
A gyógyszerhiányos helyzetet a betegek is nehezen viselik, feszültek lesznek
Fotó: Jakab Mónika
Számos gyógyszerhez nem jutnak hozzá a patikák, köztük olyanok is vannak, amelyeket helyettesíteni sem tudnak más készítménnyel, és a gyógyszerhiányt, illetve az ellátási nehézségeket már a kórházakban is érzékelik. A probléma nem új keletű az országban, de az ellátási zavar felerősödött az utóbbi időben. A lapunknak nyilatkozó gyógyszerész posztkommunista időket idéző állapotként írta le a jelenlegi helyzetet.
2022. október 02., 20:392022. október 02., 20:39
2022. szeptember 29., 18:052022. szeptember 29., 18:05
A gyógyszerellátási zavar már évek óta visszatérő probléma az egészségügyi rendszerben,
Az utóbbi időben újból akadozni kezdett az ellátás, számos olyan készítmény van, amely kifogyott a patikákból, de a nagybani forgalmazók készleteiből is.
Hiányoznak a gyerekeknek beadandó szuszpenziós antibiotikum-készítmények, innovatív vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyek közül csak némelyiket tudják mással helyettesíteni, asztmás betegek által használt inhalátorok, a szemcseppek egyes típusai – többnyire a zöldhályog kezelésében alkalmazott szerek –, és bizonyos fajta inzulinok, azaz előretöltött inzulinos fecskendők, amelyeket a 2-es típusú diabétesz kezelésében használnak – sorolta fel Melles Melinda gyógyszerész, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara elnöke azokat a készítményeket, amelyeket nem tudnak beszerezni.
– magyarázta a gyógyszerhiány okozta problémákat a megyei gyógyszerészkamara elnöke. Megjegyezte: nem tartja valószínűnek, hogy más gyógyszertárakban jobb a helyzet, ugyanis ők helyben fizető patika, ami előnyt jelent a gyógyszerbeszerzésnél.
A gyógyszerhiány azon készítmények esetében okozza a legnagyobb gondot a patikákban, amelyeket nem tudnak mással helyettesíteni
„Kérik, hogy rendeljem meg – persze, hogy megrendelném, de nincs. Van, aki megérti, mások kivetkőznek magukból, de mi is megértőek kell legyünk, mert nem jókedvükben jönnek oda” – elevenítette fel a mindennapossá vált helyzetet Melles Melinda.
Nem vonzó a romániai gyógyszerpiac, magas a gyógyszergyártók által fizetendő clawback-adó (a forgalmazók által az eladásaik függvényében fizetett többletadó, szerk. megj.), a megszabott gyógyszerárak pedig a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában, ezért sok gyártó nem is szállít Romániába; amelyik viszont igen, annak a készítményét gyakran ki is viszik az országból a kereskedők, mert
A szakember feltételezése szerint ugyanakkor az energiaárak robbanásszerű növekedése is hozzájárul a fokozódó gyógyszerhiányhoz, ugyanis megnőttek a gyógyszergyártás költségei is, emiatt még kevésbé éri meg a külföldi gyógyszergyártóknak a romániai piacra gyártani.
– tudtuk meg a gyógyszerésztől. Ő nem látja a kiutat ebből a helyzetből, és mint mondta, a kommunista, posztkommunista időket is megélte, és a jelenlegi állapotok azokat az időszakokat idézik fel benne.
Fotó: Pál Árpád
A gyógyszerellátási nehézségeket már a kórházakban is érzékelik, némelyikben már komoly fennakadásokat is okozott ez: a Konstancai Megyei Sürgősségi Kórházban például múlt héten minden nem sürgős műtétet el kellett halasszanak, mert az altatáshoz szükséges gyógyszerkészletük vészesen lemerült. Az ellátási probléma országos, azaz más kórházakban is érzékelik a nehézségeket.
– mondta megkeresésünkre Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi kórház szóvivője.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a probléma – amit elsősorban a gyógyszerkivitel jelent – megoldásához az érintett minisztériumok és piaci szereplők összetett és összehangolt együttműködésére van szükség.
„Van egy nagymértékű, indokolatlan túlfogyasztás, amit az állam, a kormány, az egészségügyi minisztérium valamilyen szinten minden európai országban kordában kell tartson. Ezért létezik az úgynevezett clawback-adó, ami nem az egészségügyi minisztériumhoz folyik be. Emellett nagyon pontosan van szabályozva, hogy egy gyógyszernek a piacra kerülése egy országban milyen referenciaértékek alapján történik.
– magyarázta el a gyógyszerellátási probléma kialakulásához vezető okokat az államtitkár.
Fotó: Jakab Mónika
Az európai uniós szabadkereskedelmi szabályozások ezt lehetővé teszik, egy speciális engedéllyel a gyógyszerekkel is szabadon lehet kereskedni, és ez azt eredményezi, hogy a romániai piacra bekerülő gyógyszereket nagy mennyiségben azonnal ki is vonják onnan – a külföldi értékesítés érdekében –, és így hiány alakul ki a hazai piacon. Az érdekeltségek pedig nagyok, ugyanis egy-egy gyógyszer hatóanyagra számított grammonkénti ára magasabb, mint egy-egy nemesfémé.
– fejtette ki Vass Levente.
A gyógyszerhiány felszámolása érdekében már történtek előrelépések – például a generikumok alacsony adója –, de ennél többre, lényegében egy új egyensúlyi helyzet megteremtésére lenne szükség, ahhoz viszont egy fél évig, esetleg egy évig több pénzt kellene fordítani a piac működtetésére, majd az így létrejött – a betegek számára jobb, az állam számára viszont kicsit költségesebb – egyensúlyi helyzetet törvényekkel megszilárdítani – magyarázta az egészségügyi államtitkár. A generikumok egyébként olyan gyógykészítmények, amelyek ugyanazokat az aktív összetevőket és ugyanolyan arányban tartalmazzák, mint az eredeti gyógyszerek.
Vizsgálatot indított a Versenytanács
A Versenytanács kedden jelentette be, hogy vizsgálatot indított a gyógyszer-kiskereskedelmi piacon, hogy feltárják, mi korlátozhatja a betegeknek a gyógyszerekhez való hozzáférését. A hatósági tájékoztatás szerint megvizsgálják a gyógyszertári beszerzési viszonyokat, a gyógyszerek körforgását piacra kerüléstől a fogyasztóig, valamint a vonatkozó jogszabályokat egyaránt, hogy azonosíthassák azokat az előírásokat, amelyek hatással vannak a piaci versenyre. A vizsgálat során a versenyhatóság információkat és dokumentumokat kérhet az összes érintett gyógyszerpiaci szereplőtől, vállalattól vagy hatóságtól, majd, a vizsgálat végén ajánlásokat fogalmaz meg a helyzet javítása érdekében.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!