Fotó: László Ildikó
A kultúra olyan, mint egy nagy mezei virágcsokor, és ebben a színes csokorban benne van a magyar kultúra virága is – hangzott el A magyar kultúra kihívásai a globális világban című beszélgetésen, Tusványoson. Mint elhangzott: Székelyföldön addig magyar a világ, és addig táplál magyar életet az Olt, a Küküllő, a Maros, ameddig itt él 500 ezer magyar ember. És ez érvényes valamennyi külhoni közösség esetében is.
2024. július 25., 15:242024. július 25., 15:24
A Bornemissza Anna sátorban Tusványos második napján a magyar kultúrával kapcsolatos gondolatait osztotta meg Sikó Anna tbiliszi nagykövet, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Hoppál Péter országgyűlési képviselő, kormánybiztos. A beszélgetés moderátora, Ibolya Csenge influenszer, a Megafon véleményvezére elsőként arról kérdezte beszélgetőtársait, hogy hogyan látják a magyar kultúra képviseletét és megítélését külföldön.
A kultúra mi magunk vagyunk, és az identitásunk – válaszolt elsőként Sikó Anna. Arról, hogy hogyan lehet a kultúrát képviselni és milyen kihívások vannak, úgy véli, hogy ez tulajdonképpen a megmaradásunk, ismertségünk, a jövőnk, illetve az, hogy azzal, amit eddig az évszázadok alatt összegyűjtöttünk, hogyan sáfárkodunk a mostani időszakban.
Mint mesélte, a nagyköveti munkát 12 évvel ezelőtt kezdte Ausztráliában, és akkor kezdődött a Kőrösi Csoma Sándor Program. „Az egyik legjobb ötlet, nemcsak a diaszpóra megtartására, hanem képviselni hazánkat és értékeinket. És ott volt egy mondás, hogy
A kihívás az, hogy mindezt az indiai, a kínai, a dél-amerikai vagy az olasz kultúrával és konyhával versenyezve kell megtenni.”
Fotó: László Ildikó
Hoppál Péter szerint a kultúra a napjainknak a felértékelődött ágazatai közé tartozik. Arra az értékválságra, amelyben a nyugati világ éppen vergődik, valamilyen válasz kell szülessen, és az identitásmegtartás a legerősebben a kulturális szegmensben lehetséges. „A kulturális eszközökkel tudunk legjobban identitás-gyökereket növeszteni és erősíteni. Tehát én abban bízom, hogy a kulturális diplomácia hagyományosan erős eszköze a klasszikus diplomácián belül, vagy amellett, az egyre fontosabb lesz napjainkban.
Arról, hogy milyen kihívásokkal szembesül a magyar diplomácia, amikor a kulturális értékeinket próbálja népszerűsíteni egy globális kontextusban, Sikó Anna elmondta, a magyar képviseletnek a legnagyobb kihívás az előítélet és ennek a lebontása.
Szász Jenő rámutatott, hogy
„Ahogy szorított a román nacionalizmus, annál szilajabbul álltunk ellen, és gyakorlatilag ez volt az, ami megtartott bennünket.
Hozzátette, az is óriási kihívás, hogy a globalizációs hatásokat hogyan lehet kivédeni, vagy hogyan lehet alkalmazkodni, túlélni. „Ezért a külhoni területek felértékelődnek a magyar nemzetpolitika, kultúrpolitika számára. Határon túl lehet túlélési technikákat elsajátítani.”
Fotó: László Ildikó
Máthé Áron kiemelte, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy a közös történeteinket előszedje, megismertesse más népekkel is, ugyanakkor, hogy próbálják megkeresni a közös pontokat. „Vannak olyan pontok, ahol nem is érdemes keresgélnünk, mert nem fogunk tudni közös nevezőt találni. De vannak olyanok, ahol igen (…) Románia irányába van is egy olyan kitörési pontunk, ami megkérdőjelezhetetlen, ezt pedig úgy hívják, hogy Márton Áron, aki egyéni rekorder a román állambiztonsági levéltárban őrzött iratok mennyiségét illetően.”
– hangsúlyozta Hoppál Péter. Mint mondta, egy felmérés szerint a magyarok hatvan százaléka azt vallja, hogy inkább a nemzeti szuverenista, konzervatív, keresztény értékeket megtartó, vagy azt alapul vevő családmodellben vinné tovább az értékeket a gyerekei irányába.
Mindenkinek van egy elképzelése – akár negatív is –, de az, hogy magyar, az egy entitás, identitás, egy márka – tette hozzá a Sikó Anna.
Fotó: László Ildikó
Szász Jenő kiemelte: a megmaradás záloga az, hogy magyarnak lenni jó, és nyelvében él a nemzet, és ha ehhez tartjuk magunkat, akkor magyarok is maradunk.
Azt is hangsúlyozta, hogy kiemelten kell vigyáznunk a külhoni közösségeinkre. Míg a rendszerváltás idején mintegy kétmillió magyar élt Romániában, mára ez a szám egymillió körülire csökkent.
„Ha nem vigyázunk, akkor nincs további fogyatkozási lehetőségünk. Tehát hogyha a külhoni magyarok lélekszámát nem őrizzük meg, akkor gyakorlatilag elvész az a lehetőség, az az erőforrás, az a kincs, az a kincstár, amiről itt valamennyien szóltunk.”
– fűzte hozzá. „Ebben a globalizációs, kihívásokkal teli világban is mi vagyunk az őszinte, tiszta forrás, és ezeket a forrásokat meg kell őrizni, táplálni kell, erősíteni kell, s hogyha így kapaszkodunk egymásba, ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor tényleg a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét.
És hogy mit jelent a beszélgetés résztvevői számára a kultúra? Sikó Anna úgy fogalmazott,
„Nekem a magyar kultúra ez a virág, és ezt próbálom a magam eszközeivel továbbadni.” A kultúra egy nemzet szellemi értékeinek és tárgyi örökségének az összessége – mutatott rá Hoppál Péter. Úgy véli, hogy
„Amikor azt megélhetem, hogy a gyermekeim ugyanazt a műveltségi örökséget, amit a nagyapámtól meg az apámtól én átvettem, továbbviszik, és még gyarapítják, gazdagítják, és ennek naponta örülhetek, és látom, hogy milyen értékekkel rendezik be az életet, ez a kultúra a legszebb virágcsokor.”
Fotó: László Ildikó
Máthé Áron úgy válaszolt: gyerekkora óta számára a betű a kultúra. „Tehát amikor egy könyv magába szippant, vagy amikor írok valamit és megjelenik.”
Szász Jenő a Kárpát-haza galériát hozta fel példaként, amely azt hivatott felmutatni, hogy a magyar kultúra egységes.
A beszélgetés végén pedig úgy fogalmazott: minden magyar emberre szükség van. „Gyöngyhalászatot kell folytatnunk. És ez a gyöngyhalászat arról szól, hogy minden egyes magyar embert, minden egyes magyar lelket biztatnunk kell, hogy tényleg számíthassunk egymásra.”
Bezártak a sípályák a Madarasi Hargitán, a sízés szerelmeseit egy kis pihenés után várják 2025-ös szezonban is majd, de kikapcsolódni az év bármely szakában lehet.
A megengedettnél nagyobb területet foglaló nyári kertekért, jogtalanul kihelyezett reklámtáblákért is bírságolhat a helyi rendőrség. Jó tudni, hogy a házak felújításához felállított állványok közterület-foglalásához is jóváhagyásra van szükség.
A Maros Megyei Tanács konzultációra hívja a megye területén működő ifjúsági és ifjúságért tevékenykedő civil szervezeteket, valamint ifjúsági alapítványokat.
A Brassó, Kézdivásárhely, Csíkszereda felől Sepsiszentgyörgy felé irányuló teherforgalmat az elkerülőútra terelik, a kamionok csak alapos indokkal közlekedhetnek a városban.
Nagyszabású ingyenes koncertre készül a Bagossy Brothers Company: a népdalokkal fűszerezett dalaikat június 14-én a csíksomlyói nyeregben adják elő. Gyakorlatilag egy egybefüggő szerelmi történetet hallhatunk. Mindezt néptáncprodukcióval színesítik.
Fél napra lezárják a csíkszeredai Venczel József utca egy szakaszát április 4-én, pénteken – tájékoztatja az érintetteket a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal.
Ismét színpadra léphetnek Erdély tehetséges zenészei a Siculus fesztiválon. A verseny kiugrási lehetőséget kínál magyar nyelven alkotó együtteseknek, megemelt értékű főnyereménnyel, értékes díjakkal, stúdiófelvétellel és fesztiválfellépésekkel.
A magyar Indotek Group befektetési csoport tulajdonában lévő Plaza M bevásárlóközpont újabb lépést tesz a látogatók vásárlási és szabadidős élményének további javítása érdekében. A mai nap ugyanis a Plaza M megnyitotta az új Kidopolis játszóteret.
Litvániát és kultúráját ismerhetik meg az érdeklődők áprilisban a Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár interkulturális estjén. Ūla Čiočytė litván önkéntes mesél hazájáról, nyelvéről, szokásairól.
Pénteken éjfélkor kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
szóljon hozzá!