mindeddig kilenc településen (Fenyéden, Székelyderzsben, Lövétén, Oklándon, Csíkkarcfalván, Gyergyócsomafalván, Gyergyóremetén, Gyergyóvárhegyen és Vaslábon) osztották szét a kapott ládákat száz százalékban – összesen 5851 darabot. Mivel vannak olyan települések, ahol a ládák kis hányadát igényelték a helyiek, máshol pedig a kiosztottak fölött is lenne igény azokra, gondolkodnak a ládák igény szerinti átcsoportosításán.

A komposztálás előnyei

Mivel eddig visszafogott volt az érdeklődés a komposztládák iránt, az elöljáró felhívta a komposztálás előnyeire a figyelmet: egyrészt csökkenthető az elszállításra szánt hulladékmennyiség, ami különösen akkor bír majd nagy jelentőséggel, amikor a hulladékelszállítási díjat a kihelyezett mennyiség függvényében fogják kiszámítani. Másrészt minden gazdaságban

A felesleggel pedig a kertben talajjavítást lehet végezni. Nem elhanyagolható az sem, hogy a komposztálás révén az összegyűjtött szerves hulladék nem büdösödik a kukában a két elszállítás időtartama között – sorolta.

A városi háztartási hulladékról

Nem maradnak ki a programból a városlakók sem, akiket nem komposztálásra ösztönöznek, hanem a biodegradábilis (lebomló) hulladék külön gyűjtésére, az erre a célra kihelyezett gyűjtőedényekbe. A városokban – azonkívül, hogy lehetőség van a papír, műanyag, fém, valamint az üveg különgyűjtésére – a megmaradt hulladékot is érdemes kétfelé gyűjteni: komposztálható és a végleges lerakásra szánt hulladék. Az egyéb szelektív hulladék mellett

az MHR részeként, ahol ingyenesen leadható lesz a lebomló hulladék. Ezeket az udvarokat a szolgáltató fogja majd üzemelni, tehát jelenleg még nem használhatók. Csíkszeredában az említett udvart a bezárt szemétlerakó mellett alakították ki, ahol az új átrakó állomás is készül. A lakosság által összegyűjtött lebomló hulladék, valamint a parkokból, zöld övezetekből származó nyesedék komposztálására Gyergyóremetén egy 23 600 tonna/éves kapacitású modern komposztáló üzem épült – részletezte Barti Tihamér.

Kevés falusi él a lehetőséggel

Csíkszentkirályon az elmúlt hónapokban mindössze 122 család kért komposztládát a helyi önkormányzattól, amiért mindössze annyi volt a teendő, hogy az igénylő felmutassa személyi igazolványát az önkormányzat illetékes alkalmazottjának – ismertette Székely Ernő. A polgármester továbbá elmondta, összesen mintegy 800 házszám van a településen, tehát

noha azt a helyi újság hasábjain rendszerint népszerűsítik. Meglátása szerint elsősorban azok szerezték be a ládákat, akiknek nincs trágyadombjuk – ahová a többség dobja a komposztálásra alkalmas hulladékokat.

Hasonló a helyzet Csíkszenttamáson is, az önkormányzat számára biztosított több mint 600 komposztládának kevesebb mint húsz százalékát vitték haza az elmúlt hónapokban, míg összesen 813 házszám van a községben – avatott be Kedves Róbert. A csíkszenttamási polgármester is hasonlóképp vélekedett az alacsony érdeklődés okára, tapasztalatuk szerint ugyanis a helyiek többsége állatokat tart, így

– így ha nem is a komposztládákba, de mindenképp hasznosulnak.

Mi kerüljön a komposztba?

Burista Csilla csíkszeredai kertészmérnök érdeklődésünkre beszámolt, a komposztálás mindenképp fontos, hiszen azáltal szerves anyagot lehet előállítani abból, ami szerves hulladékként kikerül bárki kertjéből. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodás szempontjából lényeges, hogy olyan hulladék, ami felhasználható, az ne kerüljön a szemetesbe. Azt is megtudtuk, változó, hogy ki, hogyan komposztál, van, aki deszkákkal keríti körbe az erre a célra kijelölt felületet, más dróthálóval, de olyan is van, aki gödröt ás a hulladékoknak. Ezekbe bele lehet tenni bármilyen, konyhából kikerülő szerves hulladékot, legyen az gyümölcshéj, zöldségmaradék, a kertből pedig a fűnyesedéket, aprított ágakat, növényi szárakat, virágokat.

A növényi hulladékoknál pedig arra érdemes figyelni, hogy csak egészséges növényről származók kerüljenek a komposztba. A kórokozók által támadt (például lisztharmat) növények részei által ugyanis a teljes komposztba bevihetjük a betegségek szaporító szerveit – részletezte a kertészmérnök.

Növények tápanyag-utánpótlása

Mivel erjedésen alapszik a komposztálás, így lehet kellemetlen szaga, emiatt érdemes a kert olyan részén kialakítani, ahol ez nem zavaró. A rétegzéssel kapcsolatban Burista Csilla megjegyezte, ha van rá mód, a hulladékokra javallott állati eredetű trágyát is tenni, ezzel elősegíthető a jó rothadási folyamatok beindulása – ezáltal értékesebb is lesz a komposzt. A komposztláda vagy -gödör tartalmát szükséges félévente, évente átforgatni a megfelelő rothadási folyamatok elősegítése céljából. A jó komposzt porhanyó, nem túl nedves, nem büdös és nem felismerhetők már a belekerült hulladékok. Ehhez általában két év szükséges, utána kiszórható bármilyen növény tápanyag-utánpótlása érdekében. Tehát a konyhakert, gyümölcsös és díszkert számára is értékes lehet, ugyanis nagy a nitrogéntartalma, kálium, kalcium is van benne, ha pedig hamu is került bele, akkor a nyomelemeket is biztosítja a növények számára – sorolta a szakember.

Mint tájékoztatott, mindemellett a komposzt mulcsozásra is alkalmas epertövek közé, ribizlibokrok alá, dísznövényeknél. Legjobb hatása akkor van, ha a kiszórt komposzt ásással, szántással bekerül a talajba – tehát érdemes őszi vagy tavaszi szántás előtt kiszórni a komposztot, ha nem talajtakarónak használják.