Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció
Javultak az egyetemekről kikerülő friss diplomások elhelyezkedési lehetőségei Romániában: a munkaadók az utóbbi években egyre inkább elismerik a felsőoktatási tanulmányok során megszerzett diploma értékét, emellett manapság sokkal több szakma gyakorlásához van szükség egyetemi oklevélre. Önmagában az oklevél viszont nem elég, azontúl a tudást és a munkához való hozzáállást is nézik.
2018. augusztus 17., 11:452018. augusztus 17., 11:45
2018. augusztus 17., 11:482018. augusztus 17., 11:48
2017-ben a romániai egyetemeken végzett friss diplomások 76 százaléka talált munkát – derül ki az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) nemrég közzétett felméréséből. Az adatok a 20–34 éves korosztályra vonatkoznak.
A statisztikából az is kirajzolódik, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyetemi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei Romániában: míg 2014-ben a frissen végzettek 66,2 százaléka „állt kenyérbe” a végzést követően, 2015-ben már 68,1, 2016-ban pedig 69,3 százalék.
e téren, ez egyébként látható a mellékelt infografikán is.
Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd
A jelenség többek között azzal is magyarázható, hogy a romániai egyetemeken a 2005–2006-os tanévtől kezdve vezették be a bolognai rendszert. Ekkor a felsőoktatás szintjei egymásra épülő ciklusokra oszlottak: az alapképzés 3–4 évre, a mesterképzés 1–2 évre, a doktori képzés pedig többnyire 3 évre. Azelőtt az egyetemi diplomát négy-, illetve ötéves időtartam alatt lehetett megszerezni, amely annak felelt meg, mintha a jelenlegi felsőoktatási rendszerben valaki elvégezné az alap-, illetve a mesteri képzést is.
„A bolognai rendszer bevezetését követően veszített az értékéből a csak az alapképzést tartalmazó egyetemi oklevél. Mivel
– állítja Mara Gyöngyvér. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese szerint noha intézményük még csak 17 éves múlttal rendelkezik, „az egyetemi oklevél akkori elértéktelenedését” ők is megérezték, legalábbis a végzett hallgatóik elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.
„Az utóbbi években azonban javultak a friss diplomások kilátásai. Nyilván a munkaadók megtapasztalták, attól, hogy valaki rövidebb ideig folytat tanulmányokat, még megszerezheti az adott szakmához szükséges alapkészségeket” – fejtette ki a Mara Gyöngyvér. Fontos hozzátenni azonban – folytatta a rektorhelyettes –, hogy manapság is rendkívül fontos a magiszteri, azaz a mesterképzés.
„Míg az alapképzés a tudomány területén hivatott felkészíteni a hallgatót, a szakmát a mesteri képzés során sajátíthatja el. Ahhoz, hogy valaki közép- vagy felső vezetői tisztséget töltsön be a közszférában, de akár egyes magánvállalatoknál is, szinte elengedhetetlen a mesteri diploma” – húzta alá. Épp ezért sokan erre olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni – tette hozzá.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese megkeresésünkre rámutatott: az egyetemük által végzett statisztikákból is kitűnik, az utóbbi években javultak a frissen végzettek elhelyezkedési lehetőségei.
„Ez annak is köszönhető, hogy átalakultak a munkaerőpiaci igények, manapság sokkal több szakmában keresik a felsőfokú végzetteket. A szakmunkásképzéstől eltekintve a középiskolai diploma nem nyújt olyan képzést, amellyel könnyen el lehetne helyezkedni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor
– magyarázta. Példaként az informatika szakot említette, amelyre egyre többen jelentkeznek, hiszen nagyon nagy a kereslet rá országszerte.
Tudás és hozzáállás
„Mint cégvezető úgy vélem, hogy számít az egyetemi oklevél, de sokszor csak arra, hogy kinyisson egy ajtót, tehát hogy valakivel szóba álljanak. Azontúl gyakorlatilag a tudást és a hozzáállást nézik” – mondta érdeklődésünkre Páll Tibor, a Csíki Vállalkozók Egyesületének alelnöke. Szerinte a felsőoktatásban szerzett oklevél nem kizárólag a szakmai készségek elsajátításáról szól, „azt bizonyítja, hogy az illető nyitott arra, hogy tovább képezze magát az iskolai tanulmányain túl”, ez pedig sokat nyom a latba – vélekedett.
Közel 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a második fordulóba jutott két jelölt közül megválasszák Románia új elnökét.
Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Erdély nagy részén – beleértve Maros és Hargita megyét –, valamint a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga jelzésű figyelmeztetéséből.
Idén új köntösben tér vissza a közösség egyik legkedveltebb ünnepe, a Nárciszfesztivál Szentegyházára. A hagyományos népzenei és néptáncos programokat esti koncertek és különleges műsorok egészítik ki.
Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.
A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.
Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.
Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.
Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.
Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.
szóljon hozzá!