Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon

Hagyományőrző locsolók Csíkszentimrén, 2022-ben •  Fotó: Pinti Attila

Hagyományőrző locsolók Csíkszentimrén, 2022-ben

Fotó: Pinti Attila

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

Kocsis Károly

2023. április 10., 08:242023. április 10., 08:24

2023. április 10., 08:282023. április 10., 08:28

A dézsában való fürösztést, különösen ilyen havas-szeles időkben nem föltétlenül sorolnánk ide, mint ahogy a Dunántúlról és a Felvidékről ismert korbácsolás, vesszőzés eldurvultabb formáit sem, de ilyen vonatkozásban például üdvözítő lenne, ha nem festenénk mindenféle színűre a tojásokat, és nem pingálnánk rá nyuszikat meg egyéb értelmetlen szimbólumokat, hiszen rendkívül gazdag saját mintakincsből meríthetünk. Például

az árapataki Lőrincz Etelka nem is olyan régen több mint háromszázféle díszítő motívumot gyűjtött össze, Kovács Dénes csíkszeredai festőművész 36 írásmintát tett közzé a Gyimesi csángó írott tojások című kiadványában, a teljesség igénye nélkül.

Jézus vére is piros volt

A székely hagyományokhoz leginkább a piros tojás passzol, esetleg fekete alapon piros, sárga és fehér mintázatú. Ha csíki plébánost kérdezünk, vélhetően azzal a magyarázattal fog szolgálni, hogy Jézus elhullatott vére is piros volt, no meg Jézus feltámadásának hírére megpirosodtak a tojások egy jeruzsálemi asszony kosarában, de

egy székely monda szerint már Nagy Sándor születésekor piros tojást tojtak a tyúkok, így tudatván az anyjával, hogy nagy hadvezért hozott a világra.

Balázs Márton is megjegyezte, hogy a „székely asszonyok kevés színt használnak, az oláhok sokszor 6–8 színnel dolgoznak.” A tojásokat egyébként már 2-3 ezer éve festik, avar elődeink díszítették is.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Már csak azért is érdemes volt pirosra festeni a tojást, mert a kopásuk alapján a legények messzemenő következtetéseket tudtak levonni, amennyiben nem fogyasztották el még aznap.

Idézet
Egy bizonyos idő eltelte után ugyanis „amely tojás sárga színű és halvány virágúvá lesz, arról azt tartják, hogy az azt adó leány bús gondolatok közt, szerelmi bútól zokogva írta s következőleg az, aki őt leghűebben, legigazabban szereti”

– írta Orbán Balázs. – Így nem egyszer sietteti a menyegzőt a piros tojás elszíntelenedése.”

Székelyvarságon a kapott tojások számából tudhatta a legény, hogy hányadán is áll az illető lánnyal. A tényleges szerető, ha volt ilyen, nyolcat kapott, amikor a megöntözött lány kikísérte, a tetszési index szerinti következő hatot, és így tovább. Aki csak kettőt kapott, már indulhatott is a következő házhoz! Maradjunk annyiban tehát, hogy

a piros mindig is szerelmet, a termékenységet jelképezte!

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Legalább harminc tojás szükséges

A nosztalgiázásnál maradva, ott vannak a híres húsvéti bálok, amelyeket régén vízbevető hétfő estéjén (ritkábban vasárnap, de például Mikóújfaluban nagyszombaton) szerveztek a falusi kultúrházakban, legalábbis azok számára, akik még lábra tudtak állni; ma elvétve hallani ilyenről. De ugyanígy

a lányok általi keddi „visszalocsolást” is joggal sírhatnák vissza a Facebookon szocializálódó fiatalemberek, miután ez a szeretőválasztást jelentősen megkönnyítő szokás már a két világháború között megszűnt.

Néhol a lányok nem házhoz mentek, hanem az utca két szélén álltak felsorakozva, s ha valamely legény arra tévedt, nem maradt szárazon, miközben elhaladt közöttük!

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Tulajdonképpen a locsolás telkes szokásköre kiveszőfélben van. Régen szégyen volt a lánynak, de különösen a szüleinek, ha a házukat elkerülték a legények, ma az a menő, akinek húsvéthétfőn sikerül kibújnia a locsolók elől.

Idézet
Amely leánynak húsvét reggelén nincs virága, vagy azt jelenti, hogy rossz magaviseletű, vagy hogy szeretője nincs, mi egyaránt lealázza”

– áll az 1866-os kiadású, Magyarországi népszokások című gyűjteményben. Miközben egyes vidékeken húsvéthétfő hajnalán a legények csapatosan indultak a lányos házakhoz öntözködni, többnyire zeneszóval, hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon,

ma már inkább csak tojásos zacskókat cipelő kisgyerekeket látni az utcákon délelőtt, vagy délután az apjuk viszi el őket a keresztanyjukhoz locsolni – bár néhol azért igyekeznek tartani, feléleszteni a régi hagyományokat.

A bukovinai székelyek csak az utcán locsolkodtak: „ha az utcán ment egy leján, a legények hátulról odaoroszkodtak, s egy kandér vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak.”

Egy barcasági leánynak illett legalább 30 tojást festeni ilyenkor, de a legszebbet a kedvese kapta, aki „zergős guzsalyt” és „parádés pereszlent” ajándékozott cserébe.

„A zergős guzsaly igen szép eszköz, cifrán ki van metszve, s élénk színekkel kifestve; továbbá el van látva láncszemes kötővel és díszes tűző tűvel, közepén kifúrt üregében apró kavicsokkal megtöltve, honnan zergős (zörgő) elnevezése is származott. A pereszlen (az orsó végébe tűzött nehezék) csontból vagy fából készül, de mindkét esetben faragványokkal s ércszeletek beillesztése által igen díszesen van ki cifrázva” – adott pontos leírást 1877 húsvétjakor az Ellenőr cikkírója.

Az egy kategóriába tartozó legények csapatonként, muzsikussal vagy anélkül is, húsvét második napja hajnalán megindulnak, az előlegesen kitűzött leányos házakhoz, az utczán és házaknál a puskaport nem kímélik. Megérkezésük után a szónok hosszasan köszönt, mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk, jó uram, hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult; de a melly kevéssel ezelőtt hervadásba indult; mi azért eljöttünk, hogy a jeles virágot megöntözzük, mellyre is, jó uram, kegyelmetektől szabadságot kérünk.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését, de úgy tartjuk, hogy elég frissen nő; azonban a virág amott van, s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja, a szabadságot örömest megadjuk!” Akkor a ház valamellyik zugában elvonulva pislogó leány elő jő, s így szól: „inkább megváltom magam, hogysem leöntsenek”; a megváltás ára annyi pár piros tojás, a hány legény van. Míg a legénység a leánnyal kötődik, az alatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka-, kalács- és piros tojással halmozza, melly mellé aztán a nemes ifjúság letelepszik és lészen ismét evés-ivás és pisztolydurrogás. Illy alkalommal a házileány is egy-két pisztolyt tartozik kilőni, a legények kívánságára. Asztal után egy kis tánczba vegyülve leányt, anyát, s szolgálót is ha van megtánczoltatva, más leányos házhoz mennek. Némelly falukban pedig a leányt a kútra viszik, s amúgy igazában megfürösztik.

Etédi Gedő János: Székely szokások (Regélő Pesti Divatlap, 1843/39.)

Orbaiszéki szánozók 2019-ben •  Fotó: Székely Hírmondó Galéria

Orbaiszéki szánozók 2019-ben

Fotó: Székely Hírmondó

Húsvéti szánozás

Árapatakon a múlt század elején még szerdán is tojást gyűjtöttek a legények: ez volt a tyúkmonyászás.

Minden lányos háznál muzsikáltattak, akinek volt szeretője, ő állt elől, és vette át az ajándékot, ami egy nagy kosárba került, a nap végén közösen fogyasztották el.

Ez feltehetőleg az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat rendelkezésig vezethető vissza, amikor még négynapos volt a húsvéti ünnep, majd csak az 1611-es nagyszombati zsinat csökkentette három, XIV. Kelemen pápa 1711-ben pedig két napra.

A harmadik napot például Hétfaluban még a 19. században is annak rendje és módja szerint megtartották, méghozzá kakasünnep formájában. „Kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg” jelenlétében

egy hízlalt tyúkot meg egy hízlalt kakast kötöztek egy-egy cövekhez, az előbbit bekötött szemű lányok igyekeztek egy karóval megütni, a helyben „főbelövésre” ítélt utóbbit legények vették nyíllal célba. A két legügyesebb házánál aztán mulatságot csaptak, felszolgált menüt nyilván tyúk-, illetve kakashús képezte.

És ha már a különleges szokásokról esett szó, hadd említsük meg a húsvéti szánozás Szörcsén és Székelytamásfalván még ma is dívó szokását. Az esővarázsló célzatú rítus a 20. század elején még az egész Orbaiszéken közismert volt, az első világháború végéig rendszerint legényavatással fejeződött be:

az ügyességi próbák teljesítőjének a végén borivással is nyugtáznia kellett a felnőtti státusz kiérdemlését.

Az említett két faluban vízbevető hétfőn feldíszítenek egy 12 „ló” vontatta szánt (azért az idézőjel, mert a lovakat legények helyettesítik), azon zöld fenyőgallyakból sátrat alakítanak ki, az utcákat végigjárva mindenhová betérnek, ahol nyitott nagykaput találnak, és köszöntik a háziakat. Utóbbiak lelocsolják a sátrat, valamint az alatta – a múlt század elején még ruha nélkül – tartózkodó „cigányt”, tánc és éneklés közepette megvendégelik szánt vontatókat.

A pálinka egy nagy korsóba kerül, a kalács, tojás, füstölt kolbász stb. egy ládába – ezt a végén közösen fogyasztják el.

Szörcsén fiúk és lányok együtt locsolnak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Holnap van a visszalocsolás napjaként is ismert húsvétkedd, ám – mint fentebb említettük – ez a szokás immár a múlté. Ettől még hallgathatjuk az először megszólaló kakukk és pacsirta hangját, és figyelhetjük az időjárást:

ha esik, zuhog, akkor a régiek felfogása szerint szűk esztendő elé nézünk, ám ha ilyenkor már szépen zöldül a vetés, az jó szénatermést ígér.

Nos, ha zuhogóra nem is számíthatunk holnap, egy kis permet nincs kizárva…

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 11., szerda

Marad a Dracula park elnevezés és az eredeti helyszín?

Parajdiak nézték meg a Csíkszeredába tervezett vidámpark terveit, és a helyszínváltoztatás esélyéről is beszélgettek Lénárd Andrással. Tapasztalataikról kérdeztük őket, ugyanakkor a létesítmény névadásáról is beszélt lapunknak az érintett vállalkozó.

Marad a Dracula park elnevezés és az eredeti helyszín?
2025. június 11., szerda

Egyelőre nem lettek sósak a kútvizek és források Maros megyében

Csak Szovátán vannak sós vizű források, máshol nem emelkedett meg a közkutakban és forrásvízben a sómennyiség – jelentette be szerdán Iuliu Moldovan a Maros megyei közegészségügy igazgatója.

Egyelőre nem lettek sósak a kútvizek és források Maros megyében
2025. június 11., szerda

Nem tért haza, édesanyja és a hatóságok is keresik

A Maros megyei rendőrség közleményben kéri a lakosság segítségét, miután egy édesanya jelentette, hogy 16 éves lánya nem tért haza.

Nem tért haza, édesanyja és a hatóságok is keresik
2025. június 11., szerda

Előzetesbe került a motorost halálra gázoló sofőr

Harminc napos előzetes letartoztatásba helyezték azt a sofőrt, aki június 9-én, Kézdivásárhely közelében halálra gázolt egy motorost, majd elhagyta a tett helyszínét.

Előzetesbe került a motorost halálra gázoló sofőr
2025. június 11., szerda

Újszülött csikókat és borjút ölt a medve Székelyszenterzsébeten

Folyamatosan visszatér a medve egy székelyszenterzsébeti farmra, ahol már négy újszülött csikót és egy borjút is megölt. A polgármester szerint a problémás egyed kilövése lehet a megoldás.

Újszülött csikókat és borjút ölt a medve Székelyszenterzsébeten
2025. június 11., szerda

Torlódást okozott az útfelújítás, ezentúl csak éjszaka lehet dolgozni a forgalmasabb marosvásárhelyi útszakaszokon

Marosvásárhelyen a forgalmas útszakaszokon csak éjszaka lehet ezután karbantartási, javítási munkálatok végezni – döntött város vezetősége, miután egy kis aszfaltfelmarás miatt óriási forgalmi dugó alakult ki.

Torlódást okozott az útfelújítás, ezentúl csak éjszaka lehet dolgozni a forgalmasabb marosvásárhelyi útszakaszokon
2025. június 11., szerda

Ismert cégekkel lendítik fel a csíkszeredai duális szakképzést

Összesen 264 helyre várják ősztől a duális szakképzésre jelentkező diákokat számos szakma elsajátítására több csíkszeredai középiskolában és szakiskolában. Több ismert helyi és térségbeli cég együttműködésével bővültek ezek a lehetőségek.

Ismert cégekkel lendítik fel a csíkszeredai duális szakképzést
2025. június 11., szerda

AUR: szinte lehetetlennek tűnik jelen helyzetben a kormányalakítás, az egyetlen megoldás az előre hozott választás

Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője szerint az ország gazdasági problémáira „az egyetlen megoldás” az előre hozott választás.

AUR: szinte lehetetlennek tűnik jelen helyzetben a kormányalakítás, az egyetlen megoldás az előre hozott választás
2025. június 11., szerda

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Holtan találtak az erdőben egy eltűnt fiatalembert Maros megyében szerdán – tájékoztat a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben
2025. június 11., szerda

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén

Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén