– mesélte Imre Ildikó aligazgató. Akkor sem voltak tizenegy-tizenkettőnél többen, most sincsenek: kevesen végzik el a nyolc osztályt, legtöbben hatodik után kimaradnak. Véleménye szerint tanulásban nem húzzák vissza a többieket, azonban akik nem tudnak felzárkózni, előfordul, hogy zavarják az órákat, felerősödik bennük a közösségbontó viselkedészavar.

Az erős osztályközösségek „kilökik” magukból a beilleszkedésre képteleneket, amire volt is példa az elmúlt években. Azok ellenben, akik maradnak, hetedik osztályos korukra látványosan megváltoznak, összeszoknak a magyar gyerekekkel. Ezt megerősítette Asztalos Ágnes, az iskola tanácsadó tanára is, aki úgy látja, hogy

A roma gyerekek mellett itt fogadják a halmozottan sérülteket is, így a pedagógusokra több feladat hárul: egyfelől a beilleszkedésre, másfelől pedig a másság elfogadtatására is nevelnek úgy, hogy ehhez nem kapnak eszközöket, támogatást.

– összegezte a pszichológus.

Akár sikertörténet is lehetne

„Nem a pletykának kell hinni, hanem be kell nézni hozzánk” – vallja az aligazgató. Az iskola pedagógusai folyamatosan azon dolgoznak, hogy „lemossák” az intézményről a negatív jelzőket: beiratkozás előtt nyílt hetet hirdettek, amikor az érdeklődők az órákon is részt vehettek, ugyanakkor ingyenes délutáni foglalkozást tartanak az itt tanuló előkészítősöknek, a következő tanévtől pedig már az egyik első és negyedik osztálynak is, sakkórákkal, furulyaoktatással, közösségfejlesztő játékokkal, kerékpározással – a szülőknek csak a gyerekek étkeztetését kell fizetniük. A szülői értekezlet rendhagyó, ahol a fejlesztő- és az iskolapedagógus is jelen van.

Bakos Ramona Kárment például nem riasztotta el a közbeszéd, mivel tavaly elsősorban nem iskolát, hanem elvárásainak megfelelő pedagógust választott előkészítős gyerekének. Ramona férje, kihasználva a nyílt napot, végigkövette az akkori negyedik osztály tanítónőjének egész napos tevékenységét, és

Sem nekik, sem gyereküknek nem volt negatív tapasztalata az oda járó nagyobb roma gyerekek vagy azok szülei miatt.

A fentiektől függetlenül az aligazgató úgy véli, hogy a lakótelepi romák integrálása nem egy sikertörténet, és bár néhányuknak összejön, többségük a legjobb akarat mellett is képtelen beilleszkedni. Járható útnak a saját közösségükön belüli oktatást látja, egy, a Budvár-negyedhez közeli épületben, ahol a Tompa László-iskola tanárai külön, fejlettségi szintjüknek megfelelően oktatnák őket. Elképzelésüket az iskola vezetői már megbeszéltek a városvezetéssel is.

Akár idén ősszel költözhetnek

Olyan helyet kerestek, amely közel van a Budvár-lakótelephez és mind az elemi, mind a felsőbb tagozatosoknak megfelel. Így esett a választás az egykori UCECOM-bentlakás épületére – tudtuk meg Lőrincz Edit önkormányzati képviselőtől.

Két okból vették fontolóra a roma gyerekek áthelyezését: egyrészt a lakótelepi szociális központ mostoha körülményei miatt, másrészt annak reményében, hogy így csökken az iskolaelhagyás. „Ez egy lehetőség, amelyet meg kell próbálnunk. Aki nem akarja majd ide adni gyerekét, viheti ezután is a Tompa László-iskolába” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy eddig tizenkét szülő jelezte: negyedik osztályos gyermekét jövőre ide íratná be. Mivel az épületben csak meszelni kell, a gyermeklétszám függvényében már következő tanévtől indulhatna az oktatás a Tompa László-iskola alegységében. Az oktatási ügyekért felelős önkormányzati képviselő továbbá megjegyezte: nemcsak a roma, hanem a közelben lakó többi gyermeket is fogadják majd a tanintézetben.

Előnyök és hátrányok

Jogilag csak abban az esetben megengedett a kizárólagos roma osztály, illetve iskola létrehozása, ha az kétnyelvű, oktatják benne a roma nyelvet és kultúrát is – ehhez szakemberekre van szükség, ami külön gondot jelent. Ilyen a gyergyószentmiklósi roma iskola, ahol heti három órában anyanyelvüket, mellette pedig történelmüket és zenéjüket is tanulják a diákok – tudtuk meg az ott tanító Kari Attila kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőtől. A közösségükben való tanulásnak az az előnye, hogy saját ritmusuknak megfelelően, az esetleges hiányosságokat pótolva fejlődnek a gyerekek. Ellenben a vegyes osztályokban lemaradhatnak azok, akik más közösségben szocializálódtak, a folyamatos kudarcélmény pedig az iskola elhagyását eredményezi.

Hasonlóképpen vélekedik Leskó Barbara, a Gyulafehérvári Caritas romaprogram-felelőse is, aki a Budvár-negyedi Szociális Központban foglalkozik délutáni oktatással. Azt tapasztalta, hogy

annak ellenére, hogy jócskán eltávolodtak hagyományaiktól, megpróbálják feléleszteni kultúrájukat. Elmondta, azok az iskolázott roma szülők, akik tanulmányaikat vegyes közösségben végezték, úgy érzik, hogy akik külön intézetben képzelik el a roma oktatást, megfosztják gyerekeiket a beilleszkedés lehetőségétől. Ennek ellenére elfogadják, hogy ősszel az ötödiket kezdők az UCECOM-bentlakás épületébe költözzenek, annak tudatában, hogy a város legtöbb iskolájában nem fogadják gyerekeiket. Leskó tudomása szerint tizenegy lakótelepi gyerek jár rendszeresen a Tompa László Általános Iskolába, illetve egy hetedikes diák a Tamási Áron Gimnáziumban tanul.

Mégis integrálni

Szász Emil, a Budvár Roma Egyesület elnöke legjobb megoldásnak azt látná, ha a lakótelepi roma gyerekeket egyenlően szétosztanák a város iskoláiban. Szerinte ezt az érintett szülők is hasonlóképpen gondolják. Meglátása szerint a szegregáció nem vezet jóra, hiszen így a gyerekek nem látnak jó, követendő példát. Szerinte egyébként

A napokban a helyi önkormányzat képviselőivel és néhány szülővel oktatási fórumot tartanak, amelyen reményei szerint sikerül olyan döntést hozniuk, ami a gyerekek érdekét szolgálja.

Inkább környékbeliek jelentkeznek

A három központi székelyudvarhelyi középiskolában, valamint a művészeti szakközépiskolában nincs körzeti beiratkozás, ezekben belső kritériumrendszer, illetve képességpróba dönti el, kit vesznek fel a jelentkezők közül. Budvár-lakótelepi roma gyerek ezekben az intézményekben elvétve fordul meg, azonban az igazgatók szerint mindegyikben jár néhány környékbeli roma diák, nem szokták elutasítani őket. Tisztelettudóan viselkednek, kevés kivétellel leérettségiznek, és arra is volt már példa, hogy egyetemen folytatták tanulmányaikat.