Az elemzéshez az említett öt város elfogadott költségvetéseit használtuk. Megvizsgáltuk mind a bevételi, mind a kiadási oldalt, kitérve pár érzékeny témára is, mint például a EU-támogatások mértéke, a tervezett beruházások nagysága vagy az egyes városok polgármesteri hivatalainak a működtetésére fordított összegek. Itt megjegyezzük, hogy a városok büdzséi teljesen nyilvános dokumentumok, tehát jelen írásban nem belső információkat szellőztetünk meg, hanem bárki által olvasható, nézhető számokat elemzünk.

Költségvetési bevételek

Az öt város költségvetéseit elemezve elsőre két fontos dolog tűnik szembe:

Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy költségvetésében szerepelnek még tízmillió fölötti összegek, míg Kézdivásárhely és Székelyudvarhely ez esetben is sereghajtó. Itt érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy ez nem látszik a 2020-as költségvetésében, Székelyudvarhely közel 30 millió euró értékben írt alá vissza nem terítendő támogatási projekteket. Ugyancsak ehhez a típusú bevételhez tartozó technikai megjegyzés, hogy EU-s támogatások abban az esetben foglalhatóak bele a helyi költségvetésbe, amennyiben rendelkezésre áll az illető projekt megvalósításához szükséges önrész, emellett pedig akkora összeget javasolt belefoglalni, amekkorát az érintett évben a város meg is tud valósítani az illető projektből.

Költségvetési kiadások

A kiadási tételeket első körben csak számviteli szempontok szerint vizsgáltuk, vagyis hogy az egyes városok mennyit költöttek személyi, anyagi, illetve beruházási tételekre. Mivel a költségvetések funkcionális elemzése nagyon terjedelmes anyag, jelen elemzésünkben csak egy érdekesebb részt villantunk fel, éspedig az egyes hivatalok saját működésükre fordított kiadásait.

Anyagi és szolgáltatás jellegű kiadásokra Csíkszereda szánja a legnagyobb összeget, legkevesebbet Gyergyószentmiklós. Perspektívában gondolkodó városvezetés nem éli fel működési kiadásokra a város pénzét, hanem fejlesztést jelentő beruházásokra tervezi be a költségvetést. Ezáltal a beruházások mértéke és költségvetésen belüli aránya egyik legfontosabb mutató minden település költségvetésében.

A költségvetések egyedi felépítése miatt az egyes városokban tervezett fejlesztésekhez két fejezetet vettünk figyelembe, egyrészt a tervezett beruházásokat, másrészt az EU-s projekteket. Ez utóbbit amiatt, mivel az EU-s projekteket döntő részben beruházásokra fordítják.

hétszer többet szán beruházásra, mint Sepsiszentgyörgy, és közel hússzorosát, mint Székelyudvarhely vagy Kézdivásárhely. Ebben a kategóriában Gyergyószentmiklós is kitűnik, hiszen közel négyszer annyi beruházást terveznek 2020-ra, mint Székelyudvarhely vagy Kézdivásárhely. Amennyiben a költségvetési főösszeghez viszonyítjuk a beruházások értékét, a következő arányokat kapjuk: Csíkszereda a költségvetése 55%-át, Gyergyószentmiklós 48%-át, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely 20-20%-át, míg Székelyudvarhely a költségvetésének 13%-át tervezi beruházásokra költeni 2020-ra. EU-s projektekből megvalósítandó fejlesztések területén szintén Csíkszereda vezeti sort 87,9 milliós költségtétellel. Kiemelkedő Gyergyószentmiklós 19 milliós EU-s fejlesztése is, míg a sort Kézdivásárhely és Székelyudvarhely zárja egyaránt 10 millió lej körüli összeggel.

Polgármesteri hivatalok működése

Minden költségvetés megszavazásakor érzékeny téma a polgármesteri hivatalok saját működésére fordított összeg mértéke. Az öt székelyföldi város 2020-as költségvetéseinek összehasonlításban is találunk érdekes részleteket. Elsőre szembetűnik, hogy

Az udvarhelyi hivatal működési költségei 20%-kal haladják meg a sepsiszentgyörgyi, 34%-kal a csíkszeredai, ugyanakkor közel háromszorosa a gyergyói és kézdivásárhelyi hivatal működési költségeinek.

A legnagyobb különbség azonban az anyagi költségeknél jelentkezik, amely tételnél az udvarhelyi hivatal 50%-kal többet költ magára, mint a sepsiszentgyörgyi, amely összeg például a gyergyói hivatal anyagi költségeinek közel a három és fél szerese. Ha a polgármesteri hivatalok működési kiadásainak a költségvetésen belüli arányát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy Csíkszereda a 2020-as költségvetésének alig 4%-át, Gyergyó 8,5%-át, Sepsiszentgyörgy 11%-át, Kézdivásárhely 12%-át, míg Székelyudvarhely közel egynegyedét (23%-át) fordítja a hivatal működési kiadásaira. Amennyiben a fenti összegeket lakósságarányosan számoljuk, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még inkább kilóg a sorból.

Honnan indultak ezelőtt négy évvel ezek a városok?

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a 2020-as választási év költségvetése mennyiben különbözik az egyes városok esetében a négy évvel ezelőtt költségvetésekhez képest. A 2017-esek voltak az első olyan költségvetések, amelyeket már a jelenlegi városvezetők terveztek, állítottak össze. Épp emiatt választottuk viszonyítási alapnak 2017-et, hogy ne különböző városvezetések választási költségvetéseit hasonlítsuk össze, hanem ugyanazon városvezetések négy év alatti fejlődési pályáját kövessük. Így kizárható az ujjal mutogatás az előző városvezetés tervezési hibáira, amit például egy 2016-os összehasonlítás eredményezhetne.

amely az uniós alapoknak köszönhetően több mint megháromszorozódott mindkét város esetében. Legkisebb növekedést Székelyudvarhely érte el, a város 2020-as költségvetése alig 15%-kal haladja meg a 2017-est.

A költségvetési főösszeget követően a fontosabb költségtételeket fogjuk elemezni. A beruházások időbeli alakulását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely esetében a legszembetűnőbbek a változások. Székelyudvarhely kivételével minden városban növekedett ez a költségtétel a négy évvel ezelőtti szinthez képest.

Csíkszeredában a beruházások több mint megháromszorozódtak 2017-es képest. Székelyudvarhely az egyetlen város, amely a négy évvel ezelőtti beruházási összegnek alig felét tervezte a 2020-as évre. Amennyiben figyelembe vesszük a 2020-as évre az EU-s fejlesztések fejezetben található összegeket is, akkor a 2017-hez viszonyított fejlesztésre szánt költségvetési tételek növekedései még nagyobbak lesznek. Azonban ez esetben is Székelyudvarhely a sereghajtó, hisz a beruházások és az EU-s projektek 2020-ra tervezett együttes értéke így is épphogy eléri a 2017-es beruházási érték szintjét, miközben a többi városnál többszörös növekedés tapasztalható.

A polgármesteri hivatal fenntartási költségei hasonló módon növekedtek mind az öt városban. 2017-ben is Székelyudvarhely fordította a legnagyobb összeget a hivatal működtetésére, amely első hely 2020-ra is megmaradt.

Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda esetében többmilliós EU-s fejlesztéseket találunk az oktatási fejezetben, amely nagyságrendek sajnos hiányoznak a többi város költségvetéseiből. Ennek megfelelően a 2017-hez viszonyított növekedés is a két megyeszékhelyen a legnagyobb: Csíkszeredában a növekedés több mint hatszoros, Sepsiszentgyörgynél háromszoros, Kézdivásárhely esetében két és félszeres, Székelyudvarhely esetében a két összeg szinte azonos, míg Gyergyószentmiklósnál csökkenést tapasztalunk a 2020-ban 2017-hez viszonyítva.

A kultúrával kapcsolatos kiadásokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy arányaiban Gyergyószentmiklóson növekedett a legnagyobb mértékben a kultúrára szánt tétel, a város közel dupláját fordítja 2020-ban a város erre a területre, mint ezelőtt négy évvel. Abszolút összegben Csíkszeredában volt a legnagyobb értékű a növekedés, míg a legkisebb értékű kultúrára szánt költségvetési növekedést Kézivásárhely tudhat a magáénak.

Sepsiszentgyörgy a csíkszeredai összeg alig egytizedét tervezi erre a költségtételre, míg Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely egyaránt 10 millió lej körüli összeget tervez a szállítás és utak fejezetre. Amennyiben e költségvetési tétel 2017-hez viszonyított változásait elemezzük, mind az öt városnál növekedést tapasztalunk, azonban egyértelműen Csíkszereda esetében emelkedtek a legnagyobb mértékben ezek az összegek.

A város kiemelkedik a saját bevételek területén, amely komoly mozgásteret biztosít a városvezetésnek, hiszen ezek nem „címkézett” pénzek, ezeket arra költheti a város, amire fontosnak tartja. Sepsiszentgyörgy egyértelmű nyertese a politikai szinten tapasztalható összefogásnak, amely nemcsak a városvezetésben van jelen, hanem a városvezetés és a megye vezetése között is tetten érhető. Fontos eleme a fejlődésnek az oktatási intézmények beruházásaira fordított EU-s támogatások nagy mértéke is.

Csíkszereda: ha minősíteni szeretnénk, akkor Csíkszeredának sikerült a legambiciózusabb, a leginkább választási költségvetést összeállítani a 2020-as évre, hiszen nagyságrendekkel kilóg az öt székelyföldi város sorából. De

2020-ra EU-s projektekből elsőre szinte kivitelezhetetlennek tűnő fejlesztéseket tervezett be a város, de ezzel saját magának is mércét állított, hogy mi mindent kell ebben az évben megvalósítania. Az EU-s pályázatok eredményeként Csíkszereda esetében növekedtek 2020-ban a legnagyobb mértékben a fejlesztéseket generáló beruházások 2017-hez viszonyítva. Ezek a fejlesztések nemcsak az utcai infrastruktúrában mutatkoznak meg, hanem az oktatási intézmények fejlesztésére is több tízmilliós EU-s projektek kerültek betervezésre.

Székelyudvarhely:

Miközben a polgármesteri hivatal működésére fordított összegek tekintetében vezeti a rangsort, a fejlesztést jelentő beruházásoknál a sor végén kullog. A központi költségvetésből sem sikerült s többi városhoz hasonló mértékű összegeket lehívnia. Amennyiben összehasonlítjuk a 2017-es és 2020-as költségvetéseket, ezek a negatív tendenciák ott is kézzelfoghatóak, hiszen 2020-ra a beruházások a 2017-es érték felére estek vissza. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a beruházások visszaesését sikerült egy 10 milliós lej körüli EU-s fejlesztéssel kompenzálnia.

Az iskolavárosként ismert Székelyudvarhely esetében az oktatásra szánt összegek szinte semmit sem növekedtek a négy év alatt, így

Azonban meg kell jegyeznünk, hogy pozitív folyamatok is elindultak a város életében. Míg legfelsőbb szinten a döntéshozók a politikai harcaikkal voltak elfoglalva, az apparátus ügyesen dolgozott és sikerült több tízmillió euró értékű nyertes EU-s pályázatot összeraknia. Igaz, ezzel Székelyudvarhely legfeljebb csak felzárkózni tudott a többi sikeresen pályázó városhoz, de legalább sikerült megtörnie a korábbi évek sikertelen pályázati folyamatát.

Kézdivásárhely: a költségvetési számok tekintetében Kézdivásárhely a „legcsendesebb” szereplője ennek az öt városnak, nincsenek nagy kilengések egyetlen tételnél sem, sem pozitív, sem negatív irányban. Gyergyószentmiklós kiemelkedő teljesítménye miatt vált Kézdivásárhely az elemzett ötösfogatból több esetben is sereghajtó.

Gyergyószentmiklós:

Sikerült a városvezetésben megvalósítani egy igazi összefogást, ahol a különböző pártok képviselői nem harcolnak, hanem közösen dolgoznak a város fejlődéséért. És ez az összefogás több millió lejben mérhető a városi költségvetés különböző soraiba. Költségvetési főösszeg tekintetében Gyergyószentmiklós 2020-ban lekörözte Kézdivásárhelyt és Székelyudvarhelyt is, a beruházások esetében közel négyszer akkora értéket terveztek be, mint az előző két város. Gyergyószentmiklósnak kiválóan sikerült az elmúlt évben külső forrásokat lehívnia, többszörösen megelőzve Csíkszerda kivételével mindenik székelyföldi várost. A fejlődés mértéke a 2017-es évhez viszonyítva válik igazán markánssá, hiszen szinte minden fontos területen többszörös növekedés érthető tetten a város költségvetésében. Azonban a munka nagyja most kezdődik, hiszen az ügyesen lehívott összegekből betervezett beruházások kivitelezése óriási feladatot fog jelenteni a városvezetés számára.