Hozzásegíteni az olvasót a múlt és jelen jobb megértéséhez

– magyarázta Nagy Benedek.

„De ahogy az ember elkezdi olvasni a szöveget, rájön, hogy sokkal nagyobb családhoz, közösséghez szól. A saját életútja példázata az életében meghozott döntésein keresztül. A székelységhez, az erdélyi magyar közösséghez, minden magát magyarnak valló emberhez szól. A kézirat első részét (1905–1945) a háború, a menekülés alatt írta egy írógépen 1945-ben Bajorországban egy padlásszobában, viszonylag fiatalon, negyvenévesen. Akkor még nem tudhatta, hogy merre alakul a saját és családja sorsa, haza fog-e tudni térni, lesz-e még ahová hazajönni. Akkor, onnan kitűnő rálátása nyílt a vesztes háború végén az itthoni közösség sorsára, az erdélyi dolgokra. A kéziratnak ez a része jelent meg 16 évvel ezelőtt 2001-ben a Pallas Akadémia kiadónál, de sajnos nem a kézirat teljes szövege.”

Az emlékirat második, az 1946–1978-as időszakot felölelő részét sokkal később, harminc év múlva, a szerző élete vége felé, '70-es évek második felében írta Csíkszentkirályon. Ez most jelent meg első ízben. „Csíkszentkirályon a nagyszülei régi háza kényszermegoldás vagy száműzetés, amit a szerző nem csak elfogadott, de egy boldogan vállalt közösségi szolgálattá is nemesített. A maga és öt gyermeke sorsán keresztül mutatja be a korszakot, rengeteg mellékszereplőt vonultatva fel. Külön fejezet a második kötetben a korán jelentkező (1964) súlyos betegsége, amelyet »belülről«, az orvos szemével elemez, és amelyet aztán még több mint tizenhét évvel túlél két műtét után” – magyarázta Nagy Benedek.

A két kötet közel nyolcszáz oldal, a második kötetben 120 oldal az emlékirat, a többi 280 oldalon Nagy András írásaiból válogatott Sas Péter szerkesztő.

„Az írások sora egy nagyon kemény, kritikus hangot megütő nemzetpolitikai esszével kezdődik A magyar sors címmel. Erről szigorúan azt írta, hogy csak magyarok olvashatják, de ezt is meg kellett szegni 35 év után, mert meg kellett mutassuk a közösségnek, és így lehet, hogy mások is el fogják olvasni. Ebben nem fukarkodik a szókimondó bíráló szavakkal sem. Jómagam, aki az előszót írtam és Sas Péter, a kötet szerkesztője, kénytelenek voltunk a szerző akaratát megszegni, és a nagyobb közösség számára is hozzáférhetővé tenni ezt az írást. Mert úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje a közzétételnek, mi több, jelen helyzetben parancsolón szükséges e gondolatok megismertetése” – hangsúlyozta a szerző fia.

Hozzátette, a mellékletek nagy részét népegészségügyi és egészségpolitikai írások teszik ki. Megtalálható benne egy nagyobb tanulmány is, amely korábban külön kötetben jelent meg: Előadások a házasságról – katolikus szemmel. Ez az 1943-ban Debrecenben tartott előadásainak az összegzése. Továbbá olyan témákról is ír, mint a családi életre való nevelés, az abortusz, szexuális nevelés, a stressz és az alkoholizmus problémaköre.

A mellékletekben Arcok és találkozások címmel olyan személyiségekről ír, mint Majláth püspök, Victor Babes professzor, Vitai Árpád történész és mások, akikkel közeli viszonyban volt. A szerkesztő fontosnak tartotta, hogy néhány levelet is megjelentessen a szerző és Márton Áron püspök levélváltásából, az 1937–79 közötti időszakból.

– vallja Nagy Benedek a kötetekről, amelyet április 19-én délután 6 órától mutatnak be a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében.