
Iskolatáskával nyáron is? A tanügyminiszter javaslata szerint rövidebb kellene legyen a nyári vakáció és hosszabb az iskolai tanítás. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Felháborodást keltett a diákok, a tanárok, de még a szülők körében is Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter javaslata, amely szerint már a következő tanévben hosszabb lenne pár héttel az oktatási időszak: szeptember elején kezdődne és akár június végéig tarthatna. A szaktárca vezetője maga is elismerte, hogy nem örvend osztatlan népszerűségnek a javaslata – amelyet amúgy már nem először vetett fel.
2022. január 17., 22:002022. január 17., 22:00
Már 2021 tavaszán felvetette, a napokban pedig ismét arról beszélt Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, hogy a 2022–2023-as tanévben hosszabb kellene legyen az oktatási időszak, mint az előző iskolai években volt. Cîmpeanu az egyik hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta:
A szaktárca vezetője azt mondta, a rövidebb nyári szünet és a hosszabb tanítási időszak témájáról egyeztetni készül a tanári, a tanulói és a szülői szervezetekkel, az egyeztetéseken pedig érvként fogja felhozni más országok példáját, amelyek oktatási rendszere rendkívül eredményes. Korábban már nyilatkozta a miniszter, hogy a romániai 34 hetes tanév az egyik legrövidebb Európában: egy 12 éves ciklusban számolva egy németországi diák két és fél évvel többet tanul, mint romániai társai. Jelenleg
– nyilatkozta a szaktárca vezetője.
Felháborodást keltett a diákokban a miniszter javaslata – ismerte el a Maros Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Szabó Szabolcs. Úgy véli, a diákok csak kapkodják a fejüket, annyi minden változik az utóbbi időben, pedig
Hozzátette, igazából nem is tudják komolyan venni a miniszter javaslatát addig, amíg azt sem tudják például, hogy idén meddig járnak iskolába a végzősök, vagy a vakációk hossza is állandóan változik, kényszervakációkat iktatnak be, majd a téli szünetből vágnak le pótlás címén, hogy az ösztöndíjak jegyhatárának megemeléséről már ne is beszéljenek.
„Azt gondoljuk, hogy nem arra van szükségünk, hogy még többet üljünk az iskolapadokban. Nem tartjuk jó ötletnek, hogy a nyári szünidőt ennyire megrövidítsék, amikor most is sokszor reggeltől estig ülünk az iskolában. Mindezek helyett az oktatási rendszer megreformálására lenne szükség, hogy megtanítsák gondolkodni a diákokat, és – ahogy nyugati oktatási rendszerekben is – a diákok erősségeit fejlesszék, ne a tananyagot sulykolják mindenkibe” – fogalmazott a diákvezető, aki azt is fájlalja, hogy az ilyen kijelentések előtt nem egyeztetnek az érintettekkel, vagyis a tanulókkal és a pedagógusokkal.
Hozzászoktak már a három hónapos nyári szünidőhöz az érintettek – véli egyrészt a javaslatról Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, de úgy véli, nem csak ez bonyolítja a kérdést. „Igaz, hogy külföldön tényleg hosszabb a tanév és kevesebb a vakáció, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy általában nincs ennyire teletömve elmélettel. Nálunk,
Az lenne kívánatos, ha sikerülne áttérni egy gyakorlatiasabb oktatásra, ami tényleg nem a minél több elméleti tananyagra, hanem a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt” – vélekedett az igazgató.
Hozzátette, bár sokan éppen azt szokták a pedagógusok szemére vetni, hogy jóval több szabadságuk van, mint amennyi más szakmában dolgozóknak, az nem épp úgy van.
Amíg a végzősöket, vizsgázókat elengedik, július közepe lesz, s augusztus végén vissza is térnek az iskolákba a tanárok, hogy felkészüljenek az oktatásra, tantermet rendezzenek stb. De vakációban is vállalnak iskolai szolgálatot, vannak nyári gyakorlatok.
„Annyi szabadnapjuk van a tanároknak, amennyit a munka törvénykönyve előír, mivel több vakációs nap van, mint szabadnap, ezért választanak a pedagógusok, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Van, aki inkább a húsvéti vakációt áldozza fel, akkor teljesít iskolai szolgálatot, van, aki a téli vakációjából vág le inkább, hogy nyáron többet tudjon szabad lenni, ez tanártól függ” – magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint ennek ellenére nem tartja jó ötletnek senki a rövidebb nyári szünidőt.
„Mindenki elismeri és hangosan kimondja, hogy a gyerekek mennyire le vannak terhelve, de senki nem tesz semmit. Inkább meghosszabbítjuk a tanévet. Hatalmas a tananyag, azon kellene módosítani, nem a tanévet kinyújtani. Jogos a szülők félelme, akik azt látják, hogy a hétköznapokban mennyit kínlódnak a gyerekek, nincsen gyerekkoruk, nincsen fiatalságuk, és
– vélekedett Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki szerint ha nem látnak reális esélyt a tananyag módosítására, akkor logikus, hogy félnek és elutasítják a hasonló javaslatokat. Úgy látja, akkor lenne értelme egy ilyen javaslatnak, ha például arról lehetne beszélni, hogy ha meghosszabbítjuk a tanévet, akkor a heti óraszámot kötelezően lecsökkentjük és évi lebontásban ugyanannyi marad.
„De erre nincs hajlandóság, legalábbis erről nem beszél senki. Ahogy arról sem beszél a miniszter, hogy a kalendáriumot hogyan módosítaná, vagy hogy mi lesz a szakvizsgázókkal. Nem működik ez, hogy január elején kijelenti, hogy szeptembertől másként lesz. Ez
– fogalmazott a szülők képviselője.
Úgy véli, a szülők véleménye megoszlik a tanév meghosszabbítása kapcsán, ugyanis a városi szülők sokszor nehezen boldogulnak a kisebb gyerekekkel a hosszú nyári vakáció alatt, a vidéki szülők viszont többnyire könnyebben. Ebből a tekintetből is meg kell vizsgálni a helyzetet, de ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy
Rengeteg szemszögből kellene vizsgálni a helyzetet – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki úgy érzi, a szaktárca vezetője ezúttal is egy légből kapott kijelentést tett, amely mögött nincs semmiféle egyeztetés az érintettekkel, vagy bármiféle elgondolás, mögöttes tartalom.
Amúgy nem Romániában a legrövidebb a tanév Európában. Leghosszabb Dániában, Olaszországban és Albániában, ahol 200 napos egy tanév, és a legrövidebb Franciaországban, ahol körülbelül 150–160 napos, és Belgiumban is 160 napnál kevesebbet járnak iskolába. Romániában 170 napos az iskolai tanév.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!