Fotó: Péter Beáta
Inspiráló előadások, motiváló élettörténetek, kapaszkodók a mindennapokra – röviden így lehet összefoglalni a negyedik TEDxUdvarhely konferencia előadássorozatát. Az előadók hangsúlyozták: a sikerig nem egyenes út vezet, mert az bizony kacskaringós és buktatókkal van kikövezve, de ne adjuk fel, merjünk álmodni, és tegyünk érte, hogy ezek az álmok megvalósuljanak.
2024. szeptember 16., 14:032024. szeptember 16., 14:03
Közel kilencszázan vettek részt szeptember 14-én a negyedik TEDxUdvarhely konferencián, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal a Rákóczi Sportcsarnokban tartottak. A rendezvény mottója idén a From zero to hero, azaz a nulláról a csúcsra/senkiből hőssé válni gondolat volt, a tizenkét előadó pedig saját példáján keresztül mutatott rá, hogy ez igenis lehetséges.
– fogalmazott köszöntőjében Szakács-Paál István kurátor.
Szakács-Paál István
Fotó: Lőrincz L. Lajos
Mint mondta, a szervezőcsapat azon dolgozott, hogy annyi élményt nyújtson egy nap alatt a résztvevőknek, amelyből a következő évi eseményig erőt tudnak meríteni, és hogy olyan inspiráló gondolatokkal találkozzanak, amelyeket fel tudnak használni hétköznapjaik során.
– tette hozzá.
Az esemény házigazdái, Varga Márta és Szűcs-Olcsváry Gellért elsőként Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnokot, huszonhatszoros világ- és harminchatszoros Európa-bajnok úszót szólították színpadra. Hosszú Katinka kiemelte, a sikerrel járó áldozatok eltörpülnek amellett, hogy ő mennyi mindent kapott az úszástól.
– hangzott el.
Hosszú Katinka
Fotó: Lőrincz L. Lajos
Mint mondta, a nagytatája úszóedző volt, ő tanította meg úszni, és együtt tűzték ki célul az olimpiai bajnoki címet. Mesélt arról is, hogy milyen, amikor egy közeg támogató, és milyen, amikor a hajtóereje a félelem, a szégyenérzet és a megaláztatás. És hogy bizony válaszút elé is érkezett az évek során a folytatást illetően.
A hallgatósággal megosztotta, mennyire fontos mentálisan is készülni a cél elérésére, és hogy milyen, amikor a kudarctól való félelem blokkol abban, hogy ez megvalósuljon, és a kudarc pillanatában mindent megkérdőjelezni, amiben addig hitt.
„Amiről ma beszéltem, túl van az úszáson, hiszen ezek a kérdések mindannyiunkat foglalkoztatnak: lehetünk-e boldogok és sikeresek egyszerre? Lehetünk-e sikeresek, ha legfőképpen boldogok szeretnénk lenni? Ad-e elég örömöt, amit csinálunk? Elégedettek vagyunk-e az életünkkel? Az én történetem nem egy szenvedéstörténet, hanem egy örömtörténet”– fogalmazott.
Hozzátette, a kudarctól való félelem az életben károsodást okozhat, de az öröm és a szeretet olyan energiákat tud megmozgatni, amelyről mindannyian álmodozunk.
Szerencsés ember, sikerült megtalálnia azt a szakmát, ami nemcsak munka, hanem hivatás is számára. Színészként már egészen fiatalon a legnagyobb művészek mellett léphetett színpadra.
Néhány éve pedig egy másik szerepben próbálgatja magát a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói székében – konferálták fel a székelyudvarhelyi Barabás Botondot, aki eddigi pályafutását úgy jellemezte: nagyon kanyargós, kacskaringós utazás. Kívülről tűnhet csodálatosnak, kiválónak, irigylésre méltónak, de belül ez rengeteg kételyt, fájdalmat és rengeteg csalódást tartogat.
Barabás Botond
Fotó: Lőrincz L. Lajos
„A buktatókról is kell beszélni, mert az élet tele van velük – mondta. – Az a kérdés, hogy egy bukás után hogyan állunk fel. Felállunk-e egyáltalán, vagy ott maradunk az út szélén?
Kiemelte, nagyon kell akarni, hogy valami megvalósuljon, mert legfőképp fejben dől el, kitartás és akarat nélkül pedig nincsen siker.
A következő előadó a szintén székelyudvarhelyi születésű Dragoș Asaftei volt, aki
de a fotózás iránti szenvedélyét az ország természeti szépségeiről készített felvételei is tükrözik.
Dragoș Asaftei
Fotó: Lőrincz L. Lajos
„Fotóit nézegetve az ember ráeszmél arra, hogy a körülöttünk lévő világ, a közvetlen környezetünk telis-tele van szépségekkel. Az ő szemén és lencséjén keresztül úgy tekinthetünk a világunkra, ahogyan azt ritkán tesszük meg – legyen szó az ország legmagasabb csúcsairól, vagy a hajnali, még csendes nagyvárosról, amelyet beterített az első hó. Ő nem csak látja maga körül a szépséget, hanem láttatni is tudja” – hangzott el, és az előadását hallgatva hozzátesszük: akarja is láttatni ezeket a szépségeket.
– köszönt magyarul a 31 éves előadó, majd arról mesélt, miként talált rá véletlenül a fotózásra, amely mára szenvedélyévé vált.
Kiemelte, keresi és szereti megmutatni a környezetében tapasztalt jót. Beszélt arról is, hogy kitartása és felelősségtudata mozdította előre ezen a pályán, amelyről korábban nem is álmodott, és hogy miként inspirálták, formálták őt az emberek, a hegyek.
Dénes Adél szintén Székelyudvarhelyről indult el, Nagyváradon keresztül vezetett az útja Budapestig. Kulturális szervező, aki a nagyváradi Moszkva kávézó társalapítójaként kezdte, majd zenekari menedzser és fesztiválszervező, főszerkesztő lett.
Dénes Adél
Fotó: Péter Beáta
Mint vallja, „egy átlagos székely kislányként” kiskorától azt szerette volna, hogy abban, amit csinál, ő legyen a legjobb.
„Megérzem, milyen jó az, amikor nem terhel valami nagy súly, ami a bizonyítás vágya, de leginkább a sikertelenségtől való rettegés. Eddigi életem nagy százalékban azzal telt el, hogy a társadalom mércéje szerint én legyek az első és a legjobb. Mindeközben rengeteget fejlődtem, de ettől nem voltam boldog.
Mint mondta, úgy döntött, elkezd hinni önmagában, és önmaga számára lesz a legjobb.
Hegyimentőként és kutyakiképzőként nemcsak mint házi kedvenceket ismeri a kutyákat, hanem azt is tudja, milyen, amikor a négylábúak a munkatársaink is, és a legkiélezettebb helyzetekben van szükségünk a különleges képességeikre – mutatták be a Farkaslakán élő Benkő Zsoltot.
Benkő Zsolt
Fotó: Lőrincz L. Lajos
„A mentőkutyás kiképzés munka, nem hobbi. Ez életforma, és nagy felelősséggel jár. Nagyon sok benne a stresszhelyzet, az adrenalin, nagyon sok a nehéz helyzet. A mentőkutyás vezető férjként, barátként nagyon nehéz ember. Ezért hála a Jóistennek, amiért egy olyan család és szűk baráti kör vesz körül, akik ezt tolerálják, megértik, és maximálisan segítenek mind morálisan, mind fizikailag” – fogalmazott.
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki a nyakába vegye a világot, külföldre költözzön, és a semmiből építsen magának egy új életet. De talán még nagyobb bátorság kell ahhoz, hogy miután sikerült az embernek megalapoznia a jövőjét, hazatérjen, és itthon mindent ismét elölről kezdjen.
Dina Tuns
Fotó: Lőrincz L. Lajos
Úgy döntöttek, egyet hátralépnek az egyszerűség felé, és olyan turisztikai vállalkozást indítanak, amely örömet hoz az emberek életébe. Amely megtanítja őket arra, hogy az egyszerű dolgoknak örüljenek – erről tartott előadást Dina Tuns.
És noha sikeresnek mondhatták magukat, nem voltak szabadok, boldogok, mert az a boldogság, amikor megtaláljuk a célunkat. „Bátorság kell az álmok megvalósításához, és a saját történetünket kell éljük, építsük. A saját boldogságutunkat kell építeni.”
Gyerekkori élményekből inspirálódva hozott létre sportegyesületet Ilyés Loránd Székelyudvarhelyen, mert fontosnak tartja a természetközeliséget, a természetben való aktív kikapcsolódást, valamint közösségé való kovácsolást. Ebbe az életútba nyújtott betekintést a TEDxUdvarhelyen.
Ilyés Lóránd
Fotó: Lőrincz L. Lajos
Úgy véli, fontos olyan dolgokat csinálni, amelyek jobbá teszik a környezetünket.
Hangsúlyozta, mindenkiben benne van egy ilyen szikra, csak fel kell ismernie magában és a környezetében, és cselekednie kell, így bármilyen jó ügyet előre tud mozdítani.
A következőkben a székelyudvarhelyi Kali Andrea, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze osztotta meg családja megrázó történetét a hallgatókkal. Mint mondta, nem tartja magát hősnek, de büszke magára és két gyerekére, mert túl tudtak lépni egy olyan helyzeten, amelynek soha, egyetlen családban sem szabadna előfordulnia.
Vallja, hogy ebben a történetben a lánya a legnagyobb hős. A szakadék mélyén kaptak egy vékony kis kötelet, és ebbe bele kellett kapaszkodni. Segítséget kell kérni – hangsúlyozta. „Számomra az a hős, aki fel meri vállalni azt, hogy baj van, és kér segítséget, mert van. És hiszek abban, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő segítő hálót. Az egyik legfontosabb, hogy beszélni kell erről.”
Kali Andrea
Fotó: Lőrincz L. Lajos
Kiemelte, anyaként kutya kötelessége volt kimenteni ebből a helyzetből a gyerekét, és a világ összes gyereke megérdemli azt, hogy megmaradjon a méltósága, hogy biztonságban, gondoskodó, feltétel nélküli szeretetben éljen.
Majzik Tamás Szegeden született, jelenleg egy alig négyszáz fős Bákó megyei kistelepülésen él és tanít. Hisz abban, hogy a legkisebb településen élő gyerekeknek is a legmodernebb pedagógiát és módszertant kell nyújtani, folyamatosan inspirálni és motiválni őket, mert csak így válhatnak kiegyensúlyozott, hiteles és felkészült felnőttekké, azaz szuperhősökké.
Majzik Tamás
Fotó: Lőrincz L. Lajos
– jelentette ki.
Nem mindennapi, számtalan nehézséggel teletűzdelt élettörténetéről mesélt Vásárhelyi Jób Barna. A 23 éves fiatalember vargyasi gyerekkorát elevenítette fel a hallgatóság előtt.
Vásárhelyi Jób Barna
Fotó: Lőrincz L. Lajos
És amikor úgy tűnt, hogy végre boldog, és rendes kerékvágásba került az élete, újból a nulláról kellett kezdenie: leégett a házuk.
Én boldog vagyok, a mindennapjaim szépek, nehezen, de fel fog épülni a házam, nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy segítenek.”
Afrikát második otthonának tartja, ahol tizenkét órás műszakokban napi több száz embert gyógyít missziós orvosként. Embert próbáló feladat, de ő mégis újra és újra visszamegy, hogy segíthessen.
Erről a sok próbatétellel, mellékösvénnyel megtűzdelt útjáról mesélt – lehengerlő előadásában.
Dr. Fodor Réka
Fotó: Lőrincz L. Lajos
„Álmodjatok, keményen dolgozzatok rajta, ne adjátok fel” – biztatta a jelenlevőket.
Kafiya Said Mahdi (Rea Milla) alig volt tizenöt éves, amikor egyedül találta magát egy idegen országban, az övétől teljesen eltérő kultúrában, ahol a helyiek nyelvét sem ismerte. Szomáliából, gyerekházasság elől menekült el édesanya segítségével. Az első ország, ahol biztonságban érezhette magát, Magyarország volt. Azóta is ott él, immár tíz éve, csak most már sikeres modellként keresi a kenyerét.
Kafiya Said Mahdi
Fotó: Lőrincz L. Lajos
A fiatal lány a TEDxUdvarhelyen élete megrendítő részleteiről mesélt – magyar nyelven.
A rendezvényen több meglepetéssel is készültek a szervezők. Fellépett az Elit Dance Company és a Golden Feet tánccsoport, koncertezett a Friday Rehab zenekar, az estet pedig Bödőcs Tibor humorista előadása zárta.
Bödőcs Tibor
Fotó: Lőrincz L. Lajos
A karcfavi focicsapat is részt vett a kalákában a hétvégén: a focisták segítettek a helyi önkéntes tűzoltóknak, hogy újrafedjék a csíkjenőfalvi tűzoltószertár épületét. A munkából kivették a részüket a karcfalvi és csíkjenőfalvi lakók is.
Úgy érvelt, hogy realista emberként tisztában van a jelenlegi politikai helyzettel, és tudja, mikor kell visszalépni.
Az már biztos, hogy nem lesz az első részhez hasonlóan hivatkozott klasszikus a Gladiátor II., hiszen az első filmben látott sémákra építkezik, ám látvány terén egy korrekt iparosmunka Ridley Scott filmrendező „műhelyéből”. Kritika.
Utcán élőket, roma gyerekeket, nehéz sorban élő időseket és a hajléktalanszálló lakóit keresték fel a Máltai Szeretetszolgálat marosvásárhelyi önkéntesei a 24 órás jótékonysági maratonon.
Több mint két évtized után még mindig képes újat mutatni a Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál.
Ködre kell számítani hétfőn éjfélig a csíkszéki és gyergyószéki térségekben, emiatt a látótávolság akár 50 méter alá is csökkenhet – közli a Hargita megyei tűzoltóság, amely sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki az időjárási viszonyok miatt.
Már szervezkednek a sepsi- és orbaiszéki motorosok, hogy idén is változatosan összeállított ajándékcsomagokkal lepjenek meg csaknem háromezer gyereket. Hogy a Mikulás puttonya tele legyen, ahhoz a közösség segítségére is szükség van.
Megrázó felvételt tettek közzé a napokban, sokkolva az internet és a közutak népét: egy szabálytalan előzés csak hajszál híján nem fordult katasztrófába.
17 méter magas lucfenyőt állítottak fel Csíkszereda ünnepi karácsonyfájaként a városi parkban hétfőn – adta hírül Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
szóljon hozzá!