Porzsolt Levente a erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok január végi konferenciáján
Fotó: Porzsolt Levente/Facebook
Románia erdői sokkal jobb állapotban vannak, mint más európai országok erdői, ahol a rossz döntések és a klímaváltozás sanyarú helyzetet okoztak. A hazai erdőgazdálkodási gyakorlat, amelyre a változásokkal szembeni ellenállás jellemző, éppen ezzel a sajátosságával kedvez az erdőknek. Minden viszonylagos, és saját helyzetünkre jó ránézni más országok perspektívájából, illetve európai felülnézetből is, derült ki a Porzsolt Leventével, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének társelnökével való beszélgetésből.
2024. február 04., 21:112024. február 04., 21:11
2024. február 04., 21:132024. február 04., 21:13
Porzsolt Levente, aki jelenleg a zágoni magánerdészet vezetője, visszafogott, amikor a klímaváltozásról beszél, legalábbis úgy tűnik, hogy nem hajlandó pánikolni emiatt.
Egyrészt azért, mert
Másrészt – mint mondja –, a Föld éves átlaghőmérséklete több száz éves ciklusokban eddig is változott: ismeretes, hogy a földtörténetben a 15. század közepétől a 19. század elejéig tartó időszakot úgy tartják nyilván, mint a „a kis jégkorszak”, míg azt a középkori melegkorszak előzte meg. Azt Porzsolt is elismeri, hogy
Fotó: Pinti Attila
Nem is várható, hogy a következő 100-150 évben változzon a helyzet, de „az erdőknek bizonyos mértékben jó, ha nő a szén-dixoxid mennyisége a levegőben: főleg a növekedés időszakában a fák nagy mennyiségű szén-dioxidot használnak fel, kötnek meg.
Továbbá az is cél, hogy olyan kazánokat használjunk, amelyek legalább 90 százalékban hasznosítják, elégetik a faanyagot.
Magyarországon hangsúlyozottan érezhető a klímaváltozás hatása, az éves átlaghőmérséklet-emelkedések és a hosszútávra (legalább 50 évre) való tervezés kényszere feladja a leckét az erdőgazdálkodóknak, ezért
Fotó: Pinti Attila
Ott ugyanis az Alföld és a Duna-Tisza közének egyes vidékein a folyóvizek leszabályozása miatt hangsúlyozott az elsivatagosodás, nehezebb az erdőgazdálkodás. Ezért már
Az már nálunk is tapasztalható a hegyvidéki zónákban, főleg a Déli- és Keleti Kárpátokban, hogy feljebb húzódik az erdőhatár, illetve egyes fajok élőhelyének határa:
– mondja az interjúalany.
Fotó: Pinti Attila
„Nálunk kis mértékben tapasztalható ez a folyamat. Romániának az erdőgazdálkodása az elmúlt évtizedekben sokkal természetközelibb (volt), mint más országokban, ahol szinte kizárólagosan a gazdasági szempont érvényesült:
– ecsetelte a negatív példát a szakember.
Ezzel szemben nálunk az őshonos vagy már jól alkalmazkodott fajokat szaporítják, ráadásul a hivatalosan kivágott famennyiség nem éri el a növekedés felét sem – tudtuk meg a némileg meglepő tényt. Számokban ez így néz ki, hogy
„A 70-es években felállítottak bizonyos növekedési táblázatokat fafajonként. A növekedés üteme mára felgyorsult, egyrészt mert hosszabb az éves ciklus (már nincsenek olyan hosszú és kemény teleink), másrészt mert több a szén-dioxid a légkörben. Többek között ezért is kedvező a mérleg nálunk.”
Porzsolt Levente szerint az erdész szakma konzervatív szakma:
– tudtuk meg a szakembertől, aki az innováció lehetőségét elsősorban a digitalizációban látja.
Fotó: Pinti Attila
Már most nagy segítség a gazdálkodóknak, hogy átláthatók, követhetők az adatok, a folyamatok, a famennyiségek szállítása (a SUMAL rendszerrel), ez a rendszer pedig csak fejlődni fog.
Ezenkívül az erdészeti genetika is szép jövőre számíthat, mert
– vágott rendet az információk sűrűjében Porzsolt Levente.
Egyetlen nap alatt összesen 53 ezer lej értékben szabtak ki bírságot gyalogosokra és autóvezetőkre a Maros megyei rendőrök. Közleményük szerint a legnagyobb gondot a sebességkorlátozás be nem tartása jelentette.
Öt embert vittek be hétfőn kihallgatásra a szombati urziceni-i utcai tömegverekedés ügyében a nap folyamán végzett tizenöt házkutatás nyomán – tájékoztatott a Román Rendőrség.
Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.
Könnygázt vetettek be hétfőn a csendőrök a kormánypalota előtti téren zajló, engedély nélküli tüntetés résztvevői ellen, akik áttörték a biztonsági kordont, petárdákat és füstbombákat dobáltak.
Gyergyószentmiklós önkormányzata rendkívüli tanácsülésen döntött arról, hogy 4,2 millió lejes kincstári hitelt igényel. Ezzel a város fűtőművének évekkel ezelőtt keletkezett tartozását egyenlítenék ki.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Két emléktáblát is lelepleztek hétfőn Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum főlépcsőjénél, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Bolyai Farkas élete, illetve az iskola története hogyan járult hozzá az egész erdélyi magyar kultúra örökségéhez.
A kászonújfalusi tűzesetben megsemmisült lakóház újjáépítéséhez adománygyűjtő koncertet tart a Truba-moll zenekar Szavak szívén címmel Csíkszeredában, szerdán 19 órától.
Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat.
A magyarországi vasúti infrastruktúrán végzett munkálatok miatt 2025. március 22-én és 23-án módosul a nemzetközi vonatjáratok menetrendje – közölte hétfőn a Román Vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.
1 hozzászólás