
Iskolatáskával nyáron is? A tanügyminiszter javaslata szerint rövidebb kellene legyen a nyári vakáció és hosszabb az iskolai tanítás. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Felháborodást keltett a diákok, a tanárok, de még a szülők körében is Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter javaslata, amely szerint már a következő tanévben hosszabb lenne pár héttel az oktatási időszak: szeptember elején kezdődne és akár június végéig tarthatna. A szaktárca vezetője maga is elismerte, hogy nem örvend osztatlan népszerűségnek a javaslata – amelyet amúgy már nem először vetett fel.
2022. január 17., 22:002022. január 17., 22:00
Már 2021 tavaszán felvetette, a napokban pedig ismét arról beszélt Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, hogy a 2022–2023-as tanévben hosszabb kellene legyen az oktatási időszak, mint az előző iskolai években volt. Cîmpeanu az egyik hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta:
A szaktárca vezetője azt mondta, a rövidebb nyári szünet és a hosszabb tanítási időszak témájáról egyeztetni készül a tanári, a tanulói és a szülői szervezetekkel, az egyeztetéseken pedig érvként fogja felhozni más országok példáját, amelyek oktatási rendszere rendkívül eredményes. Korábban már nyilatkozta a miniszter, hogy a romániai 34 hetes tanév az egyik legrövidebb Európában: egy 12 éves ciklusban számolva egy németországi diák két és fél évvel többet tanul, mint romániai társai. Jelenleg
– nyilatkozta a szaktárca vezetője.
Felháborodást keltett a diákokban a miniszter javaslata – ismerte el a Maros Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Szabó Szabolcs. Úgy véli, a diákok csak kapkodják a fejüket, annyi minden változik az utóbbi időben, pedig
Hozzátette, igazából nem is tudják komolyan venni a miniszter javaslatát addig, amíg azt sem tudják például, hogy idén meddig járnak iskolába a végzősök, vagy a vakációk hossza is állandóan változik, kényszervakációkat iktatnak be, majd a téli szünetből vágnak le pótlás címén, hogy az ösztöndíjak jegyhatárának megemeléséről már ne is beszéljenek.
„Azt gondoljuk, hogy nem arra van szükségünk, hogy még többet üljünk az iskolapadokban. Nem tartjuk jó ötletnek, hogy a nyári szünidőt ennyire megrövidítsék, amikor most is sokszor reggeltől estig ülünk az iskolában. Mindezek helyett az oktatási rendszer megreformálására lenne szükség, hogy megtanítsák gondolkodni a diákokat, és – ahogy nyugati oktatási rendszerekben is – a diákok erősségeit fejlesszék, ne a tananyagot sulykolják mindenkibe” – fogalmazott a diákvezető, aki azt is fájlalja, hogy az ilyen kijelentések előtt nem egyeztetnek az érintettekkel, vagyis a tanulókkal és a pedagógusokkal.
Hozzászoktak már a három hónapos nyári szünidőhöz az érintettek – véli egyrészt a javaslatról Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, de úgy véli, nem csak ez bonyolítja a kérdést. „Igaz, hogy külföldön tényleg hosszabb a tanév és kevesebb a vakáció, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy általában nincs ennyire teletömve elmélettel. Nálunk,
Az lenne kívánatos, ha sikerülne áttérni egy gyakorlatiasabb oktatásra, ami tényleg nem a minél több elméleti tananyagra, hanem a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt” – vélekedett az igazgató.
Hozzátette, bár sokan éppen azt szokták a pedagógusok szemére vetni, hogy jóval több szabadságuk van, mint amennyi más szakmában dolgozóknak, az nem épp úgy van.
Amíg a végzősöket, vizsgázókat elengedik, július közepe lesz, s augusztus végén vissza is térnek az iskolákba a tanárok, hogy felkészüljenek az oktatásra, tantermet rendezzenek stb. De vakációban is vállalnak iskolai szolgálatot, vannak nyári gyakorlatok.
„Annyi szabadnapjuk van a tanároknak, amennyit a munka törvénykönyve előír, mivel több vakációs nap van, mint szabadnap, ezért választanak a pedagógusok, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Van, aki inkább a húsvéti vakációt áldozza fel, akkor teljesít iskolai szolgálatot, van, aki a téli vakációjából vág le inkább, hogy nyáron többet tudjon szabad lenni, ez tanártól függ” – magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint ennek ellenére nem tartja jó ötletnek senki a rövidebb nyári szünidőt.
„Mindenki elismeri és hangosan kimondja, hogy a gyerekek mennyire le vannak terhelve, de senki nem tesz semmit. Inkább meghosszabbítjuk a tanévet. Hatalmas a tananyag, azon kellene módosítani, nem a tanévet kinyújtani. Jogos a szülők félelme, akik azt látják, hogy a hétköznapokban mennyit kínlódnak a gyerekek, nincsen gyerekkoruk, nincsen fiatalságuk, és
– vélekedett Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki szerint ha nem látnak reális esélyt a tananyag módosítására, akkor logikus, hogy félnek és elutasítják a hasonló javaslatokat. Úgy látja, akkor lenne értelme egy ilyen javaslatnak, ha például arról lehetne beszélni, hogy ha meghosszabbítjuk a tanévet, akkor a heti óraszámot kötelezően lecsökkentjük és évi lebontásban ugyanannyi marad.
„De erre nincs hajlandóság, legalábbis erről nem beszél senki. Ahogy arról sem beszél a miniszter, hogy a kalendáriumot hogyan módosítaná, vagy hogy mi lesz a szakvizsgázókkal. Nem működik ez, hogy január elején kijelenti, hogy szeptembertől másként lesz. Ez
– fogalmazott a szülők képviselője.
Úgy véli, a szülők véleménye megoszlik a tanév meghosszabbítása kapcsán, ugyanis a városi szülők sokszor nehezen boldogulnak a kisebb gyerekekkel a hosszú nyári vakáció alatt, a vidéki szülők viszont többnyire könnyebben. Ebből a tekintetből is meg kell vizsgálni a helyzetet, de ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy
Rengeteg szemszögből kellene vizsgálni a helyzetet – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki úgy érzi, a szaktárca vezetője ezúttal is egy légből kapott kijelentést tett, amely mögött nincs semmiféle egyeztetés az érintettekkel, vagy bármiféle elgondolás, mögöttes tartalom.
Amúgy nem Romániában a legrövidebb a tanév Európában. Leghosszabb Dániában, Olaszországban és Albániában, ahol 200 napos egy tanév, és a legrövidebb Franciaországban, ahol körülbelül 150–160 napos, és Belgiumban is 160 napnál kevesebbet járnak iskolába. Romániában 170 napos az iskolai tanév.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közös bizalmatlansági indítványát akkor fogják benyújtani, amikor meglesz a 233 támogató aláírás – nyilatkozta hétfőn George Simion.
Leállították a Székely Tv műsorszórását: a helyi csatorna 16 év után, gazdasági okok miatt szűnt meg. A Csíkszeredában működő stúdió vasárnap éjjel zárt be végleg, hétfőn pedig már csak a „Nem érhető el a szolgáltatás” felirat fogadta a nézőket.
Lakóház tetejére dőlt egy fa hétfőn a Vasláb községhez tartozó Marosfőn, tűzoltók a helyszínre siettek, hogy eltakarítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Marian Neacșu volt kormányfőhelyettes hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) közösen bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.
A hétvége folyamán számos Petrom-töltőállomás maradt gázolaj és benzin nélkül. Sok helyen hétfőn sem tudták pótolni a hiányzó üzemanyagot: Baróton például napok óta nem tudnak tankolni a gépjárművezetők.
Közel harminc házat érintett egy vasárnap reggel a Vrancea megyei Soveja községhez tartozó Rucăreni településen kitört tűzvész; az épületek mintegy fele porig égett, összesen több mint 300 embert evakuáltak.
Fagypont alá csökkent a hőmérséklet több székelyföldi településen, Csíkszeredában és környékén mínusz 6 fok alatti értékeket mértek hétfő hajnalban.
Elbocsátásoktól tartva a 10 százalékos költségcsökkentést előíró kormányrendelet módosítását kéri a Sanitas. Egyelőre nincs szó elbocsátásokról, de a szakszervezet Hargita megyei vezetője szerint ennek a lehetőségét is szeretnék megszüntetni.
Hétfőn egy washingtoni szövetségi bíróság előtt vád alá helyezik Cole Allent, aki szombaton a Donald Trump amerikai elnök részvételével tartott gálavacsora helyszínén tüzet nyitott.
Magyar Péter szerdán Brüsszelbe utazik és informális egyeztetést folytat az Európai Bizottság elnökével az uniós források hazahozataláról. Ezt a Tisza Párt elnöke vasárnap közölte Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!