Kitartással az álmok megvalósulásáért – mindenkiből lehet hős

– fogalmazott köszöntőjében Szakács-Paál István kurátor.

– tette hozzá.

Lehetünk-e egyszerre boldogok és sikeresek?

Az esemény házigazdái, Varga Márta és Szűcs-Olcsváry Gellért elsőként Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnokot, huszonhatszoros világ- és harminchatszoros Európa-bajnok úszót szólították színpadra. Hosszú Katinka kiemelte, a sikerrel járó áldozatok eltörpülnek amellett, hogy ő mennyi mindent kapott az úszástól.

– hangzott el.

„Amiről ma beszéltem, túl van az úszáson, hiszen ezek a kérdések mindannyiunkat foglalkoztatnak: lehetünk-e boldogok és sikeresek egyszerre? Lehetünk-e sikeresek, ha legfőképpen boldogok szeretnénk lenni? Ad-e elég örömöt, amit csinálunk? Elégedettek vagyunk-e az életünkkel? Az én történetem nem egy szenvedéstörténet, hanem egy örömtörténet”– fogalmazott.

Hozzátette, a kudarctól való félelem az életben károsodást okozhat, de az öröm és a szeretet olyan energiákat tud megmozgatni, amelyről mindannyian álmodozunk.

Legfőképp fejben dől el

Szerencsés ember, sikerült megtalálnia azt a szakmát, ami nemcsak munka, hanem hivatás is számára. Színészként már egészen fiatalon a legnagyobb művészek mellett léphetett színpadra.

Néhány éve pedig egy másik szerepben próbálgatja magát a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói székében – konferálták fel a székelyudvarhelyi Barabás Botondot, aki eddigi pályafutását úgy jellemezte: nagyon kanyargós, kacskaringós utazás. Kívülről tűnhet csodálatosnak, kiválónak, irigylésre méltónak, de belül ez rengeteg kételyt, fájdalmat és rengeteg csalódást tartogat.

Kiemelte, nagyon kell akarni, hogy valami megvalósuljon, mert legfőképp fejben dől el, kitartás és akarat nélkül pedig nincsen siker.

Láttatni a szépségeket

A következő előadó a szintén székelyudvarhelyi születésű Dragoș Asaftei volt, aki

de a fotózás iránti szenvedélyét az ország természeti szépségeiről készített felvételei is tükrözik.

– köszönt magyarul a 31 éves előadó, majd arról mesélt, miként talált rá véletlenül a fotózásra, amely mára szenvedélyévé vált.

Kiemelte, keresi és szereti megmutatni a környezetében tapasztalt jót. Beszélt arról is, hogy kitartása és felelősségtudata mozdította előre ezen a pályán, amelyről korábban nem is álmodott, és hogy miként inspirálták, formálták őt az emberek, a hegyek.

Hinni kell önmagunkban

Dénes Adél szintén Székelyudvarhelyről indult el, Nagyváradon keresztül vezetett az útja Budapestig. Kulturális szervező, aki a nagyváradi Moszkva kávézó társalapítójaként kezdte, majd zenekari menedzser és fesztiválszervező, főszerkesztő lett.

„Megérzem, milyen jó az, amikor nem terhel valami nagy súly, ami a bizonyítás vágya, de leginkább a sikertelenségtől való rettegés. Eddigi életem nagy százalékban azzal telt el, hogy a társadalom mércéje szerint én legyek az első és a legjobb. Mindeközben rengeteget fejlődtem, de ettől nem voltam boldog.

Mint mondta, úgy döntött, elkezd hinni önmagában, és önmaga számára lesz a legjobb.

Egy életforma, ami felelősséggel jár

Hegyimentőként és kutyakiképzőként nemcsak mint házi kedvenceket ismeri a kutyákat, hanem azt is tudja, milyen, amikor a négylábúak a munkatársaink is, és a legkiélezettebb helyzetekben van szükségünk a különleges képességeikre – mutatták be a Farkaslakán élő Benkő Zsoltot.

„A mentőkutyás kiképzés munka, nem hobbi. Ez életforma, és nagy felelősséggel jár. Nagyon sok benne a stresszhelyzet, az adrenalin, nagyon sok a nehéz helyzet. A mentőkutyás vezető férjként, barátként nagyon nehéz ember. Ezért hála a Jóistennek, amiért egy olyan család és szűk baráti kör vesz körül, akik ezt tolerálják, megértik, és maximálisan segítenek mind morálisan, mind fizikailag” – fogalmazott.

Saját boldogságút szükséges!

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki a nyakába vegye a világot, külföldre költözzön, és a semmiből építsen magának egy új életet. De talán még nagyobb bátorság kell ahhoz, hogy miután sikerült az embernek megalapoznia a jövőjét, hazatérjen, és itthon mindent ismét elölről kezdjen.

Úgy döntöttek, egyet hátralépnek az egyszerűség felé, és olyan turisztikai vállalkozást indítanak, amely örömet hoz az emberek életébe. Amely megtanítja őket arra, hogy az egyszerű dolgoknak örüljenek – erről tartott előadást Dina Tuns.

És noha sikeresnek mondhatták magukat, nem voltak szabadok, boldogok, mert az a boldogság, amikor megtaláljuk a célunkat. „Bátorság kell az álmok megvalósításához, és a saját történetünket kell éljük, építsük. A saját boldogságutunkat kell építeni.”

Mindenkiben él a szikra

Gyerekkori élményekből inspirálódva hozott létre sportegyesületet Ilyés Loránd Székelyudvarhelyen, mert fontosnak tartja a természetközeliséget, a természetben való aktív kikapcsolódást, valamint közösségé való kovácsolást. Ebbe az életútba nyújtott betekintést a TEDxUdvarhelyen.

Hangsúlyozta, mindenkiben benne van egy ilyen szikra, csak fel kell ismernie magában és a környezetében, és cselekednie kell, így bármilyen jó ügyet előre tud mozdítani.

A bajról beszélni kell!

A következőkben a székelyudvarhelyi Kali Andrea, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze osztotta meg családja megrázó történetét a hallgatókkal. Mint mondta, nem tartja magát hősnek, de büszke magára és két gyerekére, mert túl tudtak lépni egy olyan helyzeten, amelynek soha, egyetlen családban sem szabadna előfordulnia.

Vallja, hogy ebben a történetben a lánya a legnagyobb hős. A szakadék mélyén kaptak egy vékony kis kötelet, és ebbe bele kellett kapaszkodni. Segítséget kell kérni – hangsúlyozta. „Számomra az a hős, aki fel meri vállalni azt, hogy baj van, és kér segítséget, mert van. És hiszek abban, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő segítő hálót. Az egyik legfontosabb, hogy beszélni kell erről.”

– jelentette ki.

A legrosszabból is a legjobbat kihozni

Nem mindennapi, számtalan nehézséggel teletűzdelt élettörténetéről mesélt Vásárhelyi Jób Barna. A 23 éves fiatalember vargyasi gyerekkorát elevenítette fel a hallgatóság előtt.

És amikor úgy tűnt, hogy végre boldog, és rendes kerékvágásba került az élete, újból a nulláról kellett kezdenie: leégett a házuk.

Én boldog vagyok, a mindennapjaim szépek, nehezen, de fel fog épülni a házam, nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy segítenek.”

Harminckét éves álom

Afrikát második otthonának tartja, ahol tizenkét órás műszakokban napi több száz embert gyógyít missziós orvosként. Embert próbáló feladat, de ő mégis újra és újra visszamegy, hogy segíthessen.

Erről a sok próbatétellel, mellékösvénnyel megtűzdelt útjáról mesélt – lehengerlő előadásában.

A rendezvényen több meglepetéssel is készültek a szervezők. Fellépett az Elit Dance Company és a Golden Feet tánccsoport, koncertezett a Friday Rehab zenekar, az estet pedig Bödőcs Tibor humorista előadása zárta.