Hogyan jussunk közérdekű információkhoz? – az ügyvéd elmondja

Kard ki kard! Nehéz kierőszakolni az adatszolgáltatást, hiába a vonatkozó szabályozás •  Fotó: Pixabay

Kard ki kard! Nehéz kierőszakolni az adatszolgáltatást, hiába a vonatkozó szabályozás

Fotó: Pixabay

A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 2001-ből származó 544. számú törvény szerint az állampolgárok és az állami intézmények között fennálló kapcsolat egyik alapelve a bármely közérdekű információhoz való szabad hozzáférés. Ezt a kérdéskört jártuk végig néhány éve a Székelyhon napilap Kilátó mellékletében. Most a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk cikkünket.

Székelyhon

2023. március 11., 21:002023. március 11., 21:00

A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 2001-ből származó 544. számú törvény szerint az állampolgárok és az állami intézmények között fennálló kapcsolat egyik alapelve a bármely közérdekű információhoz való szabad hozzáférés. Ennek az elvnek az alapján a hatóságok és a közintézmények kötelesek tájékoztatási és ügyfélszolgálati osztályokat létesíteni vagy ezen tevékenységeket ellátó személyeket (szóvivőket) kinevezni.

Mi számít közérdekű információnak?

Közérdekű bármely adat, amely egy hatóság vagy egy közintézmény tevékenységére vagy tevékenységének eredményére vonatkozik, adathordozótól, alaktól vagy kifejezési formától függetlenül.

2006 óta minden szerződő hatóság köteles rendelkezésre bocsátani a közbeszerzési szerződéseket, tehát közérdekű információnak számítanak a közbeszerzési szerződések is.

Ki köteles közérdekű adatokat szolgáltatni? A hatóságokon, közintézményeken és szerződő hatóságokon kívül tájékoztatási kötelezettségük van a politikai pártoknak, a sportszövetségeknek és a közhasznú non-profit szervezeteknek, amelyek közpénzeket költenek el.

Mely információk nem adhatók ki?

Nem nyilvánosak:

  • a titkosított nemzetvédelmi, közbiztonsággal és közrenddel kapcsolatos adatok;

  • a hatóságok tanácskozásai, valamint Románia gazdasági és politikai érdekeire vonatkozó titkosított adatai;

  • kereskedelmi és pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben ezek közlése ipari és szellemi tulajdonjogokat vagy a lojális versenyt sértik;

  • a személyes adatok;

  • a büntetőjogi vagy fegyelmi kivizsgálással kapcsolatos adatok, ha veszélyeztetik a kivizsgálás eredményét, felfednek bizalmas hírforrásokat vagy veszélyeztetik valaki életét, testi épségét, egészségét;

  • a jogi eljárásokkal kapcsolatos adatok, amennyiben a nyilvánosságra hozatal sérti valamely fél méltányos eljáráshoz valójogát vagy jogos érdekét;

  • azok az adatok, amelyek hátrányosan érintik a fiatalok védelmére hozott intézkedéseket.

A törvény kifejezetten kitér arra, hogy nem titkosítható semmilyen adat, amely elősegít vagy elrejt egy közintézmény vagy hatóság által elkövetett törvénysértést.

Hogyan juthatunk közérdekű információkhoz?

Az egyszerű állampolgár két módon juthat hozzá közérdekű adatokhoz: követi az intézmények hivatalos közléseit, vagy kérést fogalmaz meg.

Minden hatóság és közintézmény köteles hivatalból olyan közérdekű adatokat szolgáltatni, mint a közintézmény vagy hatóság szervezését és működését szabályzó rendelkezések, szervezeti felépítés, működési és ügyfélszolgálati program, intézményvezetők, szóvivők neve, az intézmény elérhetőségei (postacím, telefonszám, fax, e-mail-cím), anyagi források, költségvetés és pénzügyi mérleg, saját programok és stratégiák, közérdekű iratok jegyzéke, a kezelt és kibocsátott okiratok kategóriáinak jegyzéke, adatszolgáltatással kapcsolatos határozatok elleni óvások módozata, jogorvoslat. Sőt a szóban forgó állami szervezeteknek évente frissített jelentéseket kell közzétenniük.

Az adatszolgáltatás megvalósulhat a közintézmény székhelyén való kifüggesztéssel, Románia Hivatalos Közlönyében, saját kiadványokban vagy saját honlapon való megjelentetéssel. Ezenkívül a közérdekű adatok tanulmányozhatók az intézmények székhelyein.

Kevesen tudják, hogy kérelem fogalmazható szóban is, nem csak írásban. Tanácsos azonban írásban kérni, mert a jegyzéssel ellátott kérelem bizonyítékként szolgálhat gond esetén.

Az írott kérésnek tartalmaznia kell: a címzett intézményt, a kért információt, a kérvényező nevét, címét, aláírását és a címet, ahova küldhető a válasz.

Mennyi időn belül kaphatunk választ?

A közintézmények és hatóságok írásos válaszadási határideje 10 nap, de legtöbb 30 nap a kérés jegyzésétől számítva,

a kért adatok mennyiségétől, bonyolultságától és sürgősségi besorolásától függően. Amennyiben az adatszolgáltatáshoz szükséges idő meghaladja a 10 napot, úgy a hatóságnak erről tájékoztatnia kell a kérvényezőt 10 napon belül. Szóbeli kérés alapján, a kéréstől függően helyben is kaphatunk választ. Az intézményeknek meg kell határozniuk egy minimális ügyfélszolgálati programot, amely szerint kijelölik, hogy mikor kapható válasz a szóbeli megkeresésekre.

A tömegtájékoztatási eszközök (mass media) által szóban kért adatokat azonnal vagy 24 órán belül kell szolgáltatni.

Mennyibe kerül az adatszolgáltatás? A törvény nem rendelkezik arról, hogy az adatszolgáltatásért fizetni kellene, viszont kifejezetten kitér arra, hogy amennyiben okiratmásolatokat kérünk, úgy a kérelmezőnek fizetnie kell a másolás költségeit. A jogszabály nem tér ki arra, hogy milyen összeget szabad elkérni egy oldal másolásáért. Ezt minden közintézmény és hatóság egyénileg dönti el.

A tömegkommunikációs eszközök tájékoztatása

A hatóságok kötelesek időszakosan, rendszerint havonta egyszer sajtókonferenciát tartani, ahol válaszolniuk kell minden közérdekű információra vonatkozó kérdésre. A mass media azonban nem köteles közölni a hatóságoktól, közintézményektől kapott adatokat.

A közintézmények és hatóságok semmilyen módon nem tilthatják meg a tömegkommunikációs eszközök részvételét a nyilvános rendezvényeiken.

Kötelesek akkreditációt, engedélyt adni, megkülönböztetés nélkül, minden újságírónak és a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek. Az akkreditációt, kérésre, két napon belül bocsátják ki. Csak olyan cselekedetekért utasítható el egy újságíró akkreditációs kérelme vagy vonható vissza az alkalmassági elismervény, amelyek akadályozzák a hatóság tevékenységének normális lefolyását és amelyek nem vonatkoznak az újságíró sajtóban kifejezett véleményére.

Büntetések

Tudjuk, hogy büntetés hiányában nem kérhető számon egyetlen kötelem sem. A vizsgált törvény kétfajta büntetésről rendelkezik. Egyrészt kijelenti, hogy

fegyelmi felelősségre vonással jár a közintézményi vagy állami hivatali alkalmazott által elkövetett jogszabálysértés (magyarán ha nem tesz eleget a korábban felsorolt törvényes kötelezettségeinek), anélkül hogy konkrét kiszabható büntetést állapítana meg.

Másrészt pedig a törvény rendelkezik arról, hogy a törvényszék erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint információ kiadására kötelezheti a hatóságokat vagy az állami intézményeket.

Kitől kérhetünk jogorvoslatot szabálysértés, jogsértés esetén? Két út áll előttünk: törvényszegés esetén panasszal fordulhatunk az adott intézmény vezetőjéhez, 30 napon belül attól számítva, hogy tudomásul vettük a törvényellenes magatartást. Ha a közigazgatási vizsgálat eredményeként megállapítják panaszunk jogosságát, úgy a panasz benyújtásától számított 15 napon belül választ kell adniuk, amelynek tartalmaznia kell a kért adatokat és tájékoztatást arról, hogy a jogsértő alkalmazott milyen büntetésben részesült.

A törvény rendelkezik arról, hogy a törvényszék erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint információ kiadására kötelezheti a hatóságokat vagy az állami intézményeket •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A törvény rendelkezik arról, hogy a törvényszék erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint információ kiadására kötelezheti a hatóságokat vagy az állami intézményeket

Fotó: Barabás Ákos

Jogsérelem esetén 30 napon belül, a kötelező válaszadási határidő lejárta után, panasszal fordulhatunk a megyei törvényszék közigazgatási szakosztályához. Mint említettem, a törvényszék erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint információ kiadására kötelezheti a hatóságokat vagy az állami intézményeket. A fellebbezések vizsgálata az ítélőtáblák hatáskörébe tartozik, döntésük végleges és visszavonhatatlan. A témában szabályozott peres eljárások sürgősségi esetek, és nem kell bélyegilletéket fizetni.

Megtörténhet, hogy az alkalmazott a főnök utasítására hagyja figyelmen kívül törvényes kötelezettségeit. Ilyen esetben szinte borítékolható, hogy csak az időnket vesztegetjük egy feletteshez benyújtott panasszal. Az ilyen helyzetek előfordulása miatt hatékonyabb és tárgyilagosabb jogorvoslatra számíthatunk, ha a törvényszék segítségét kérjük.

Azt gondolom, annak a ténynek, hogy minden megyében csak egy, a megyeszékhelyen működő törvényszék létezik, nem kellene hátrányt jelentenie, hiszen kérelmünket postázhatjuk is a törvényszék honlapján megadott címre (ne feledjük, ez is kötelezően nyilvános adat), és kérhetjük, hogy az ügyet távollétünkben is tárgyalják le.

Románia Legfelsőbb Bírói Tanácsa külön útmutatót dolgozott ki az igazságügyi rendszer és a mass media kapcsolatának szabályozására. Például a bíróságok belső rendszabályzata is tiltja a fényképek vagy audiovizuális felvételek készítését bírósági tárgyalásokon az elnöklő bíró kifejezett engedélye nélkül. Szabálysértés esetén panasszal lehet fordulni az Audiovizuális Tanácshoz.

Lukácsi Katalin ügyvéd

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani
2025. július 03., csütörtök

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat