
Még nem kell teljesen letenni arról, hogy a következő tanévben elindulhasson az új felekezeti iskola?
Fotó: Rab Zoltán
A Maros Megyei Tanfelügyelőség félreértelmezte a helyzetet és a metodológiát – állítja Frunda Csenge, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, rámutatva, hogy a tanfelügyelőségnek most nem volt dolga, hogy véleményezze a marosvásárhelyi katolikus iskola létrehozását. Az önkormányzati képviselő szerint azonban még nem kell teljesen letenni arról, hogy a következő tanévben elindulhasson az új felekezeti iskola.
2022. szeptember 15., 08:562022. szeptember 15., 08:56
2022. szeptember 15., 14:272022. szeptember 15., 14:27
Mint arról már beszámoltunk, kedden látott napvilágot a Maros Megyei Tanfelügyelőség szeptember 8-ai keltezésű határozata, amelyben

A Maros Megyei Tanfelügyelőség kedvezőtlenül véleményezte a katolikus gimnázium újbóli létrehozását – közölte a Zi-de-zi.ro helyi portál a tanfelügyelőség honlapján közzétett dokumentumok és tanfelügyelőségi belső értesülések alapján.
Az intézmény 11 fős vezetőtanácsa egyhangúlag döntött erről a múlt héten, a tanfelügyelőség arra hivatkozva nem fogadta el a marosvásárhelyi önkormányzat előterjesztését, hogy augusztus 31-én átiratot kapott a bukaresti oktatási minisztériumtól, amelyben a szaktárca jogi osztálya megállapítja, miszerint a tanács határozata ellentmond a 2011-es tanügyi törvény előírásainak.
Frunda Csenge, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője a Székelyhonnak úgy fogalmazott, hogy szerinte teljesen félreértelmezte a tanfelügyelőség a helyzetet, mert
„Augusztus 31-éig kellett volna tudomásul vegyék a határozatot, illetve azt a szándékunkat, amellyel módosítani akartuk a jövő évi iskolahálózatot. Ezt kellett volna tovább küldjék ők is az ARACIP-nek (oktatás minőségét felügyelő ügynökség). Ez nem történt meg. Nem szeretnék összeesküvés-elméleteket gyártani, de valamiért különböző módon értelmezték az amúgy nagyon tiszta és tényszerű metodológiát.
– véleményezte a helyzetet Frunda Csenge.
Az önkormányzati képviselő szerint így ez a szeptember 8-ai tanfelügyelőségi elutasítás egy procedurális hiba, mert ebben a fázisban semmiféle hozzájárulást nem kell adjon a tanfelügyelőség semmihez. Frunda Csenge rámutatott:
A politikus hozzátette, a tanfelügyelőség ráadásul nem is az a szerv, amely egy tanácshatározat törvényességéről kéne döntsön.
– mutatott rá a frakcióvezető. Hozzátette: ők azonban nem mondtak le az iskolaalapításról, még azt sem zárja ki, hogy
„A következő lépést még vizsgáljuk, egy nagy jogi labirintusba kerültünk, de a héten meg fogjuk hozni a döntést, hogy merre tovább, úgy kell megtegyük, hogy az teljesen törvényes legyen, illetve kizárjon minden lehetőséget arra, hogy a majdani katolikus iskolát bárki megtámadhassa” – magyarázta Frunda Csenge.
A Maros megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, Illés Ildikó is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy
Hozzátette: nem a katolikus iskola ellen szavazott, hanem
„Én nem vagyok sem ügyvéd, sem jogász, de a törvény értelmezése szerint augusztus 31-éig a tanfelügyelőség el kellett volna küldje az ARACIP-hez az iskolahálózat módosítási igényét, amit a helyi tanács javasolt. Akkor a többség halasztást javasolt, amivel én nem is értettem egyet, mert nem akartam kifutni a határidőből.
– mondta a főtanfelügyelő-helyettes, aki rámutatott, hogy a dokumentumban is szerepel, hogy a helyi tanács nem is kérte a hozzájárulásukat.
– összegezte tömören a történteket Illés Ildikó. Elismerte, hogy ezt a tanfelügyelőségi határozatot ő is megszavazta, mert ha másként tesz, az törvénytelen lett volna. „Nem szavazhatok meg egy olyan dolgot, amit nem is kell megadjunk. Ha arra szavaztam volna, hogy most adjuk a hozzájárulásunkat, akkor követtem volna el törvénytelenséget.
– magyarázta. Hozzátette: az elutasító választ amúgy a minisztérium jogi osztályának véleményezése alapján adta a tanfelügyelőség, ugyanis a szaktárca törvényellenesnek találta a tanács iskolahálózat módosításra vonatkozó határozatát.
– mondta el Illés Ildikó.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!