Hosszú folyamat „visszavarrni” a leszakadt városnegyedeket

A pályázat előkészítéséhez volt szükség e tanulmányra, mint ahogy több közmeghallgatás is zajlott és zajlik még november végéig, mondta Veres Nagy Tímea, a civil szervezet vezetője.

Az adatgyűjtés 2023 szeptemberének első felében történt meg az Őrkő nevű romatelepen, a Csíki negyedben és a Szépmezőn, ami a várostól 5 kilométerre levő volt munkáskolónia. Mivel az Őrkőn 2013-ban is készült egy hasonló felmérés, a mostani tanulmány összehasonlító adatokat mutatott be.

75 százalékuknak saját lakása van, de iskolázottság tekintetében messze meghaladják az őrkői lakosságot. Szépmezőn 300 fős közösség él, többnyire az önkormányzattól bérelt lakásokban. A három negyedben él a város összlakosságának 11 százaléka.

Az említett negyedekben a felmérést végzők minden háztartást felkerestek, 60-75 százalékban volt sikerük, sokakat azért nem értek el, mert külföldön voltak, vagy nem voltak otthon.

Több az autó, a hűtő, a tévé – és a ló

Kétszázzal csökkent az őrkőiek száma, ami Kiss Tamás szerint a külföldi tartózkodás (munkavállalás) mellett annak is tulajdonítható, hogy akik anyagilag kicsit feltornászták magukat, kiköltöztek jobb helyekre a városban. A roma-negyedben is tapasztalható viszont pozitív változás, mert

A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest 10 százalékkal nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek áramot használnak, 5 százalékról 16-ra nőtt a vezetékes vízet használók és 3-ról 12 százalékra a benti illemhellyel rendelkező lakások aránya, néhányba pedig még a gáz is be van vezetve.

Ami a demográfiai adatokat illeti, kiderült, hogy a negyedben kevesebb a gyermek, és kevesebbet szülnek a nők, nevezetesen az egy nőre jutó 4,6 gyerek helyett most 3,4-et mutat a felmérés.

Ezt az országban számos helyen előforduló problémát csak a törvényhozás szintjén lehet megoldani, mint azt is, hogy az áramfogyasztó lakások mintegy 60 százalékának nincs szerződése az áramszolgáltatóval:

Házaik illegális építmények, az Őrkő egy része a város közterületén, részben magánterületen és részben az állam területén fekszik. Az Electrica egyéni szerződést csak egy lakcímmel rendelkező háztartásnak ad, ha viszont a város kiad ilyen igazolást, azzal gyakorlatilag elismer egy törvénytelen építményt, ezt viszont nem szeretné – magyarázta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Knop Ildikó, a Sepsi GAL egyesület munkatársa a probléma más összetevőire is rávilágított:

Mit szeretnének? Ki mit: vizet, áramot, utakat, lakásokat, közbiztonságot, közszállítást, óvodát

Sólyom Andrea az objektív számadatok után a lakosság szubjektív benyomásait taglalta. Ezekre a kérdőívek mellett fókuszcsoportokban kérdeztek rá. A Csíki negyediek a legelégedetlenebbek a lakhelyükkel, mert úgy érzik, hogy romlott a közbiztonság, és ezért egyértelműen az önkormányzatot teszik felelőssé:

A Szépmezőn tervezték ugyan óvódát, de azt a kivitelezési költségek megtöbbszöröződése hiúsította meg.

Az őrkői lakosok reményei az áram bevezetésére, a lakások építésére vonatkoznak, míg a Szépmezőn a közösségi intézményeket, óvodát, orvosi rendelőt és a jó közszállítást hiányolják leginkább, a Csíki negyedben pedig a hőszigetelést igénylik és a közbiztonságot, illetve

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e közmunkával esetleg pénzzel hozzájárulni ahhoz, hogy javítsanak a jelenlegi állapotokon, szinte mindenki negatívan válaszolt az anyagi vonzat tekintetében. Míg a szépmezőiek közösségként viselkednek, és hajlandóak lennének a közmunkára, addig a Csíki negyediek nem.

A szubjektív vélemény csalóka is lehet

Fontos látni a trendeket, a számokat – mondta Antal Árpád a polgármester, mert a szubjektív benyomások csalókák is lehetnek. A felmérésből látszik, hogy egyes tekintetekben változik az őrkői közösség is, míg más vonatkozásban új megoldásokat és közpolitikákat, illetve a társadalom fokozott bevonódását igénylik.

Ami a Csíki-negyedet illeti, a lakók már elfelejtették, hogy milyen kényelmetlen volt számukra, amíg ott laktak a lepusztult, Sing-Singnek csúfolt tömbházban a társadalom perifériájára szorult egyének.

– fejtegette Antal Árpád.

– fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Az is bürokratikus folyamat, hogy e telepek bekerüljenek a jegyzékbe – mondta Kiss Tamás. A szociológus Hargita megyében 130 ilyen településről tud, 30 került be a fejlesztési minisztérium jegyzékébe az önkormányzat kérése alapján. Ez azért fontos, mert „ekkortól kezdődhet meg bármi olyan típusú munka, ami Sepsiszentgyörgyön már hat éve folyik” .

– tette hozzá Knop Ildikó Mint elhangzott:

– értékelték a megszólalók.

Annyi biztató, hogy az országban létező harminc helyi fejlesztési akciócsoport közül a sepsiszentgyörgyit követendő példának tekintik a többiek.

„Mi inkább azokhoz tartozunk, akik modelleket termelünk, modelleket importálunk, de nincs egységesen alkalmazható módszer, mert minden közösség más – magyarázta Antal Árpád, és ezt azzal példázta, hogy harminc éve a Sepsiszentgyörgy melletti Hete és Bölönpatak egy – rendkívül alacsony – szinten volt, ám mióta a bölönpatakiak engedtek a pünkösdista evangelizációnak, azóta százévnyit fejlődött az utóbbi közösség, míg az előbbi most is nagy nyomorban él.