A fertőzés leginkább azokat veszélyezteti, akik még nincsenek beoltva vagy nem estek át korábban a betegségen. Romániában a gyermekek egyéves korban kapják meg az első kanyaró elleni védőoltást, így az ennél kisebb csecsemők még védtelenek a fertőzéssel szemben, de az ötévesnél kisebbek sem teljesen védettek, ugyanis

Ha korábban nem estek át a betegeségen, akkor védtelenek a 45 évesnél idősebbek is – ugyanis Romániában 1979-ben vezették be az egyadagos védőoltást –, de az 1994 előtt születettek esetében is fennál a megfertőződés kockázata, ugyanis

Magyarországon ezzel szemben már 1969-ben, illetve 1978-ban, de Románia a nyugat-európai országokhoz képest is kiszolgáltatottabb helyzetben van a kanyaróval szemben, ugyanis azokban nagyobb az átoltottság.

Romániában a kanyaró elleni védőoltás belső összehasonlításban is a sor végén áll az átoltottsági arányt tekintve. Amint azt Tar Gyöngyitől megtudtuk, erre az lehet a magyarázat, hogy több más védőoltást – például a BCG-oltást stb. – már a szülészeten megkapnak a csecsemők, a kanyaró elleni immunizálásra viszont már el kell vinni az orvoshoz a gyermeket, majd ötéves korban újra, addigra viszont már jócskán lazul az oltási fegyelem a szülők egy részében. E tekintetben a rendezetlenség leginkább a hátrányos helyzetű közösségekre jellemző, a romák közül sokan vándorló életmódot folytatnak, így gyakori, hogy már az országot is elhagyták, mire a gyerekük meg kellene kapja a második oltásadagot.

többségük ilyen közösségekben élő gyermek – tudtuk meg Tar Gyöngyitől. Vannak ugyanakkor néhányan olyanok is, akiknek a szülei oltásellenesek, és ezért nem adatták be a második oltásadagot.

Volt ugyanis évekkel korábban egy oltásellenes fellángolás, amikor elterjedt egy, az oltás és az autizmus közti összefüggésről szóló álhír – amit azóta tudományos körökben már megcáfoltak –, és akkor voltak olyan szülők, akik nem adatták be gyermeküknek a védőoltást – mondta Tar Gyöngyi, ezzel kapcsolatban megjegyezve, nem lehet véletlen, hogy

A legsúlyosabb szövődmény akár 10–20 év múlva is kialakulhat

Noha teljes védettséget kapnak azok is, akik nem védőoltás által, hanem a fertőzésen átesve szerzik meg az immunitást, az egészségügyi szakhatóság vezetője nem javasolja a szülőknek, hogy utóbbit válasszák. A magas lázzal járó fertőzés nem egy könnyű betegség. 40–41 fokos láz esetén már agysejtek pusztulnak el, a betegség elején rossz általános állapotban van a gyermek, nagyon levert, jól láthatóan beteg –

Másrészt komoly szövődményei lehetnek a megbetegedésnek (például tüdő- vagy középfül-gyulladás), és statisztikailag 1000 gyermekből 1 belehalhat – figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy a kanyaró 2017–2019-es fertőzési hullámában több mint hatvan gyermek halt bele a fertőzés szövődményeibe.

„A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás. Van ennek egy olyan formája, ami a kiütések elhalványulásakor kezdődik – ez egy korai szövődmény –, de sajnos van egy olyan agyvelőgyulladás-forma is, ami 10–20 év múlva is jelentkezhet. Az agyi leépüléshez vagy akár elhalálozáshoz vezető késői szövődmény. Emiatt oltunk tulajdonképpen, mert amúgy az, aki átesett a fertőzésen, életre szóló védelmet kap a kanyaró ellen, de nem érdemes így megszerezni azt” – fogalmazott.

A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője egyébként kérdésünkre elmondta, egyértelműen az esetszámok növekedésére számít, részben azért is, mert a szomszédos Brassó, illetve Maros megyében már több száz kanyarós esetet jegyeznek.

Megelőző intézkedések

Mivel december 5-én kanyarójárványt hirdetett az egészségügyi minisztérium, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az egészségügyi szakhatóság is a fertőzés terjedésének a megállítása érdekében. Amint arról Tar Gyöngyi tájékoztatott, szükség esetén egyéves kor helyett akár hét hónaposan is be lehet oltani a csecsemőket a kanyaró elleni első oltással. Egyelőre több hónapra elegendő oltóanyag áll rendelkezésre, de ha szükség lesz a korhatárcsökkentésre, akkor a szaktárca oltóanyag-utánpótlást kell küldjön a megyébe.

Az új intézkedések részeként a megyei egészségügyi szakhatóság a háziorvosokkal együttműködve intenzíven próbálja felkutatni azokat a szülőket, akik nem adatták be gyermeküknek a védőoltást. Ez azonban nehéz, hiszen az érintettek többsége hátrányos helyzetű közösségekben él, sokaknak iratai sincsenek, így a nyilvántartásokban sem szerepelnek. A népegészségügyi igazgatóság ugyanakkor román és magyar nyelvű tájékoztatót küldött a tanintézeteknek a kanyaró tüneteiről, illetve a teendőkről, ha a kanyaró megjelenésére utaló jeleket észlelnek a gyerekközösségben.

Érdemes ugyanis még ilyenkor is beoltani azokat a gyermekeket, akik korábban valami okból nem kapták meg az oltást:

Tünetek

A betegségnek egyébként kezdetben nincsenek sajátos jelei, a gyermeknek hurutos tünetei vannak, azaz folyik az orra, levert, a szeme pedig bepirosodik, mintha kisírta volna. A magas láz is a tünetek közé tartozik, majd 4–5 nap eltelte után válik egyértelművé a helyzet, amikor

A beteg azonban már a kiütések megjelenését megelőző 4–5 napban is fertőz, és a kiütések megjelenését követő 4–5 napban is átadhatja még a fertőzést.

Éppen emiatt Tar Gyöngyi nem javasolja a beteglátogatást, mondván, ne látogassa meg például a beteg unokatestvérét az a gyermek, aki nem kapta már meg mindkét oltást, de a szülő se bízza rá a beteg gyermekét a nagymamára, aki kanyaró elleni oltást nem kaphatott, és esetleg a betegségen sem esett át.

– tanácsolta. A még beoltatlan gyermekek szüleinek ugyanakkor azt javasolja, hogy amennyire lehet, kerüljék a tömeget, ugyanakkor – mint minden más fertőző betegség megelőzése esetében – általános jótanács a gyakori kézmosás. Ugyanez érvényes ugyanakkor azokra a fokozottan veszélyeztetett idős, krónikus betegekre is, akik nem voltak beoltva és a betegségen sem estek át korábban.

mint ahogyan néhány más, régen még nem létező védőoltást, és némelyiket ezek közül ingyen vagy ártámogatott formában megkaphatnak a fokozottan veszélyeztetett csoportok december elsejétől.

A kanyaró elleni védőoltás a csontvelő-transzplantáción átesett felnőtteknek, illetve a transzplantáción átesettek kontaktszemélyeinek jár ingyen, ha nincs ellenanyag a szervezetükben, azaz védtelenek a kanyaróval szemben. Az oltási jogosultságra vonatkozó új szabályozásról a megyei népegészségügyi igazgatóság honlapján magyarul is tájékozódhatnak bővebben az érintettek.