Fotó: Létai Tibor
A Kisebbségi magyar közösségek társadalmi átalakulása 1989 után címmel tartott előadást Bárdi Nándor történész az elmúlt hétvégén a csíkszeredai városháza dísztermében.
2012. február 12., 13:472012. február 12., 13:47
2012. február 12., 18:282012. február 12., 18:28
Bárdi Nándor (fotó) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Tanárként nemzetiségtörténeti és Erdély 20. századi históriájával foglalkozó kurzusokat tartott Szegeden, Budapesten és Kolozsvárott. Kutatóként alapkérdése, hogy a kisebbségi elitek hogyan konstruálják meg saját társadalmukat, azt a közeget, amely képviselőinek gondolják magukat.
Bárdi Nándor csíkszeredai előadásában elsősorban az elmúlt húsz év történetét mutatta be részletesen, az elszakított nemzetrészek társadalmát, átalakulásait, több nagyon fontos folyamaton keresztül. Megemlítette a 20. századi főbb töréspontokat a magyar kisebbségtörténetben. Megtudhattuk, hogy Trianont követően a Magyarországtól elszakított területeken kényszerközösségek jöttek létre, melyek szétfejlődésen mentek keresztül, és regionális közösségekké váltak. Nemzetépítésük államtalanodott, mert a magyar állam gyakorlatilag kivonult ezekről a területekről, és ettől kezdve önmagukat kellett megszervezniük. Az 1989-es fordulat után mint jövőkép megjelent az autonómia.
Az előadó nagyon fontosnak tartotta a legutóbbi népszámlálás jelentőségét, mint fogalmazott „1919 óta ez az első olyan népszámlálás, amikor a magyarok tartották az arányukat”. Ugyanakkor a népességfogyás sem hagyható figyelmen kívül. Okait a természetes fogyással, a migrációval és az asszimilációval magyarázta. A tömb viszonylagos jó eredménye annak tudható, hogy sok cigány magyarnak vallotta magát. A legnagyobb veszteség a szórványt érte. Nagy veszélynek van kitéve a nagyvárosok lakótelepeinek magyarsága, itt rendkívül nagy az asszimilációs folyamat. Brassóban és Aradon 30 százalékos a veszteség, Nagyváradon 21. Erdélyben 12, Szlovákiában 20, Szerbiában 28 százaléka a magyarságnak él vegyes házasságban, melyeknek kétharmada többségivé válik.
Elvesztette magyar többségét Marosvásárhely, Szabadka, jelentősen csökkent a magyarság létszáma Beregszászban és Szatmárnémetiben, így megnő az adott regionális közösségen belül a kisvárosok szerepe (Somorja, Dunaszerdahely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Zenta) – magyarázta Bárdi Nándor. A történész több folyamatot felvázolt, melyek hozzájárultak a kisebbségi társadalmak átalakulásához, ugyanakkor számos adatot szolgáltatott a magyarság lélekszámának alakulásáról az elszakított területeken.
Kisebbségpolitikai érdekességként egy horvát példát is elmesélt: egy horvátországi szigeten van egy fantasztikus szálloda, amit a horvát kormány, mint képzési központ, a magyarországi horvátoknak adott, egy államközi egyezmény révén. A magyarországi horvátok gyakorlatilag kiadják ezt a szigetet és szállodát, a bevételből pedig a magyarországi horvát önkormányzat tartja fenn magát.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!