
Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció
Javultak az egyetemekről kikerülő friss diplomások elhelyezkedési lehetőségei Romániában: a munkaadók az utóbbi években egyre inkább elismerik a felsőoktatási tanulmányok során megszerzett diploma értékét, emellett manapság sokkal több szakma gyakorlásához van szükség egyetemi oklevélre. Önmagában az oklevél viszont nem elég, azontúl a tudást és a munkához való hozzáállást is nézik.
2018. augusztus 17., 11:452018. augusztus 17., 11:45
2018. augusztus 17., 11:482018. augusztus 17., 11:48
2017-ben a romániai egyetemeken végzett friss diplomások 76 százaléka talált munkát – derül ki az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) nemrég közzétett felméréséből. Az adatok a 20–34 éves korosztályra vonatkoznak.
A statisztikából az is kirajzolódik, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyetemi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei Romániában: míg 2014-ben a frissen végzettek 66,2 százaléka „állt kenyérbe” a végzést követően, 2015-ben már 68,1, 2016-ban pedig 69,3 százalék.
e téren, ez egyébként látható a mellékelt infografikán is.
Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd
A jelenség többek között azzal is magyarázható, hogy a romániai egyetemeken a 2005–2006-os tanévtől kezdve vezették be a bolognai rendszert. Ekkor a felsőoktatás szintjei egymásra épülő ciklusokra oszlottak: az alapképzés 3–4 évre, a mesterképzés 1–2 évre, a doktori képzés pedig többnyire 3 évre. Azelőtt az egyetemi diplomát négy-, illetve ötéves időtartam alatt lehetett megszerezni, amely annak felelt meg, mintha a jelenlegi felsőoktatási rendszerben valaki elvégezné az alap-, illetve a mesteri képzést is.
„A bolognai rendszer bevezetését követően veszített az értékéből a csak az alapképzést tartalmazó egyetemi oklevél. Mivel
– állítja Mara Gyöngyvér. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese szerint noha intézményük még csak 17 éves múlttal rendelkezik, „az egyetemi oklevél akkori elértéktelenedését” ők is megérezték, legalábbis a végzett hallgatóik elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.
„Az utóbbi években azonban javultak a friss diplomások kilátásai. Nyilván a munkaadók megtapasztalták, attól, hogy valaki rövidebb ideig folytat tanulmányokat, még megszerezheti az adott szakmához szükséges alapkészségeket” – fejtette ki a Mara Gyöngyvér. Fontos hozzátenni azonban – folytatta a rektorhelyettes –, hogy manapság is rendkívül fontos a magiszteri, azaz a mesterképzés.
„Míg az alapképzés a tudomány területén hivatott felkészíteni a hallgatót, a szakmát a mesteri képzés során sajátíthatja el. Ahhoz, hogy valaki közép- vagy felső vezetői tisztséget töltsön be a közszférában, de akár egyes magánvállalatoknál is, szinte elengedhetetlen a mesteri diploma” – húzta alá. Épp ezért sokan erre olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni – tette hozzá.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese megkeresésünkre rámutatott: az egyetemük által végzett statisztikákból is kitűnik, az utóbbi években javultak a frissen végzettek elhelyezkedési lehetőségei.
„Ez annak is köszönhető, hogy átalakultak a munkaerőpiaci igények, manapság sokkal több szakmában keresik a felsőfokú végzetteket. A szakmunkásképzéstől eltekintve a középiskolai diploma nem nyújt olyan képzést, amellyel könnyen el lehetne helyezkedni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor
– magyarázta. Példaként az informatika szakot említette, amelyre egyre többen jelentkeznek, hiszen nagyon nagy a kereslet rá országszerte.
Tudás és hozzáállás
„Mint cégvezető úgy vélem, hogy számít az egyetemi oklevél, de sokszor csak arra, hogy kinyisson egy ajtót, tehát hogy valakivel szóba álljanak. Azontúl gyakorlatilag a tudást és a hozzáállást nézik” – mondta érdeklődésünkre Páll Tibor, a Csíki Vállalkozók Egyesületének alelnöke. Szerinte a felsőoktatásban szerzett oklevél nem kizárólag a szakmai készségek elsajátításáról szól, „azt bizonyítja, hogy az illető nyitott arra, hogy tovább képezze magát az iskolai tanulmányain túl”, ez pedig sokat nyom a latba – vélekedett.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.
Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.
Közzétette kéthetes, október 5–18. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn közel száz helyszínen tart házkutatást hat megyében egy korrupciós ügyben, amelyben több határrendőr és vámhivatalnok érintett.
Negyedik kormányfőjelöltjét nevezheti meg hétfőn este Nicușor Dan államfő, miután az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Mit hoz a mai nap? Szavazzon!
szóljon hozzá!