Hirdetés
Hirdetés

Klímaváltozás: a felmelegedés miatt gyorsabban nőnek a fák és falják a szén-dioxidot

Porzsolt Levente a erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok  január végi konferenciáján •  Fotó: Porzsolt Levente/Facebook

Porzsolt Levente a erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok január végi konferenciáján

Fotó: Porzsolt Levente/Facebook

Románia erdői sokkal jobb állapotban vannak, mint más európai országok erdői, ahol a rossz döntések és a klímaváltozás sanyarú helyzetet okoztak. A hazai erdőgazdálkodási gyakorlat, amelyre a változásokkal szembeni ellenállás jellemző, éppen ezzel a sajátosságával kedvez az erdőknek. Minden viszonylagos, és saját helyzetünkre jó ránézni más országok perspektívájából, illetve európai felülnézetből is, derült ki a Porzsolt Leventével, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének társelnökével való beszélgetésből.

Bodor Tünde

2024. február 04., 21:112024. február 04., 21:11

2024. február 04., 21:132024. február 04., 21:13

Porzsolt Levente, aki jelenleg a zágoni magánerdészet vezetője, visszafogott, amikor a klímaváltozásról beszél, legalábbis úgy tűnik, hogy nem hajlandó pánikolni emiatt.

Hirdetés

Egyrészt azért, mert

az Európai Unió a Föld összfelületéből mintegy 7 százalékot kitevő területével egymaga nem tudja megállítani a klímaváltozást, még ha elérné is a klímasemlegességet.

Másrészt – mint mondja –, a Föld éves átlaghőmérséklete több száz éves ciklusokban eddig is változott: ismeretes, hogy a földtörténetben a 15. század közepétől a 19. század elejéig tartó időszakot úgy tartják nyilván, mint a „a kis jégkorszak”, míg azt a középkori melegkorszak előzte meg. Azt Porzsolt is elismeri, hogy

most a felszálló ágon vagyunk, és az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsult a folyamat.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nem is várható, hogy a következő 100-150 évben változzon a helyzet, de „az erdőknek bizonyos mértékben jó, ha nő a szén-dixoxid mennyisége a levegőben: főleg a növekedés időszakában a fák nagy mennyiségű szén-dioxidot használnak fel, kötnek meg.

Tehát akkor teszünk jót a klímának, ha az erdőket a megfelelő mértékben gyérítjük, lehetőséget adva a növekedésre a fiatal fáknak, a kivágott famennyiséget (és a benne elraktározott szenet) pedig beépítjük bútorba, őrleménybe.

Továbbá az is cél, hogy olyan kazánokat használjunk, amelyek legalább 90 százalékban hasznosítják, elégetik a faanyagot.

Magyarországon hangsúlyozottan érezhető a klímaváltozás hatása, az éves átlaghőmérséklet-emelkedések és a hosszútávra (legalább 50 évre) való tervezés kényszere feladja a leckét az erdőgazdálkodóknak, ezért

muszáj elgondolkodniuk arról, milyen fajokat ültessenek ezután, melyek lehetnek életképesek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ott ugyanis az Alföld és a Duna-Tisza közének egyes vidékein a folyóvizek leszabályozása miatt hangsúlyozott az elsivatagosodás, nehezebb az erdőgazdálkodás. Ezért már

kísérleteznek olyan őshonos fafajok meleg- és szárazságtűrő alfajainak telepítésével, amelyeknek szaporítóanyagát a Balkánról vagy Törökországból szerzik be.

Az már nálunk is tapasztalható a hegyvidéki zónákban, főleg a Déli- és Keleti Kárpátokban, hogy feljebb húzódik az erdőhatár, illetve egyes fajok élőhelyének határa:

a tölgy, a bükk, a fenyő egyre magasabbra terjeszkedik, de a klímaváltozás még nem nagyon foglalkoztatja a hazai erdészeti szakembereket, mert nem vitte rá őket a szükség

– mondja az interjúalany.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Nálunk kis mértékben tapasztalható ez a folyamat. Romániának az erdőgazdálkodása az elmúlt évtizedekben sokkal természetközelibb (volt), mint más országokban, ahol szinte kizárólagosan a gazdasági szempont érvényesült:

Idézet
Németországban, Csehországban, Szlovákiában, ahol évtizedekig nagy mennyiségben ültettek gyorsan növő és hasznosítható lucfenyőt, hatalmas szúinvázióval szembesültek, amelynek eredménye többmillió köbméter kiszáradt fa. Most már ők is belátják, hogy ez nem jó megoldás”

– ecsetelte a negatív példát a szakember.

Ezzel szemben nálunk az őshonos vagy már jól alkalmazkodott fajokat szaporítják, ráadásul a hivatalosan kivágott famennyiség nem éri el a növekedés felét sem – tudtuk meg a némileg meglepő tényt. Számokban ez így néz ki, hogy

Romániában több mint 50 millió köbméter az erdők éves növekedése, a vágás pedig ezzel szemben 19-20 millió köbméter.

„A 70-es években felállítottak bizonyos növekedési táblázatokat fafajonként. A növekedés üteme mára felgyorsult, egyrészt mert hosszabb az éves ciklus (már nincsenek olyan hosszú és kemény teleink), másrészt mert több a szén-dioxid a légkörben. Többek között ezért is kedvező a mérleg nálunk.”

Porzsolt Levente szerint az erdész szakma konzervatív szakma:

ellenáll a gyors változásoknak, nehezen változtat és bizalmatlan az újításokkal szemben

– tudtuk meg a szakembertől, aki az innováció lehetőségét elsősorban a digitalizációban látja.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Már most nagy segítség a gazdálkodóknak, hogy átláthatók, követhetők az adatok, a folyamatok, a famennyiségek szállítása (a SUMAL rendszerrel), ez a rendszer pedig csak fejlődni fog.

Ezenkívül az erdészeti genetika is szép jövőre számíthat, mert

mégiscsak kell foglalkozni azzal, hogy milyen génállományú fajokat kell telepíteni ahhoz, hogy 50 év múlva is életképes, gazdag erdeink legyenek

– vágott rendet az információk sűrűjében Porzsolt Levente.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza

Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.

A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia

Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.

Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia
2026. március 13., péntek

Csütörtökön szavaz a parlament az országos költségvetésről

A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.

Csütörtökön szavaz a parlament az országos költségvetésről
2026. március 13., péntek

Adócsökkentésekről döntöttek Kézdivásárhelyen is, plusztámogatás a fogyatékkal élőknek

A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.

Adócsökkentésekről döntöttek Kézdivásárhelyen is, plusztámogatás a fogyatékkal élőknek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Bolojan: nem tudjuk megállítani az üzemanyagok árának növekedését, de enyhíthetjük a drágulás hatását

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.

Bolojan: nem tudjuk megállítani az üzemanyagok árának növekedését, de enyhíthetjük a drágulás hatását
2026. március 13., péntek

Száz év után került köztérre Szentegyházán Ambrus Pál birkózóbajnok szobra

Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.

Száz év után került köztérre Szentegyházán Ambrus Pál birkózóbajnok szobra
2026. március 13., péntek

Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek

Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.

Jászai Mari-díjas színész lett Tőröcsik Franciska, erdélyi alkotók is állami kitüntetésben részesültek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra

A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra
2026. március 13., péntek

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében

Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében
2026. március 13., péntek

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség

Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség
Hirdetés