László
Július utolsó napjaiban nosztalgiatúrára és könyvbemutatóra hívták a brassóiakat. Első nap nosztalgiatúrán vehettek részt: Brassó központjából felgyalogoltak a Cenk tetőre, ott tartották az első könyvbemutatót, amelyet Demeter László, a budapesti Heraldika és a baróti Tortoma kiadók vezetője nyitott meg. A Cenken tartott könyvbemutatót a Karakürt zenekar, a brassói születésű Vörösmarti Anikó és a kecskeméti Vörösmarti Imre koncertje zárta. A Cenk-tetőn, a fenyők és mészkősziklák között a buzuki varázslatos hangja kísérte a Szózat rendületlen szavait.
Fotó: Kovács Lehel István
Másnap az esemény a Brassó központi részén álló evangélikus templomban folytatódott. Oda igyekeztem. Érdekesség, és Brassó magyarságának helyzetét példaként jellemzi a következő kis történet. Délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, a Csíkszeredából Brassóba érkező személyvonat 9.45-re futott be a brassói vonatállomásra. Meglepően tapasztaltam, hogy három taxis közül egyik se vállalta, hogy elvigyen, mert nem tudta, hol van az evangélikus templom. Végül a negyediknek én magyaráztam el, hová kell menni.
Fotó: Dobos László
Meglepetés előzte meg az evangélikus istentiszteletet: Csendes László hegedűművész – a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke és jelenlegi tagja – tanítványaival Johann Sebastian Bach műveiből adott elő részleteket. A Koszta István és Koszta Enikő lelkészek által bemutatott istentisztelet végén megkoszorúztak a templom udvarán álló Árpád-fejet, majd a szerző dedikálta a könyvet.
Fotó: Dobos László
Kovács Lehel István Árpád-szoborról írt könyvét augusztus 4-én, csütörtökön délután 6 órától a Gyimesfelsőlokon zajló EKE-vándortábor programjaként az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, a Naskalat-teremben is bemutatják. A kötetet a helyszínen meg lehet vásárolni. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Fotó: Dobos László
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.
Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!