
Fotó: Kovács Lehel István
A 19. század végén, illetve a 20. század elején a Brassó feletti Cenk-hegyen egy 20,3 méter magas emlékmű állt. Az 1896-ban felavatott honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba, népszerű lett, de az első világháborút megelőző évben felrobbantották. A szoborról, illetve az Árpád szobor körüli történésékről Kovács Lehel István írt könyvet.
2022. augusztus 01., 22:132022. augusztus 01., 22:13
2022. augusztus 02., 11:172022. augusztus 02., 11:17
A 20. század elején Brassóról megjelent régi képeslapok és fotók szinte mindegyikén ott díszeleg a Cenk tetején álló szobor. Ma már nem él senki, aki emlékezne arra az emlékműre, amelyet 1913-ban kétszer is felrobbantottak, de amelynek talapzata ma is áll.
A történészek 896-ra datálták a Honfoglalást, és a Millenium évében, 1896-ban az ezredéves ünnepségek keretében a honfoglalás és államalapítás szempontjából fontos hét helyen emlékművet emeltek, utalva a hét honfoglaló vezérre. Emlékművet építettek Ópusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, a Pozsony melletti Dévényen, a Belgrád-közeli Zimonyban és Brassóban. A trianoni Magyarország határain kívül rekedt emlékműveket előbb-utóbb megrongálták vagy ledöntötték. Erre a sorsra jutott a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított honfoglalás kori harcos is, amely aztán Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba.
A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás-kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két beszarábiai személy – amint később kiderült Romániából szöktek át Predeálnál – dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb hóvihar után összedőlt.
A történelmi hányattatások után az eredeti szoborból megmaradt fej több mint száz évvel a szobor megsemmisülése után méltó helyre került, ma a brassói evangélikus templom udvarán lehet megcsodálni.
A Heraldika Kiadónál megjelent Szobor a hegyen / A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című 230 oldalas könyv számos korabeli cikket, dokumentumot, érdekességet, fotót kínál az olvasó számára.
Fotó: Dobos László
Július utolsó napjaiban nosztalgiatúrára és könyvbemutatóra hívták a brassóiakat. Első nap nosztalgiatúrán vehettek részt: Brassó központjából felgyalogoltak a Cenk tetőre, ott tartották az első könyvbemutatót, amelyet Demeter László, a budapesti Heraldika és a baróti Tortoma kiadók vezetője nyitott meg. A Cenken tartott könyvbemutatót a Karakürt zenekar, a brassói születésű Vörösmarti Anikó és a kecskeméti Vörösmarti Imre koncertje zárta. A Cenk-tetőn, a fenyők és mészkősziklák között a buzuki varázslatos hangja kísérte a Szózat rendületlen szavait.
Fotó: Kovács Lehel István
Másnap az esemény a Brassó központi részén álló evangélikus templomban folytatódott. Oda igyekeztem. Érdekesség, és Brassó magyarságának helyzetét példaként jellemzi a következő kis történet. Délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, a Csíkszeredából Brassóba érkező személyvonat 9.45-re futott be a brassói vonatállomásra. Meglepően tapasztaltam, hogy három taxis közül egyik se vállalta, hogy elvigyen, mert nem tudta, hol van az evangélikus templom. Végül a negyediknek én magyaráztam el, hová kell menni.
Fotó: Dobos László
Meglepetés előzte meg az evangélikus istentiszteletet: Csendes László hegedűművész – a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke és jelenlegi tagja – tanítványaival Johann Sebastian Bach műveiből adott elő részleteket. A Koszta István és Koszta Enikő lelkészek által bemutatott istentisztelet végén megkoszorúztak a templom udvarán álló Árpád-fejet, majd a szerző dedikálta a könyvet.
Fotó: Dobos László
Kovács Lehel István Árpád-szoborról írt könyvét augusztus 4-én, csütörtökön délután 6 órától a Gyimesfelsőlokon zajló EKE-vándortábor programjaként az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, a Naskalat-teremben is bemutatják. A kötetet a helyszínen meg lehet vásárolni. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Fotó: Dobos László
Meglőtt, felakasztott, agyonvert és éheztetett kutyák tucatjai kerültek be az elmúlt évek alatt a csíktaplocai kutyamenhelyre. Ez a székelyföldi kutyatartás árnyoldala, az esetenkénti, meglehetősen kegyetlen bánásmód az állatokkal.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Csaknem négymillió lejt szán a Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi körgyűrű egyik szakaszának előkészítésére, átvállalva a megvalósíthatósági tanulmány költségeit. Ez egy komoly lépés a 19 kilométeres út megépítése érdekében.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!