Hirdetés
Hirdetés

Könyv a brassói Árpád-szoborról

•  Fotó: Kovács Lehel István

Fotó: Kovács Lehel István

A 19. század végén, illetve a 20. század elején a Brassó feletti Cenk-hegyen egy 20,3 méter magas emlékmű állt. Az 1896-ban felavatott honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba, népszerű lett, de az első világháborút megelőző évben felrobbantották. A szoborról, illetve az Árpád szobor körüli történésékről Kovács Lehel István írt könyvet.

Dobos László

2022. augusztus 01., 22:132022. augusztus 01., 22:13

2022. augusztus 02., 11:172022. augusztus 02., 11:17

A 20. század elején Brassóról megjelent régi képeslapok és fotók szinte mindegyikén ott díszeleg a Cenk tetején álló szobor. Ma már nem él senki, aki emlékezne arra az emlékműre, amelyet 1913-ban kétszer is felrobbantottak, de amelynek talapzata ma is áll.

Hirdetés

A történészek 896-ra datálták a Honfoglalást, és a Millenium évében, 1896-ban az ezredéves ünnepségek keretében a honfoglalás és államalapítás szempontjából fontos hét helyen emlékművet emeltek, utalva a hét honfoglaló vezérre. Emlékművet építettek Ópusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, a Pozsony melletti Dévényen, a Belgrád-közeli Zimonyban és Brassóban. A trianoni Magyarország határain kívül rekedt emlékműveket előbb-utóbb megrongálták vagy ledöntötték. Erre a sorsra jutott a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított honfoglalás kori harcos is, amely aztán Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba.

A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás-kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két beszarábiai személy – amint később kiderült Romániából szöktek át Predeálnál – dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb hóvihar után összedőlt.

A történelmi hányattatások után az eredeti szoborból megmaradt fej több mint száz évvel a szobor megsemmisülése után méltó helyre került, ma a brassói evangélikus templom udvarán lehet megcsodálni.

Brassó Árpád-szobrának történetét többek között a Négyfaluban élő Kovács Lehel István informatikus-mérnök, egyetemi tanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) országos elnöke kutatta, aki munkájának eredményét könyv formájában hagyta az utókorra.

A Heraldika Kiadónál megjelent Szobor a hegyen / A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című 230 oldalas könyv számos korabeli cikket, dokumentumot, érdekességet, fotót kínál az olvasó számára.

•  Fotó: Dobos László Galéria

Fotó: Dobos László

Július utolsó napjaiban nosztalgiatúrára és könyvbemutatóra hívták a brassóiakat. Első nap nosztalgiatúrán vehettek részt: Brassó központjából felgyalogoltak a Cenk tetőre, ott tartották az első könyvbemutatót, amelyet Demeter László, a budapesti Heraldika és a baróti Tortoma kiadók vezetője nyitott meg. A Cenken tartott könyvbemutatót a Karakürt zenekar, a brassói születésű Vörösmarti Anikó és a kecskeméti Vörösmarti Imre koncertje zárta. A Cenk-tetőn, a fenyők és mészkősziklák között a buzuki varázslatos hangja kísérte a Szózat rendületlen szavait.

•  Fotó: Kovács Lehel István Galéria

Fotó: Kovács Lehel István

Másnap az esemény a Brassó központi részén álló evangélikus templomban folytatódott. Oda igyekeztem. Érdekesség, és Brassó magyarságának helyzetét példaként jellemzi a következő kis történet. Délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, a Csíkszeredából Brassóba érkező személyvonat 9.45-re futott be a brassói vonatállomásra. Meglepően tapasztaltam, hogy három taxis közül egyik se vállalta, hogy elvigyen, mert nem tudta, hol van az evangélikus templom. Végül a negyediknek én magyaráztam el, hová kell menni.

•  Fotó: Dobos László Galéria

Fotó: Dobos László

Meglepetés előzte meg az evangélikus istentiszteletet: Csendes László hegedűművész – a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke és jelenlegi tagja – tanítványaival Johann Sebastian Bach műveiből adott elő részleteket. A Koszta István és Koszta Enikő lelkészek által bemutatott istentisztelet végén megkoszorúztak a templom udvarán álló Árpád-fejet, majd a szerző dedikálta a könyvet.

•  Fotó: Dobos László Galéria

Fotó: Dobos László

Kovács Lehel István Árpád-szoborról írt könyvét augusztus 4-én, csütörtökön délután 6 órától a Gyimesfelsőlokon zajló EKE-vándortábor programjaként az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, a Naskalat-teremben is bemutatják. A kötetet a helyszínen meg lehet vásárolni. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.

•  Fotó: Dobos László Galéria

Fotó: Dobos László

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Még egy kategória, ahol élen vagyunk a drágulásban

A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

Még egy kategória, ahol élen vagyunk a drágulásban
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Át kell alakítani a sérült felnőtteket ellátó otthonokat: felfüggesztik a beutalásokat

Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.

Át kell alakítani a sérült felnőtteket ellátó otthonokat: felfüggesztik a beutalásokat
2026. június 25., csütörtök

Fizetett szabadnapot kapnának a daganatos betegeket kísérők

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.

Fizetett szabadnapot kapnának a daganatos betegeket kísérők
2026. június 25., csütörtök

Iránymutatásokat tett közzé a katasztrófavédelem a hőhullám átvészelésére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Iránymutatásokat tett közzé a katasztrófavédelem a hőhullám átvészelésére
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Kánikula az állatkertben: az elefánt és a bivaly sárral védekezik a meleg ellen

Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.

Kánikula az állatkertben: az elefánt és a bivaly sárral védekezik a meleg ellen
2026. június 25., csütörtök

Egyre fokozódik a hőség, hétfőig marad a kánikula

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.

Egyre fokozódik a hőség, hétfőig marad a kánikula
2026. június 25., csütörtök

Helyreállították a Jávárdi-vízesést

A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.

Helyreállították a Jávárdi-vízesést
Helyreállították a Jávárdi-vízesést
2026. június 25., csütörtök

Helyreállították a Jávárdi-vízesést

Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Tüntetéssel indul a nyár a szakszervezetis pedagógusoknak

A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.

Tüntetéssel indul a nyár a szakszervezetis pedagógusoknak
2026. június 25., csütörtök

Narancssárga jelzésű hőségriasztás lesz érvényben Maros megyében is

Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Narancssárga jelzésű hőségriasztás lesz érvényben Maros megyében is
2026. június 25., csütörtök

Csak nőni és nőni fog Románia államadóssága egy jelentés szerint

Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.

Csak nőni és nőni fog Románia államadóssága egy jelentés szerint
Hirdetés