Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék
HIRDETÉS

Így gazdálkodnak 2020-ban a székelyföldi városok

Geréb László 2020. március 15., 22:00

A tisztes adófizető állampolgár már megszokta, hogy a választások éveiben megtelik ígéretekkel a padlás. Helyi szinten ezek az ígéretek a helyi költségvetésekben szoktak testet ölteni. Mivel éppen választási évben vagyunk, a következőkben megpróbáljuk kielemezni, hogy mindez mennyire befolyásolta Székelyföld meghatározó öt városának a költségvetését. 

Így gazdálkodnak 2020-ban a székelyföldi városok
galéria
Elemzésünkben Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós 2017-es és 2020-as költségvetéseiből dolgoztunk • Képeink szerzői: Beliczay László, Ignácz Szabolcs, Farkas Tamás, Mihály Csaba

Az öt város Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós. Marosvásárhelyet tudatosan hagytuk ki az elemzésből, hiszen annyira más szinten játszik, hogy a kapcsolódó számok nagyságrendje lehetetlenné tenné az összehasonlítást.

Miért is fontos a költségvetés? „Egy nép szellemisége, kulturális szintje, társadalmi struktúrája, azok a tettek, amelyeket a politika elősegíthet, mindez és ennél több is bele van írva költségvetésének történetébe (...), aki tudja, hogyan kell megfejteni az ebben foglalt üzenetet, tisztábban meghallhatja a világtörténelem szavát, mint bárhol másutt” – írta Joseph Schumpeter, világhírű közgazdász.

Igen, egy település költségvetése sok mindent elárul a vezetők értékrendjéről, jövőre vonatkozó elképzeléseiről, arról fejlődési pályáról, amelyre a települést fel szeretnék tenni.

Az elemzéshez az említett öt város elfogadott költségvetéseit használtuk. Megvizsgáltuk mind a bevételi, mind a kiadási oldalt, kitérve pár érzékeny témára is, mint például a EU-támogatások mértéke, a tervezett beruházások nagysága vagy az egyes városok polgármesteri hivatalainak a működtetésére fordított összegek. Itt megjegyezzük, hogy a városok büdzséi teljesen nyilvános dokumentumok, tehát jelen írásban nem belső információkat szellőztetünk meg, hanem bárki által olvasható, nézhető számokat elemzünk.

Költségvetési bevételek

Az öt város költségvetéseit elemezve elsőre két fontos dolog tűnik szembe:

egyrészt Csíkszereda mintha négyszer akkora város lenne, mint a többi, másrészt pedig a költségvetési főösszeg tekintetében 2020-ban Gyergyószentmiklós megelőzte Székelyudvarhelyt.

A költségvetési bevételeket négy nagy csoportba osztottuk:

  • saját bevételek (ahová a helyi adók és illetékek, illetve a jövedelemadó-visszaosztás tartoznak);
  • az áfavisszaosztás;
  • központi költségvetésből érkező támogatások;
  • valamint EU-s pályázatokból érkező támogatások.

Saját bevételek esetében Sepsiszentgyörgy áll a legjobban, egyedül annyi saját bevételt valósít meg, mint Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós együttesen. Sepsiszentgyörgyöt Csíkszereda követi a sorban, míg a legkevesebb saját bevétellel Gyergyószentmiklós rendelkezik.

Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda kiváltságos helyzete a saját jövedelmek esetében a lakósságszám mellett azzal is magyarázható, hogy a megyeszékhelyeknek kifejezetten kedvez a személyi jövedelemadóból történő visszaosztás rendszere. A központi költségvetésből érkező támogatások a kormánytól kilobbizott különböző fejlesztéseket foglalják magukba, nagyrészt a Helyi Fejlesztési Program (PNDL) projektjeit jelentik. Ezen bevételi forma esetében Kézdivásárhely és Székelyudvarhely áll a sor végén, míg Csíkszeredának és Gyergyószentmiklósnak közel tízszer annyi központi fejlesztési pénzt sikerült lehívnia, mint az előző két városnak.

EU-támogatásoknál Csíkszereda egyedül háromszor annyi több pénzt tervezett be a 2020-as költségvetésbe, mint a másik négy város együttesen.

Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy költségvetésében szerepelnek még tízmillió fölötti összegek, míg Kézdivásárhely és Székelyudvarhely ez esetben is sereghajtó. Itt érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy ez nem látszik a 2020-as költségvetésében, Székelyudvarhely közel 30 millió euró értékben írt alá vissza nem terítendő támogatási projekteket. Ugyancsak ehhez a típusú bevételhez tartozó technikai megjegyzés, hogy EU-s támogatások abban az esetben foglalhatóak bele a helyi költségvetésbe, amennyiben rendelkezésre áll az illető projekt megvalósításához szükséges önrész, emellett pedig akkora összeget javasolt belefoglalni, amekkorát az érintett évben a város meg is tud valósítani az illető projektből.

Költségvetési kiadások

A kiadási tételeket első körben csak számviteli szempontok szerint vizsgáltuk, vagyis hogy az egyes városok mennyit költöttek személyi, anyagi, illetve beruházási tételekre. Mivel a költségvetések funkcionális elemzése nagyon terjedelmes anyag, jelen elemzésünkben csak egy érdekesebb részt villantunk fel, éspedig az egyes hivatalok saját működésükre fordított kiadásait.

A számok azt mutatják, hogy

az önkormányzatok által működtetett összes intézmények fizetéseire a legtöbbet Sepsiszentgyörgy tervez költeni 2020-ban, őt követi Székelyudvarhely, majd Csíkszereda, a sort Gyergyószentmiklós zárja.

Anyagi és szolgáltatás jellegű kiadásokra Csíkszereda szánja a legnagyobb összeget, legkevesebbet Gyergyószentmiklós. Perspektívában gondolkodó városvezetés nem éli fel működési kiadásokra a város pénzét, hanem fejlesztést jelentő beruházásokra tervezi be a költségvetést. Ezáltal a beruházások mértéke és költségvetésen belüli aránya egyik legfontosabb mutató minden település költségvetésében.

A költségvetések egyedi felépítése miatt az egyes városokban tervezett fejlesztésekhez két fejezetet vettünk figyelembe, egyrészt a tervezett beruházásokat, másrészt az EU-s projekteket. Ez utóbbit amiatt, mivel az EU-s projekteket döntő részben beruházásokra fordítják.

Amennyiben csak a beruházásokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 2020-ban a beruházások terén Csíkszereda messze viszi a prímet,

hétszer többet szán beruházásra, mint Sepsiszentgyörgy, és közel hússzorosát, mint Székelyudvarhely vagy Kézdivásárhely. Ebben a kategóriában Gyergyószentmiklós is kitűnik, hiszen közel négyszer annyi beruházást terveznek 2020-ra, mint Székelyudvarhely vagy Kézdivásárhely. Amennyiben a költségvetési főösszeghez viszonyítjuk a beruházások értékét, a következő arányokat kapjuk: Csíkszereda a költségvetése 55%-át, Gyergyószentmiklós 48%-át, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely 20-20%-át, míg Székelyudvarhely a költségvetésének 13%-át tervezi beruházásokra költeni 2020-ra. EU-s projektekből megvalósítandó fejlesztések területén szintén Csíkszereda vezeti sort 87,9 milliós költségtétellel. Kiemelkedő Gyergyószentmiklós 19 milliós EU-s fejlesztése is, míg a sort Kézdivásárhely és Székelyudvarhely zárja egyaránt 10 millió lej körüli összeggel.

Polgármesteri hivatalok működése

Minden költségvetés megszavazásakor érzékeny téma a polgármesteri hivatalok saját működésére fordított összeg mértéke. Az öt székelyföldi város 2020-as költségvetéseinek összehasonlításban is találunk érdekes részleteket. Elsőre szembetűnik, hogy

a székelyudvarhelyi városháza működik a legköltségesebben az öt székelyföldi város hivatalai közül.

Az udvarhelyi hivatal működési költségei 20%-kal haladják meg a sepsiszentgyörgyi, 34%-kal a csíkszeredai, ugyanakkor közel háromszorosa a gyergyói és kézdivásárhelyi hivatal működési költségeinek.

A személyi költségek esetében is a székelyudvarhelyi hivatal a legbőkezűbb, többet fizet az alkalmazottaknak, mint bármelyik másik város.

A legnagyobb különbség azonban az anyagi költségeknél jelentkezik, amely tételnél az udvarhelyi hivatal 50%-kal többet költ magára, mint a sepsiszentgyörgyi, amely összeg például a gyergyói hivatal anyagi költségeinek közel a három és fél szerese. Ha a polgármesteri hivatalok működési kiadásainak a költségvetésen belüli arányát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy Csíkszereda a 2020-as költségvetésének alig 4%-át, Gyergyó 8,5%-át, Sepsiszentgyörgy 11%-át, Kézdivásárhely 12%-át, míg Székelyudvarhely közel egynegyedét (23%-át) fordítja a hivatal működési kiadásaira. Amennyiben a fenti összegeket lakósságarányosan számoljuk, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még inkább kilóg a sorból.

Honnan indultak ezelőtt négy évvel ezek a városok?

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a 2020-as választási év költségvetése mennyiben különbözik az egyes városok esetében a négy évvel ezelőtt költségvetésekhez képest. A 2017-esek voltak az első olyan költségvetések, amelyeket már a jelenlegi városvezetők terveztek, állítottak össze. Épp emiatt választottuk viszonyítási alapnak 2017-et, hogy ne különböző városvezetések választási költségvetéseit hasonlítsuk össze, hanem ugyanazon városvezetések négy év alatti fejlődési pályáját kövessük. Így kizárható az ujjal mutogatás az előző városvezetés tervezési hibáira, amit például egy 2016-os összehasonlítás eredményezhetne.

Az összehasonlíthatóság érdekében az egyes városok 2017-es költségvetéséből kivettük az oktatási intézmények személyi kiadásait, mivel törvényi változások következtében időközben ez a tétel kikerült a helyi költségvetésekből.

Amennyiben a költségvetési főösszegeket vizsgáljuk, az tapasztaljuk, hogy mind az öt városnak növekedett a költségvetése az elmúlt négy évben.

A legnagyobb mértékben Gyergyószentmiklós és Csíkszereda költségvetése növekedett,

amely az uniós alapoknak köszönhetően több mint megháromszorozódott mindkét város esetében. Legkisebb növekedést Székelyudvarhely érte el, a város 2020-as költségvetése alig 15%-kal haladja meg a 2017-est.

A költségvetési főösszeget követően a fontosabb költségtételeket fogjuk elemezni. A beruházások időbeli alakulását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely esetében a legszembetűnőbbek a változások. Székelyudvarhely kivételével minden városban növekedett ez a költségtétel a négy évvel ezelőtti szinthez képest.

A legnagyobb beruházási tétel növekedés Gyergyószentmiklós esetében tapasztalható, ahol a 2017-es évhez képest megtízszereződött a tervezett beruházások értéke.

Csíkszeredában a beruházások több mint megháromszorozódtak 2017-es képest. Székelyudvarhely az egyetlen város, amely a négy évvel ezelőtti beruházási összegnek alig felét tervezte a 2020-as évre. Amennyiben figyelembe vesszük a 2020-as évre az EU-s fejlesztések fejezetben található összegeket is, akkor a 2017-hez viszonyított fejlesztésre szánt költségvetési tételek növekedései még nagyobbak lesznek. Azonban ez esetben is Székelyudvarhely a sereghajtó, hisz a beruházások és az EU-s projektek 2020-ra tervezett együttes értéke így is épphogy eléri a 2017-es beruházási érték szintjét, miközben a többi városnál többszörös növekedés tapasztalható.

A polgármesteri hivatal fenntartási költségei hasonló módon növekedtek mind az öt városban. 2017-ben is Székelyudvarhely fordította a legnagyobb összeget a hivatal működtetésére, amely első hely 2020-ra is megmaradt.

Az oktatás finanszírozására fordított kiadásoknál az összehasonlíthatóság érdekében mind 2017-ben, mind 2020-ban csak a működtetésre és a beruházásokra tervezett összegekkel számoltunk, nem véve figyelembe az oktatási intézmények személyi költségeit. Az oktatási kiadások tekintetében Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy mintha teljesen más dimenziókban lenne a 2020-as költségvetési számok tükrében.

Csíkszereda oktatásra tervezett költségvetése hússzorosa a gyergyószentmiklósinak, de tízszerese a székelyudvarhelyinek és a kézdivásárhelyinek is.

Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda esetében többmilliós EU-s fejlesztéseket találunk az oktatási fejezetben, amely nagyságrendek sajnos hiányoznak a többi város költségvetéseiből. Ennek megfelelően a 2017-hez viszonyított növekedés is a két megyeszékhelyen a legnagyobb: Csíkszeredában a növekedés több mint hatszoros, Sepsiszentgyörgynél háromszoros, Kézdivásárhely esetében két és félszeres, Székelyudvarhely esetében a két összeg szinte azonos, míg Gyergyószentmiklósnál csökkenést tapasztalunk a 2020-ban 2017-hez viszonyítva.

A kultúrával kapcsolatos kiadásokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy arányaiban Gyergyószentmiklóson növekedett a legnagyobb mértékben a kultúrára szánt tétel, a város közel dupláját fordítja 2020-ban a város erre a területre, mint ezelőtt négy évvel. Abszolút összegben Csíkszeredában volt a legnagyobb értékű a növekedés, míg a legkisebb értékű kultúrára szánt költségvetési növekedést Kézivásárhely tudhat a magáénak.

Fontos tétel az egyes városok által az utakra fordított összeg.

Amennyiben a 2020-as évet vizsgáljuk, azonnal kitűnik, hogy Csíkszereda a tervezett beruházásainak a döntő részét a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére tervezi felhasználni.

Sepsiszentgyörgy a csíkszeredai összeg alig egytizedét tervezi erre a költségtételre, míg Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely egyaránt 10 millió lej körüli összeget tervez a szállítás és utak fejezetre. Amennyiben e költségvetési tétel 2017-hez viszonyított változásait elemezzük, mind az öt városnál növekedést tapasztalunk, azonban egyértelműen Csíkszereda esetében emelkedtek a legnagyobb mértékben ezek az összegek.

Összefoglaló

Befejezésül megpróbáljuk röviden summázni, hogy mi olvasható ki a költségvetésekbe foglalt számokból az egyes városokra vonatkozóan.

Sepsiszentgyörgy: a költségvetések számai visszatükrözik, hogy Szentgyörgy az öt település közül a legnagyobb.

Igaz, hogy a beruházások és EU-s fejlesztések területén 2020-ban Csíkszereda messze leelőzte Sepsiszentgyörgyöt, de ez annak is betudható, hogy az igazi nagy léptékű fejlesztések Szentgyörgy esetében már a korábbi években megvalósultak.

A város kiemelkedik a saját bevételek területén, amely komoly mozgásteret biztosít a városvezetésnek, hiszen ezek nem „címkézett” pénzek, ezeket arra költheti a város, amire fontosnak tartja. Sepsiszentgyörgy egyértelmű nyertese a politikai szinten tapasztalható összefogásnak, amely nemcsak a városvezetésben van jelen, hanem a városvezetés és a megye vezetése között is tetten érhető. Fontos eleme a fejlődésnek az oktatási intézmények beruházásaira fordított EU-s támogatások nagy mértéke is.

Csíkszereda: ha minősíteni szeretnénk, akkor Csíkszeredának sikerült a legambiciózusabb, a leginkább választási költségvetést összeállítani a 2020-as évre, hiszen nagyságrendekkel kilóg az öt székelyföldi város sorából. De

ez a pozitív kilengés akár annak is lehet az eredménye, hogy mostanra értek be az elmúlt évek projektgenerálási és pályázási munkái, amelyek hatékonyságát a központi fejlesztési régió vezetősége is külön méltatta.

2020-ra EU-s projektekből elsőre szinte kivitelezhetetlennek tűnő fejlesztéseket tervezett be a város, de ezzel saját magának is mércét állított, hogy mi mindent kell ebben az évben megvalósítania. Az EU-s pályázatok eredményeként Csíkszereda esetében növekedtek 2020-ban a legnagyobb mértékben a fejlesztéseket generáló beruházások 2017-hez viszonyítva. Ezek a fejlesztések nemcsak az utcai infrastruktúrában mutatkoznak meg, hanem az oktatási intézmények fejlesztésére is több tízmilliós EU-s projektek kerültek betervezésre.

Székelyudvarhely:

a költségvetésben található számok alapján Székelyudvarhelyt viselte meg a legjobban az elmúlt négy év politikai háborúja.

Miközben a polgármesteri hivatal működésére fordított összegek tekintetében vezeti a rangsort, a fejlesztést jelentő beruházásoknál a sor végén kullog. A központi költségvetésből sem sikerült s többi városhoz hasonló mértékű összegeket lehívnia. Amennyiben összehasonlítjuk a 2017-es és 2020-as költségvetéseket, ezek a negatív tendenciák ott is kézzelfoghatóak, hiszen 2020-ra a beruházások a 2017-es érték felére estek vissza. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a beruházások visszaesését sikerült egy 10 milliós lej körüli EU-s fejlesztéssel kompenzálnia.

Az iskolavárosként ismert Székelyudvarhely esetében az oktatásra szánt összegek szinte semmit sem növekedtek a négy év alatt, így

Csíkszereda 2020-ban már tízszer többet költ oktatásra, mint Székelyudvarhely.

Azonban meg kell jegyeznünk, hogy pozitív folyamatok is elindultak a város életében. Míg legfelsőbb szinten a döntéshozók a politikai harcaikkal voltak elfoglalva, az apparátus ügyesen dolgozott és sikerült több tízmillió euró értékű nyertes EU-s pályázatot összeraknia. Igaz, ezzel Székelyudvarhely legfeljebb csak felzárkózni tudott a többi sikeresen pályázó városhoz, de legalább sikerült megtörnie a korábbi évek sikertelen pályázati folyamatát.

Kézdivásárhely: a költségvetési számok tekintetében Kézdivásárhely a „legcsendesebb” szereplője ennek az öt városnak, nincsenek nagy kilengések egyetlen tételnél sem, sem pozitív, sem negatív irányban. Gyergyószentmiklós kiemelkedő teljesítménye miatt vált Kézdivásárhely az elemzett ötösfogatból több esetben is sereghajtó.

Gyergyószentmiklós:

a számokat elemezve Gyergyószentmiklós esetében tapasztalható a legnagyobb pozitív elmozdulás.

Sikerült a városvezetésben megvalósítani egy igazi összefogást, ahol a különböző pártok képviselői nem harcolnak, hanem közösen dolgoznak a város fejlődéséért. És ez az összefogás több millió lejben mérhető a városi költségvetés különböző soraiba. Költségvetési főösszeg tekintetében Gyergyószentmiklós 2020-ban lekörözte Kézdivásárhelyt és Székelyudvarhelyt is, a beruházások esetében közel négyszer akkora értéket terveztek be, mint az előző két város. Gyergyószentmiklósnak kiválóan sikerült az elmúlt évben külső forrásokat lehívnia, többszörösen megelőzve Csíkszerda kivételével mindenik székelyföldi várost. A fejlődés mértéke a 2017-es évhez viszonyítva válik igazán markánssá, hiszen szinte minden fontos területen többszörös növekedés érthető tetten a város költségvetésében. Azonban a munka nagyja most kezdődik, hiszen az ügyesen lehívott összegekből betervezett beruházások kivitelezése óriási feladatot fog jelenteni a városvezetés számára.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
4 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat