Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

01:09

Hiába az egykapuzás, Anglia nem bírt Ghánával

22:14

Cristiano Ronaldo duplázott, Portugália kiütötte Üzbegisztánt a világbajnokságon

21:29

Kisebbségi kormány körvonalazódik, ugyanazt a pártot nevesítették többen is

21:14

Kiskérődző-pestis nyomaira bukkantak Hargita megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Javuló kilátások előtt a friss diplomások

Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció

Javultak az egyetemekről kikerülő friss diplomások elhelyezkedési lehetőségei Romániában: a munkaadók az utóbbi években egyre inkább elismerik a felsőoktatási tanulmányok során megszerzett diploma értékét, emellett manapság sokkal több szakma gyakorlásához van szükség egyetemi oklevélre. Önmagában az oklevél viszont nem elég, azontúl a tudást és a munkához való hozzáállást is nézik.

Molnár Rajmond

2018. augusztus 17., 11:452018. augusztus 17., 11:45

2018. augusztus 17., 11:482018. augusztus 17., 11:48

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

2017-ben a romániai egyetemeken végzett friss diplomások 76 százaléka talált munkát – derül ki az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) nemrég közzétett felméréséből. Az adatok a 20–34 éves korosztályra vonatkoznak.

A statisztikából az is kirajzolódik, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyetemi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei Romániában: míg 2014-ben a frissen végzettek 66,2 százaléka „állt kenyérbe” a végzést követően, 2015-ben már 68,1, 2016-ban pedig 69,3 százalék.

A javuló tendencia azért is érdekes, mert 2008 és 2013 között folyamatos csökkenést lehetett érzékelni

e téren, ez egyébként látható a mellékelt infografikán is.

Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd

Új rendszer a felsőoktatásban

A jelenség többek között azzal is magyarázható, hogy a romániai egyetemeken a 2005–2006-os tanévtől kezdve vezették be a bolognai rendszert. Ekkor a felsőoktatás szintjei egymásra épülő ciklusokra oszlottak: az alapképzés 3–4 évre, a mesterképzés 1–2 évre, a doktori képzés pedig többnyire 3 évre. Azelőtt az egyetemi diplomát négy-, illetve ötéves időtartam alatt lehetett megszerezni, amely annak felelt meg, mintha a jelenlegi felsőoktatási rendszerben valaki elvégezné az alap-, illetve a mesteri képzést is.

„A bolognai rendszer bevezetését követően veszített az értékéből a csak az alapképzést tartalmazó egyetemi oklevél. Mivel

ez egy rövidebb képzési forma volt az addig megszokottól, csökkent a bizalom a frissen végzett hallgatók iránt a hazai munkaerőpiac részéről”

– állítja Mara Gyöngyvér. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese szerint noha intézményük még csak 17 éves múlttal rendelkezik, „az egyetemi oklevél akkori elértéktelenedését” ők is megérezték, legalábbis a végzett hallgatóik elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.

Javuló kilátások

„Az utóbbi években azonban javultak a friss diplomások kilátásai. Nyilván a munkaadók megtapasztalták, attól, hogy valaki rövidebb ideig folytat tanulmányokat, még megszerezheti az adott szakmához szükséges alapkészségeket” – fejtette ki a Mara Gyöngyvér. Fontos hozzátenni azonban – folytatta a rektorhelyettes –, hogy manapság is rendkívül fontos a magiszteri, azaz a mesterképzés.

„Míg az alapképzés a tudomány területén hivatott felkészíteni a hallgatót, a szakmát a mesteri képzés során sajátíthatja el. Ahhoz, hogy valaki közép- vagy felső vezetői tisztséget töltsön be a közszférában, de akár egyes magánvállalatoknál is, szinte elengedhetetlen a mesteri diploma” – húzta alá. Épp ezért sokan erre olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni – tette hozzá.

Változó igények

Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese megkeresésünkre rámutatott: az egyetemük által végzett statisztikákból is kitűnik, az utóbbi években javultak a frissen végzettek elhelyezkedési lehetőségei.

„Ez annak is köszönhető, hogy átalakultak a munkaerőpiaci igények, manapság sokkal több szakmában keresik a felsőfokú végzetteket. A szakmunkásképzéstől eltekintve a középiskolai diploma nem nyújt olyan képzést, amellyel könnyen el lehetne helyezkedni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor

több cég, nagy vállalat is együttműködik az egyetemekkel, így olyan szakok jönnek létre, amelyek követik a munkaerőpiaci igényeket”

– magyarázta. Példaként az informatika szakot említette, amelyre egyre többen jelentkeznek, hiszen nagyon nagy a kereslet rá országszerte.

Tudás és hozzáállás

„Mint cégvezető úgy vélem, hogy számít az egyetemi oklevél, de sokszor csak arra, hogy kinyisson egy ajtót, tehát hogy valakivel szóba álljanak. Azontúl gyakorlatilag a tudást és a hozzáállást nézik” – mondta érdeklődésünkre Páll Tibor, a Csíki Vállalkozók Egyesületének alelnöke. Szerinte a felsőoktatásban szerzett oklevél nem kizárólag a szakmai készségek elsajátításáról szól, „azt bizonyítja, hogy az illető nyitott arra, hogy tovább képezze magát az iskolai tanulmányain túl”, ez pedig sokat nyom a latba – vélekedett.