
Nagy Benedek a két kötettel
Fotó: Gecse Noémi
Lót visszanéz... címmel jelent meg Dr. Nagy Andrásnak az emlékirata a kolozsvári Idea Könyvműhelyben. A memoár teljes szövegén kívül a szerző más írásai is helyet kaptak a kétkötetes kiadványban. Nagy Benedek, a szerző fia – aki a kiadást kezdeményezte – úgy véli, egy nagy adósságát törlesztette ezáltal nem csak a családdal, hanem a közösséggel szemben is.
2017. április 14., 11:172017. április 14., 11:17
Dr. Nagy András emlékirata az 1905–1978-as időszakot fogja át. Szerzője Csíkszereda szülötte, a mű innen „indul” és itt fejeződik be. Integrális, „betűhív” publikáció, amely a szerző halálának 35. évfordulójára jelent meg. A két kötetet Budapesten szerkesztették, szövegét Kolozsváron gondozták és nyomtatták.
– magyarázta Nagy Benedek.
„De ahogy az ember elkezdi olvasni a szöveget, rájön, hogy sokkal nagyobb családhoz, közösséghez szól. A saját életútja példázata az életében meghozott döntésein keresztül. A székelységhez, az erdélyi magyar közösséghez, minden magát magyarnak valló emberhez szól. A kézirat első részét (1905–1945) a háború, a menekülés alatt írta egy írógépen 1945-ben Bajorországban egy padlásszobában, viszonylag fiatalon, negyvenévesen. Akkor még nem tudhatta, hogy merre alakul a saját és családja sorsa, haza fog-e tudni térni, lesz-e még ahová hazajönni. Akkor, onnan kitűnő rálátása nyílt a vesztes háború végén az itthoni közösség sorsára, az erdélyi dolgokra. A kéziratnak ez a része jelent meg 16 évvel ezelőtt 2001-ben a Pallas Akadémia kiadónál, de sajnos nem a kézirat teljes szövege.”
Az emlékirat második, az 1946–1978-as időszakot felölelő részét sokkal később, harminc év múlva, a szerző élete vége felé, '70-es évek második felében írta Csíkszentkirályon. Ez most jelent meg első ízben. „Csíkszentkirályon a nagyszülei régi háza kényszermegoldás vagy száműzetés, amit a szerző nem csak elfogadott, de egy boldogan vállalt közösségi szolgálattá is nemesített. A maga és öt gyermeke sorsán keresztül mutatja be a korszakot, rengeteg mellékszereplőt vonultatva fel. Külön fejezet a második kötetben a korán jelentkező (1964) súlyos betegsége, amelyet »belülről«, az orvos szemével elemez, és amelyet aztán még több mint tizenhét évvel túlél két műtét után” – magyarázta Nagy Benedek.
A két kötet közel nyolcszáz oldal, a második kötetben 120 oldal az emlékirat, a többi 280 oldalon Nagy András írásaiból válogatott Sas Péter szerkesztő.
„Az írások sora egy nagyon kemény, kritikus hangot megütő nemzetpolitikai esszével kezdődik A magyar sors címmel. Erről szigorúan azt írta, hogy csak magyarok olvashatják, de ezt is meg kellett szegni 35 év után, mert meg kellett mutassuk a közösségnek, és így lehet, hogy mások is el fogják olvasni. Ebben nem fukarkodik a szókimondó bíráló szavakkal sem. Jómagam, aki az előszót írtam és Sas Péter, a kötet szerkesztője, kénytelenek voltunk a szerző akaratát megszegni, és a nagyobb közösség számára is hozzáférhetővé tenni ezt az írást. Mert úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje a közzétételnek, mi több, jelen helyzetben parancsolón szükséges e gondolatok megismertetése” – hangsúlyozta a szerző fia.
Hozzátette, a mellékletek nagy részét népegészségügyi és egészségpolitikai írások teszik ki. Megtalálható benne egy nagyobb tanulmány is, amely korábban külön kötetben jelent meg: Előadások a házasságról – katolikus szemmel. Ez az 1943-ban Debrecenben tartott előadásainak az összegzése. Továbbá olyan témákról is ír, mint a családi életre való nevelés, az abortusz, szexuális nevelés, a stressz és az alkoholizmus problémaköre.
A mellékletekben Arcok és találkozások címmel olyan személyiségekről ír, mint Majláth püspök, Victor Babes professzor, Vitai Árpád történész és mások, akikkel közeli viszonyban volt. A szerkesztő fontosnak tartotta, hogy néhány levelet is megjelentessen a szerző és Márton Áron püspök levélváltásából, az 1937–79 közötti időszakból.
– vallja Nagy Benedek a kötetekről, amelyet április 19-én délután 6 órától mutatnak be a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
Az úttesten, a földön feküdt az a férfi, akit hétfőn késő este elgázoltak Marosvásárhelyen a Bodoni utcában.
Keddi együttes ülésükön a parlament házbizottságai jóváhagyták a Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziótársaság (SRTv) új ideiglenes vezetőit.
Ilie Bolojan kedden bejelentette, hogy aláírta a Modernizációs Alap két, összesen 650 millió euró értékű programjának elindításáról szóló rendeleteket. A támogatások révén közintézmények saját fogyasztásra termelhetnek és tárolhatnak energiát.
szóljon hozzá!