Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:26

Hosszabbításban nyert Bukarestben a Háromszéki Ágyúsok

21:37

Átéltük az első magyar győzelmet a teremlabdarúgó Európa-bajnokságon

21:01

Másodjára nem jött össze, a Steaua visszavágott a Sapientiának

20:44

Csak 19 éves, de már most többet önkénteskedett, mint a legtöbb felnőtt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Vizsgálatra tartott az a nő, aki elhunyt a csíkszeredai kórház közelében

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye

Adómódosítás Csíkszeredában: megvizsgálják a jogi lehetőségeket

Üzentek a tiltakozók a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével – videó

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

Irányító szerepet kap Tánczos Barna a 2026-os költségvetés előkészítésében

Nehéz időszaka következik a csíkszeredai kutyamenhelynek

Könyv a brassói Árpád-szoborról

Fotó: Kovács Lehel István

A 19. század végén, illetve a 20. század elején a Brassó feletti Cenk-hegyen egy 20,3 méter magas emlékmű állt. Az 1896-ban felavatott honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba, népszerű lett, de az első világháborút megelőző évben felrobbantották. A szoborról, illetve az Árpád szobor körüli történésékről Kovács Lehel István írt könyvet.

Dobos László

2022. augusztus 01., 22:132022. augusztus 01., 22:13

2022. augusztus 02., 11:172022. augusztus 02., 11:17

A 20. század elején Brassóról megjelent régi képeslapok és fotók szinte mindegyikén ott díszeleg a Cenk tetején álló szobor. Ma már nem él senki, aki emlékezne arra az emlékműre, amelyet 1913-ban kétszer is felrobbantottak, de amelynek talapzata ma is áll.

A történészek 896-ra datálták a Honfoglalást, és a Millenium évében, 1896-ban az ezredéves ünnepségek keretében a honfoglalás és államalapítás szempontjából fontos hét helyen emlékművet emeltek, utalva a hét honfoglaló vezérre. Emlékművet építettek Ópusztaszeren, Munkácson, Pannonhalmán, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, a Pozsony melletti Dévényen, a Belgrád-közeli Zimonyban és Brassóban. A trianoni Magyarország határain kívül rekedt emlékműveket előbb-utóbb megrongálták vagy ledöntötték. Erre a sorsra jutott a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított honfoglalás kori harcos is, amely aztán Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba.

A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás-kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két beszarábiai személy – amint később kiderült Romániából szöktek át Predeálnál – dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb hóvihar után összedőlt.

A történelmi hányattatások után az eredeti szoborból megmaradt fej több mint száz évvel a szobor megsemmisülése után méltó helyre került, ma a brassói evangélikus templom udvarán lehet megcsodálni.

Brassó Árpád-szobrának történetét többek között a Négyfaluban élő Kovács Lehel István informatikus-mérnök, egyetemi tanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) országos elnöke kutatta, aki munkájának eredményét könyv formájában hagyta az utókorra.

A Heraldika Kiadónál megjelent Szobor a hegyen / A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című 230 oldalas könyv számos korabeli cikket, dokumentumot, érdekességet, fotót kínál az olvasó számára.

Fotó: Dobos László

Július utolsó napjaiban nosztalgiatúrára és könyvbemutatóra hívták a brassóiakat. Első nap nosztalgiatúrán vehettek részt: Brassó központjából felgyalogoltak a Cenk tetőre, ott tartották az első könyvbemutatót, amelyet Demeter László, a budapesti Heraldika és a baróti Tortoma kiadók vezetője nyitott meg. A Cenken tartott könyvbemutatót a Karakürt zenekar, a brassói születésű Vörösmarti Anikó és a kecskeméti Vörösmarti Imre koncertje zárta. A Cenk-tetőn, a fenyők és mészkősziklák között a buzuki varázslatos hangja kísérte a Szózat rendületlen szavait.

Fotó: Kovács Lehel István

Másnap az esemény a Brassó központi részén álló evangélikus templomban folytatódott. Oda igyekeztem. Érdekesség, és Brassó magyarságának helyzetét példaként jellemzi a következő kis történet. Délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, a Csíkszeredából Brassóba érkező személyvonat 9.45-re futott be a brassói vonatállomásra. Meglepően tapasztaltam, hogy három taxis közül egyik se vállalta, hogy elvigyen, mert nem tudta, hol van az evangélikus templom. Végül a negyediknek én magyaráztam el, hová kell menni.

Fotó: Dobos László

Meglepetés előzte meg az evangélikus istentiszteletet: Csendes László hegedűművész – a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke és jelenlegi tagja – tanítványaival Johann Sebastian Bach műveiből adott elő részleteket. A Koszta István és Koszta Enikő lelkészek által bemutatott istentisztelet végén megkoszorúztak a templom udvarán álló Árpád-fejet, majd a szerző dedikálta a könyvet.

Fotó: Dobos László

Kovács Lehel István Árpád-szoborról írt könyvét augusztus 4-én, csütörtökön délután 6 órától a Gyimesfelsőlokon zajló EKE-vándortábor programjaként az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban, a Naskalat-teremben is bemutatják. A kötetet a helyszínen meg lehet vásárolni. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.