Hirdetés
Hirdetés

Ki kérhet kártérítést, ha közúton vadállattal ütközik egy autó?

Érdemes komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát •  Fotó: Mihály Csaba

Érdemes komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát

Fotó: Mihály Csaba

Az utóbbi időszakban egyre több vad és gépjármű ütközéséről szóló hírt lehet olvasni. Ezek közül néhány ténylegesen szenzációs, önmagában a tények miatt is. Jelen romániai viszonyok között a vad–gépjármű ütközések kapcsán a vadászatra jogosultak felelősségre vonása és a vadban bekövetkezett kár követelése egyaránt a valóságtól elrugaszkodott.

Farkas Attila

2017. október 08., 13:582017. október 08., 13:58

2017. október 08., 14:002017. október 08., 14:00

Augusztus hónapban történt például Gorj megyében olyan eset, amikor egy Olaszországból hazatérő személy kisebb személyautójával

olyan szerencsétlen módon hajtott bele egy vaddisznókondába, hogy a balesetben 33 disznó pusztult el.

Hirdetés

Ugyancsak augusztusban Szeben megyében is történt egy komolyabb baleset, amelyben hét vaddisznó volt az áldozat. Csodával határos módon, személyi sérülés egyik említett esetben sem történt. A szenzációsnak számító események sora azonban szeptember hónapban is folytatódott.

Nagy hírverést kapott például az az ügy, melynek egyik főszereplője egy Mehedinti megyei mentőssofőr volt, aki bevetés közben elgázolt egy vaddisznót, amely életét vesztette. Az esemény pikantériája, hogy a mentőautó vezetőjét a rend éber őrei orvvadászattal gyanúsították.

Nagy valószínűséggel, vagy a baleseti jegyzőkönyv orvvadászatra vonatkozó része lesz érvénytelenítve, vagy peres ügy kerekedik ki belőle, ugyanis az orvvadászat bűnténynek minősül.

Több károsult is lehet

A bírósági ügyek valószínűsége egyébként is nagy, hisz egy vad-gépjármű ütközés esetenként tetemes anyagi kárral járhat, és nagytestű vaddal való ütközés során személyi sérülések is előfordulhatnak. A károk viselésének módja pedig sokak számára nem egyértelmű. Jogi tanácsadással foglalkozó fórumokon láttam, hogy a vadon élő- és háziállatokkal történt közúti ütközéseket megpróbálják összemosni.

A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) értelmében ugyanis az állat tulajdonosa vonható felelősségre minden, az állattal kapcsolatosan felmerült kár miatt.

Pontosabban, a Ptk. vonatkozó passzusai úgy fogalmaznak, hogy az a felelős, akinek a kár bekövetkeztének idején a jogi őrzése alatt állt az állat. Ezt a jogászok úgy próbálják értelmezni, hogy

a vadon élő, vadászható fajok jogi őrzése a vadászatra jogosultak (vadásztársulatok, erdészetek, földtulajdonosi közösségek stb.) felelőssége. Azonban a szabad területen élő vadállomány nem a vadászatra jogosultak tulajdona, hanem országos és nemzetközi jelentőségű közvagyon, és nem felügyelhető, mint a háziállatok.

A vadászatra jogosult a vadállományt csak ügykezeli, annak gondnoka. Feladata a vadállomány egyedeinek illegális vadászat és egyéb behatások elleni védelme, valamint felelősséggel tartozik a mezőgazdasági és erdészeti kultúrákban, illetve a háziállatokban bekövetkezett a károkért egy speciális jogszabály értelmében. Ilyen megközelítésben,

egy vad-gépjármű ütközésből a vadászatra jogosultnak is kára származik és esetleg elvárható, hogy az ügykezelési szerződése értelmében meg is próbálja felhajtani ezt a kárt.

Követel, majd fizet az autótulajdonos?
Egy ilyen, Temes megyei jogi háború idén szeptemberben kapott nagyobb hírverést, habár 2016-ban történt ügyről van szó. Röviden, egy gépjárművezető autójavítási költséget képező 1000 euró nagyságrendű összeget követel egy vadásztársulattól, ez utóbbi viszont 4000 eurót, amennyi az elgázolt őzsuta kártérítési értéke. A kártérítési értékkel kapcsolatban azt szükséges megemlíteni, hogy vadászidényen kívül, orvvadászat során elejtett egyedek kártérítési értékeit tartalmazza a vadászatról és vadállomány védelméről szóló törvény. A vadásztársulat erre hivatkozva követel 4000 eurót egy őzsutáért. Az ügy minden részletében számomra nem ismert, csak az események sorrendje. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem egyértelmű, a vadásztársulat az őt ért kárt próbálja felhajtani, vagy inkább a követelés egy válaszlépés a gépjárművezető akciójára.

Mentőöv lehet a hajtóvadászat

Igazából a vadásztársulat álláspontja is érthető, hisz Romániában 5000 hektár a legkisebb vadászterület kiterjedése. Ekkora és ennél nagyobb területen szabadon élő állatok eshetnek közlekedési balesetekben áldozatul, de ez teljesen független attól, hogy éppen ki a vadgazda és hogyan végzi a munkáját. Egyetlen kivétel létezhet, éspedig az, mikor vadászati tevékenység (hajtás) zavarja a vadat közlekedési utakra.

Tehát, ha nappali időszakban jelenik meg hirtelen az úton egy vagy több vad, és erre semmi nem hívja fel előzetesen a gépjárművezetők figyelmét, úgy érdemes utána nézni, hogy hajtóvadászat nem történt-e a környéken. Éjszakai baleseteknél a vadásztársulatok felelőssége nem áll fenn.

Komolyan venni a vadveszélyt

A fenti magyarázat során felmerült két dolog, ami külön tárgyalást érdemel. Ezek: a napszak és a figyelmeztetés.

Alapvetően biológiai és viselkedéstani okokra visszavezethető módon a vadfajok legaktívabb időszakai a napnyugta és napkelte körüli órák. Ilyenkor bizonyos területrészeken megnövekszik annak az esélye, hogy vaddal találkozzunk az utakon.

Ezen szakaszokat a vadászatra jogosultak ismerik, és kérik a közútkezelőt (CNADNR), hogy vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyezzen ki. A figyelmeztető táblák oda vannak kihelyezve, ahol a veszélyes szakaszok kezdődnek, és ki vannak egészítve a veszélyes szakasz hosszúságát mutató táblával.

Tehát, napkelte és napnyugta környékén mindenképpen figyelmesebben kell vezetni, s ha még vadveszélyt jelző figyelmeztető tábla is ki van helyezve, akkor még fokozottabb óvatosságra van szükség.

Az egyébként banálisnak tűnő, vadveszélyre figyelmeztető táblákat ajánlatos tehát komolyan venni. Azért is, mert egy, ez év májusi

Bihar megyei bírósági döntés értelmében az országos közútkezelő részvénytársaságot ítélték kártérítés megfizetésére, ugyanis a vad-gépjármű ütközés helyszínére vonatkozóan vadveszélyre figyelmeztető forgalmi tábla nem volt kihelyezve.

A döntés indoklásának szellemében viszont, ha táblával lett volna jelezve a veszélyhelyzet, a gépjárművezető kénytelen lett volna viselni a bekövetkezett kárt. Gépjárművezetői szempontból legjobb megoldás az elővigyázatos vezetés, második az önkéntes biztosítás (CASCO).

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz

Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról

Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról
2026. április 16., csütörtök

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni

Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni
2026. április 16., csütörtök

Drasztikus adatokat mutat Romániára nézve az előrejelzett népességcsökkenés

Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.

Drasztikus adatokat mutat Romániára nézve az előrejelzett népességcsökkenés
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen – frissítve

Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen – frissítve
2026. április 16., csütörtök

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”

A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”
2026. április 16., csütörtök

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak

Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

2026. április 16., csütörtök

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo

Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo
Hirdetés