
A gyógyszerhiányos helyzetet a betegek is nehezen viselik, feszültek lesznek
Fotó: Jakab Mónika
Számos gyógyszerhez nem jutnak hozzá a patikák, köztük olyanok is vannak, amelyeket helyettesíteni sem tudnak más készítménnyel, és a gyógyszerhiányt, illetve az ellátási nehézségeket már a kórházakban is érzékelik. A probléma nem új keletű az országban, de az ellátási zavar felerősödött az utóbbi időben. A lapunknak nyilatkozó gyógyszerész posztkommunista időket idéző állapotként írta le a jelenlegi helyzetet.
2022. október 02., 20:392022. október 02., 20:39
2022. szeptember 29., 18:052022. szeptember 29., 18:05
A gyógyszerellátási zavar már évek óta visszatérő probléma az egészségügyi rendszerben,
Az utóbbi időben újból akadozni kezdett az ellátás, számos olyan készítmény van, amely kifogyott a patikákból, de a nagybani forgalmazók készleteiből is.
Hiányoznak a gyerekeknek beadandó szuszpenziós antibiotikum-készítmények, innovatív vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyek közül csak némelyiket tudják mással helyettesíteni, asztmás betegek által használt inhalátorok, a szemcseppek egyes típusai – többnyire a zöldhályog kezelésében alkalmazott szerek –, és bizonyos fajta inzulinok, azaz előretöltött inzulinos fecskendők, amelyeket a 2-es típusú diabétesz kezelésében használnak – sorolta fel Melles Melinda gyógyszerész, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara elnöke azokat a készítményeket, amelyeket nem tudnak beszerezni.
– magyarázta a gyógyszerhiány okozta problémákat a megyei gyógyszerészkamara elnöke. Megjegyezte: nem tartja valószínűnek, hogy más gyógyszertárakban jobb a helyzet, ugyanis ők helyben fizető patika, ami előnyt jelent a gyógyszerbeszerzésnél.
A gyógyszerhiány azon készítmények esetében okozza a legnagyobb gondot a patikákban, amelyeket nem tudnak mással helyettesíteni
„Kérik, hogy rendeljem meg – persze, hogy megrendelném, de nincs. Van, aki megérti, mások kivetkőznek magukból, de mi is megértőek kell legyünk, mert nem jókedvükben jönnek oda” – elevenítette fel a mindennapossá vált helyzetet Melles Melinda.
Nem vonzó a romániai gyógyszerpiac, magas a gyógyszergyártók által fizetendő clawback-adó (a forgalmazók által az eladásaik függvényében fizetett többletadó, szerk. megj.), a megszabott gyógyszerárak pedig a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában, ezért sok gyártó nem is szállít Romániába; amelyik viszont igen, annak a készítményét gyakran ki is viszik az országból a kereskedők, mert
A szakember feltételezése szerint ugyanakkor az energiaárak robbanásszerű növekedése is hozzájárul a fokozódó gyógyszerhiányhoz, ugyanis megnőttek a gyógyszergyártás költségei is, emiatt még kevésbé éri meg a külföldi gyógyszergyártóknak a romániai piacra gyártani.
– tudtuk meg a gyógyszerésztől. Ő nem látja a kiutat ebből a helyzetből, és mint mondta, a kommunista, posztkommunista időket is megélte, és a jelenlegi állapotok azokat az időszakokat idézik fel benne.
Fotó: Pál Árpád
A gyógyszerellátási nehézségeket már a kórházakban is érzékelik, némelyikben már komoly fennakadásokat is okozott ez: a Konstancai Megyei Sürgősségi Kórházban például múlt héten minden nem sürgős műtétet el kellett halasszanak, mert az altatáshoz szükséges gyógyszerkészletük vészesen lemerült. Az ellátási probléma országos, azaz más kórházakban is érzékelik a nehézségeket.
– mondta megkeresésünkre Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi kórház szóvivője.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a probléma – amit elsősorban a gyógyszerkivitel jelent – megoldásához az érintett minisztériumok és piaci szereplők összetett és összehangolt együttműködésére van szükség.
„Van egy nagymértékű, indokolatlan túlfogyasztás, amit az állam, a kormány, az egészségügyi minisztérium valamilyen szinten minden európai országban kordában kell tartson. Ezért létezik az úgynevezett clawback-adó, ami nem az egészségügyi minisztériumhoz folyik be. Emellett nagyon pontosan van szabályozva, hogy egy gyógyszernek a piacra kerülése egy országban milyen referenciaértékek alapján történik.
– magyarázta el a gyógyszerellátási probléma kialakulásához vezető okokat az államtitkár.
Fotó: Jakab Mónika
Az európai uniós szabadkereskedelmi szabályozások ezt lehetővé teszik, egy speciális engedéllyel a gyógyszerekkel is szabadon lehet kereskedni, és ez azt eredményezi, hogy a romániai piacra bekerülő gyógyszereket nagy mennyiségben azonnal ki is vonják onnan – a külföldi értékesítés érdekében –, és így hiány alakul ki a hazai piacon. Az érdekeltségek pedig nagyok, ugyanis egy-egy gyógyszer hatóanyagra számított grammonkénti ára magasabb, mint egy-egy nemesfémé.
– fejtette ki Vass Levente.
A gyógyszerhiány felszámolása érdekében már történtek előrelépések – például a generikumok alacsony adója –, de ennél többre, lényegében egy új egyensúlyi helyzet megteremtésére lenne szükség, ahhoz viszont egy fél évig, esetleg egy évig több pénzt kellene fordítani a piac működtetésére, majd az így létrejött – a betegek számára jobb, az állam számára viszont kicsit költségesebb – egyensúlyi helyzetet törvényekkel megszilárdítani – magyarázta az egészségügyi államtitkár. A generikumok egyébként olyan gyógykészítmények, amelyek ugyanazokat az aktív összetevőket és ugyanolyan arányban tartalmazzák, mint az eredeti gyógyszerek.
Vizsgálatot indított a Versenytanács
A Versenytanács kedden jelentette be, hogy vizsgálatot indított a gyógyszer-kiskereskedelmi piacon, hogy feltárják, mi korlátozhatja a betegeknek a gyógyszerekhez való hozzáférését. A hatósági tájékoztatás szerint megvizsgálják a gyógyszertári beszerzési viszonyokat, a gyógyszerek körforgását piacra kerüléstől a fogyasztóig, valamint a vonatkozó jogszabályokat egyaránt, hogy azonosíthassák azokat az előírásokat, amelyek hatással vannak a piaci versenyre. A vizsgálat során a versenyhatóság információkat és dokumentumokat kérhet az összes érintett gyógyszerpiaci szereplőtől, vállalattól vagy hatóságtól, majd, a vizsgálat végén ajánlásokat fogalmaz meg a helyzet javítása érdekében.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!