Hirdetés
Hirdetés

Így vall önmagáról, a színházról és a barátságról Matei Vișniec

Megható pillanat. Biró Gábor udvarhelyi festő a drámaíró fiatalkori grafikáival lepte meg Matei Vișniecet •  Fotó: Haáz Sándor

Megható pillanat. Biró Gábor udvarhelyi festő a drámaíró fiatalkori grafikáival lepte meg Matei Vișniecet

Fotó: Haáz Sándor

Közel öt évtizede ismerkedtek meg, és azóta sem találkozott Biró Gábor udvarhelyi festőművész Matei Vișniec román drámaíróval. 45 év után vasárnap, a dráMA kortárs színházi találkozón ajándékkal lepte meg Biró a fesztivál díszmeghívottját. Páratlanul megható és szép pillanattal rajtolt az idei, immár kilencedik kortárs színházi találkozó.

Veres Réka

2017. szeptember 19., 12:572017. szeptember 19., 12:57

2017. szeptember 19., 13:022017. szeptember 19., 13:02

Eugen Ionescu után Matei Vișniec román drámaíró darabjait játszották leggyakrabban a frankofón nyelvterületen. Ám nemcsak az egyik legjelentősebb romániai kortárs drámaíró, hanem huszonhét éve újságíró is, a Radio France Internationale munkatársa. Drámaíró és újságíró énjeinek küzdelméről, alkotófolyamatáról, valamint megjelent könyveiről beszélt a dráMA kortárs színházi találkozó hétfői kerekasztal-beszélgetésén több tucatnyi érdeklődő előtt.

„Ötven éve szerelmes vagyok a szóba. Az az érzésem, hogy a szavakon keresztül történik világunk varázsa. Manapság olyan világban élünk, ahol a kép ki akarja rúgni a szavakat, de én továbbra is a szó szerelmese maradok. Életemet is a szónak szenteltem” – fogalmazott a bukovinai születésű drámaíró, aki előbb románul, majd közel három évtizedig francia nyelven írt. Elárulta, hogy

Hirdetés

gyermekként szerette meg a színházat, amit a mai napig kalandnak tekint.

Úgy érzi, a színház válaszol alapvető kérdéseire, és élete során meggyőződése maradt, hogy a színházon keresztül fedezhetjük fel önmagunkat, a többieket, a különbségek között pedig hidakat lehet építeni. Vișniec számára a színház lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljön a különbségekben, így született meg Migránsoook című darabja is, amely a Tomcsa Sándor Színház idei programjába került. A szerző szerint ez az egyik alapvető írása, amely jelenünk fontos kérdésével, a migráció jelenségével foglalkozik.

Vișniec szerint darabjai újságíró és író énjének küzdelméből születnek •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Vișniec szerint darabjai újságíró és író énjének küzdelméből születnek

Fotó: Pál Árpád

„Meglehet, hogy száz év múlva több száz ezer kínai, afrikai lesz Erdélyben, Udvarhelyen, Szentgyörgyön, Bukovinában minaretek, buddhista templomok lesznek, és

Idézet
lehet, akkor majd egyesek nosztalgiával fogják megjegyezni, hogy milyen jó volt akkor, amikor csak mi és a székelyek voltunk itt

– magyarázta mókásan darabjáról, amely szerinte egy javaslat a párbeszédre. A Migránsoookat is szociodrámának tekinti. „Egy olyan jelenségről szól, amelyet még senki sem tudott megfelelően megmagyarázni, a politikusok, a katonai szakértők, még az újságírók és szociológusok sem. A művész is hozzájárulhat ezekhez a magyarázatokhoz, a színház kapcsolódhat a nyilvános beszélgetéshez, hiszen

a teátrum nem gondokat, hanem dilemmákat tárgyal.

„A problémákra van megoldás, míg a dilemmákra nincs. Márpedig a migráció Európa dilemmája, ezért lehet a színház témája. A színház nyelve az érzelem, míg a politikusoké a bikkfanyelv, a szociológusoké pedig az adat. Ezzel a darabbal nem megoldást akartam nyújtani, csak kérdéseket akartam árnyalni” – fejtette ki Vișniec. Szerinte sokszor nehezebb a szociodráma, mivel a színház rendszerint tanító jellegű, ő pedig nem didaktikus akart lenni, éppen ezért érzi ő is különlegesnek a szövegét.

•  Fotó: Haáz Sándor Galéria

Fotó: Haáz Sándor

„A legtöbb ember számára az élet értelme hivatásuk, tehetségük felfedezése. Ha ezt elérik, akkor el kell fogadniuk misszionárius szerepüket, meg kell maradniuk a morális hatóságnak. Számomra a tehetség az erkölcshöz köthető.

Idézet
Sajnos ma országunkban eléggé korrupt politikai osztály van, de szerencsére sokkal több tehetséges gyerek születik itt, mint máshol. Talán épp azért, hogy ellensúlyozzák a korrupt politikusokat

– mondta. Bevallotta, nehéz volt számára felfedeznie önmagát. Jelenleg is úgy érzi, folyamatos konfliktusban áll egymással drámaíró és újságíró énje. „Huszonhét év újságírás alatt megmérgeztek azok a borzalmak, amelyeket ma információnak tekintünk.

Idézet
Bolygónk hülyesége hihetetlen, ha nem lennék író is, akkor öngyilkos kéne legyek.

Újságíróként azt láttam, az ember sosem tanul a múlt hibáiból. Majdnem három évtizednyi nemzetközi újságírás után nehéz hinni a fejlődésben, szerencsére a másik, író felem optimistább” – magyarázta.

Újságíróként nem, de íróként hisz az emberekben,

bevallása szerint ebből az ellentmondásból születnek színdarabjai. „Amikor az újságíró nem tudja megoldani a problémákat, vagy egy téma kifárasztja, akkor átadja az író énemnek, hogy értse meg” – árulta el alkotófolyamatáról.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Számára a legnagyobb elismerés, hogy sikeres drámaíró lett a frankofón nyelvterületen, ugyanakkor úgy érzi, Franciaországban ismét felfedezte a román nyelvet. Külföldön élve jött rá arra is, hogy a haza elhagyásának értelme a hazatérés, épp ezért most

azt tekinti fontosnak, hogy térjen vissza Romániába, ahol véleménye szerint megmaradt az emberiség.

Vișniec elmondta, hogy a migráció előtt a külföldön „szolgáló” románokról, a tömeges elvándorlásról akart írni, ám épp akkor indult el a bevándorláshullám. Mivel újságíróként sokat foglalkozott ezzel, úgy gondolta, időszerűbb téma. Elárulta, mindig érzi, ha egy cikk akár dráma témája is lehetne, ám a valóságos elemek mellé szerinte mindig szükséges a fikció is. Szintén külföldi élményei miatt érezte a késztetést arra is, hogy írásaival elmagyarázza a nyugatiaknak, milyen is valójában Kelet-Európa, milyen volt a kommunizmus. Meglátása szerint a nyugatiak félreinformáltak, sokkal inkább Afrika, Közel-Kelet felé fordulnak, mint a Balkán felé, ezért akart

írásaival hidat építeni Nyugat- és Kelet-Európa közé.

Mivel gyermekkora óta foglalkoztatja a Nyugat kérdése, most újabb regényen dolgozik, erről annyit árult el az udvarhelyi közönségnek, hogy A Nyugat utolsó napjai lesz a címe.

•  Fotó: Haáz Sándor Galéria

Fotó: Haáz Sándor

A Suceava megyei Radócról származó drámaíró-újságíró a kulturális decentralizációban hisz, szerinte valójában így lesz esélyük a kisvárosoknak is. Éppen ezért hálás is volt, amiért a székelyudvarhelyi társulat színpadra vitte darabját. „Hiszek a kisebb városok kulturális rendeltetésében. Fantasztikus dolgokat lehet elérni a kis településeken, főként a színházat lehet jól csinálni a kisebb városokban” – fogalmazott. Magyarul is megjelent könyvei kapcsán elmondta, szerencsések a román szerzők, hiszen rengeteg magyar fordítás van. Sajnos románra már lényegesen kevesebb erdélyi magyar szerzőt fordítanak le. Ő sokszor előbb franciául ír, majd románra fordítja, de sokszor „ingázik” ezek között, mindig bővít, módosít, éppen ezért javasolta a beszélgetésen jelen lévő Székely Csaba drámaírónak is, hogy próbáljon meg románul is írni. Bevallotta,

amikor románul írt, úgy érezte, ő az úr, a nyelv a szolga, ám amikor franciául írt, fordult a kocka, alázatosabbá kellett válnia.

„Legnagyobb átok az életemben, hogy újságíróként naponta hét órán át olyan szövegeket írok, amelyek huszonnégy óra múlva meghalnak, ezért mindennap legalább egy órát írok olyan szavakat, amelyek legalább évtizedekig fognak élni. Ez a csoda az életemben: ha naponta egy órát írsz, a következetesség kárpótolja az időhiányt” – fejtette ki a közönségből érkezett kérdésre. Elmondta azt is, hogy fiatalként rajzolt, képzőművészi pályája helyett azonban az íróit választotta. Ma már csak akkor rajzol, amikor szomorú.

A beszélgetés végén Biró Gábor székelyudvarhelyi festő meglepte a drámaírót, felidézve azt az 1972-es tábort, ahol találkoztak. A festő megtartotta azokat a grafikákat, amelyeket a tizenéves Vișniec készített, és dedikált neki Bușteni-ben, ezek közül többet bekeretezve adott át hétfőn a szerzőnek. A román drámaíró felidézte, hogy akkor arra kérte Birót, tanítson neki magyar szavakat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
Hirdetés