
Nagy Benedek a két kötettel
Fotó: Gecse Noémi
Lót visszanéz... címmel jelent meg Dr. Nagy Andrásnak az emlékirata a kolozsvári Idea Könyvműhelyben. A memoár teljes szövegén kívül a szerző más írásai is helyet kaptak a kétkötetes kiadványban. Nagy Benedek, a szerző fia – aki a kiadást kezdeményezte – úgy véli, egy nagy adósságát törlesztette ezáltal nem csak a családdal, hanem a közösséggel szemben is.
2017. április 14., 11:172017. április 14., 11:17
Dr. Nagy András emlékirata az 1905–1978-as időszakot fogja át. Szerzője Csíkszereda szülötte, a mű innen „indul” és itt fejeződik be. Integrális, „betűhív” publikáció, amely a szerző halálának 35. évfordulójára jelent meg. A két kötetet Budapesten szerkesztették, szövegét Kolozsváron gondozták és nyomtatták.
– magyarázta Nagy Benedek.
„De ahogy az ember elkezdi olvasni a szöveget, rájön, hogy sokkal nagyobb családhoz, közösséghez szól. A saját életútja példázata az életében meghozott döntésein keresztül. A székelységhez, az erdélyi magyar közösséghez, minden magát magyarnak valló emberhez szól. A kézirat első részét (1905–1945) a háború, a menekülés alatt írta egy írógépen 1945-ben Bajorországban egy padlásszobában, viszonylag fiatalon, negyvenévesen. Akkor még nem tudhatta, hogy merre alakul a saját és családja sorsa, haza fog-e tudni térni, lesz-e még ahová hazajönni. Akkor, onnan kitűnő rálátása nyílt a vesztes háború végén az itthoni közösség sorsára, az erdélyi dolgokra. A kéziratnak ez a része jelent meg 16 évvel ezelőtt 2001-ben a Pallas Akadémia kiadónál, de sajnos nem a kézirat teljes szövege.”
Az emlékirat második, az 1946–1978-as időszakot felölelő részét sokkal később, harminc év múlva, a szerző élete vége felé, '70-es évek második felében írta Csíkszentkirályon. Ez most jelent meg első ízben. „Csíkszentkirályon a nagyszülei régi háza kényszermegoldás vagy száműzetés, amit a szerző nem csak elfogadott, de egy boldogan vállalt közösségi szolgálattá is nemesített. A maga és öt gyermeke sorsán keresztül mutatja be a korszakot, rengeteg mellékszereplőt vonultatva fel. Külön fejezet a második kötetben a korán jelentkező (1964) súlyos betegsége, amelyet »belülről«, az orvos szemével elemez, és amelyet aztán még több mint tizenhét évvel túlél két műtét után” – magyarázta Nagy Benedek.
A két kötet közel nyolcszáz oldal, a második kötetben 120 oldal az emlékirat, a többi 280 oldalon Nagy András írásaiból válogatott Sas Péter szerkesztő.
„Az írások sora egy nagyon kemény, kritikus hangot megütő nemzetpolitikai esszével kezdődik A magyar sors címmel. Erről szigorúan azt írta, hogy csak magyarok olvashatják, de ezt is meg kellett szegni 35 év után, mert meg kellett mutassuk a közösségnek, és így lehet, hogy mások is el fogják olvasni. Ebben nem fukarkodik a szókimondó bíráló szavakkal sem. Jómagam, aki az előszót írtam és Sas Péter, a kötet szerkesztője, kénytelenek voltunk a szerző akaratát megszegni, és a nagyobb közösség számára is hozzáférhetővé tenni ezt az írást. Mert úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje a közzétételnek, mi több, jelen helyzetben parancsolón szükséges e gondolatok megismertetése” – hangsúlyozta a szerző fia.
Hozzátette, a mellékletek nagy részét népegészségügyi és egészségpolitikai írások teszik ki. Megtalálható benne egy nagyobb tanulmány is, amely korábban külön kötetben jelent meg: Előadások a házasságról – katolikus szemmel. Ez az 1943-ban Debrecenben tartott előadásainak az összegzése. Továbbá olyan témákról is ír, mint a családi életre való nevelés, az abortusz, szexuális nevelés, a stressz és az alkoholizmus problémaköre.
A mellékletekben Arcok és találkozások címmel olyan személyiségekről ír, mint Majláth püspök, Victor Babes professzor, Vitai Árpád történész és mások, akikkel közeli viszonyban volt. A szerkesztő fontosnak tartotta, hogy néhány levelet is megjelentessen a szerző és Márton Áron püspök levélváltásából, az 1937–79 közötti időszakból.
– vallja Nagy Benedek a kötetekről, amelyet április 19-én délután 6 órától mutatnak be a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!