Hagyományőrző locsolók Csíkszentimrén, 2022-ben
Fotó: Pinti Attila
Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.
2023. április 10., 08:242023. április 10., 08:24
2023. április 10., 08:282023. április 10., 08:28
A dézsában való fürösztést, különösen ilyen havas-szeles időkben nem föltétlenül sorolnánk ide, mint ahogy a Dunántúlról és a Felvidékről ismert korbácsolás, vesszőzés eldurvultabb formáit sem, de ilyen vonatkozásban például üdvözítő lenne, ha nem festenénk mindenféle színűre a tojásokat, és nem pingálnánk rá nyuszikat meg egyéb értelmetlen szimbólumokat, hiszen rendkívül gazdag saját mintakincsből meríthetünk. Például
A székely hagyományokhoz leginkább a piros tojás passzol, esetleg fekete alapon piros, sárga és fehér mintázatú. Ha csíki plébánost kérdezünk, vélhetően azzal a magyarázattal fog szolgálni, hogy Jézus elhullatott vére is piros volt, no meg Jézus feltámadásának hírére megpirosodtak a tojások egy jeruzsálemi asszony kosarában, de
Balázs Márton is megjegyezte, hogy a „székely asszonyok kevés színt használnak, az oláhok sokszor 6–8 színnel dolgoznak.” A tojásokat egyébként már 2-3 ezer éve festik, avar elődeink díszítették is.
Fotó: Pinti Attila
Már csak azért is érdemes volt pirosra festeni a tojást, mert a kopásuk alapján a legények messzemenő következtetéseket tudtak levonni, amennyiben nem fogyasztották el még aznap.
– írta Orbán Balázs. – Így nem egyszer sietteti a menyegzőt a piros tojás elszíntelenedése.”
Székelyvarságon a kapott tojások számából tudhatta a legény, hogy hányadán is áll az illető lánnyal. A tényleges szerető, ha volt ilyen, nyolcat kapott, amikor a megöntözött lány kikísérte, a tetszési index szerinti következő hatot, és így tovább. Aki csak kettőt kapott, már indulhatott is a következő házhoz! Maradjunk annyiban tehát, hogy
Fotó: Pinti Attila
A nosztalgiázásnál maradva, ott vannak a híres húsvéti bálok, amelyeket régén vízbevető hétfő estéjén (ritkábban vasárnap, de például Mikóújfaluban nagyszombaton) szerveztek a falusi kultúrházakban, legalábbis azok számára, akik még lábra tudtak állni; ma elvétve hallani ilyenről. De ugyanígy
Néhol a lányok nem házhoz mentek, hanem az utca két szélén álltak felsorakozva, s ha valamely legény arra tévedt, nem maradt szárazon, miközben elhaladt közöttük!
Fotó: Pinti Attila
Tulajdonképpen a locsolás telkes szokásköre kiveszőfélben van. Régen szégyen volt a lánynak, de különösen a szüleinek, ha a házukat elkerülték a legények, ma az a menő, akinek húsvéthétfőn sikerül kibújnia a locsolók elől.
– áll az 1866-os kiadású, Magyarországi népszokások című gyűjteményben. Miközben egyes vidékeken húsvéthétfő hajnalán a legények csapatosan indultak a lányos házakhoz öntözködni, többnyire zeneszóval, hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon,
A bukovinai székelyek csak az utcán locsolkodtak: „ha az utcán ment egy leján, a legények hátulról odaoroszkodtak, s egy kandér vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak.”
„A zergős guzsaly igen szép eszköz, cifrán ki van metszve, s élénk színekkel kifestve; továbbá el van látva láncszemes kötővel és díszes tűző tűvel, közepén kifúrt üregében apró kavicsokkal megtöltve, honnan zergős (zörgő) elnevezése is származott. A pereszlen (az orsó végébe tűzött nehezék) csontból vagy fából készül, de mindkét esetben faragványokkal s ércszeletek beillesztése által igen díszesen van ki cifrázva” – adott pontos leírást 1877 húsvétjakor az Ellenőr cikkírója.
Az egy kategóriába tartozó legények csapatonként, muzsikussal vagy anélkül is, húsvét második napja hajnalán megindulnak, az előlegesen kitűzött leányos házakhoz, az utczán és házaknál a puskaport nem kímélik. Megérkezésük után a szónok hosszasan köszönt, mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. Ezután a szónok így szól: „Hallottuk, jó uram, hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult; de a melly kevéssel ezelőtt hervadásba indult; mi azért eljöttünk, hogy a jeles virágot megöntözzük, mellyre is, jó uram, kegyelmetektől szabadságot kérünk.” Erre a gazda: „Szívesen köszönjük a nemes ifjúságnak virágunkróli megemlékezését, de úgy tartjuk, hogy elég frissen nő; azonban a virág amott van, s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja, a szabadságot örömest megadjuk!” Akkor a ház valamellyik zugában elvonulva pislogó leány elő jő, s így szól: „inkább megváltom magam, hogysem leöntsenek”; a megváltás ára annyi pár piros tojás, a hány legény van. Míg a legénység a leánnyal kötődik, az alatt a gazdasszony az asztalt mézes pálinka-, kalács- és piros tojással halmozza, melly mellé aztán a nemes ifjúság letelepszik és lészen ismét evés-ivás és pisztolydurrogás. Illy alkalommal a házileány is egy-két pisztolyt tartozik kilőni, a legények kívánságára. Asztal után egy kis tánczba vegyülve leányt, anyát, s szolgálót is ha van megtánczoltatva, más leányos házhoz mennek. Némelly falukban pedig a leányt a kútra viszik, s amúgy igazában megfürösztik.
Etédi Gedő János: Székely szokások (Regélő Pesti Divatlap, 1843/39.)
Orbaiszéki szánozók 2019-ben
Fotó: Székely Hírmondó
Árapatakon a múlt század elején még szerdán is tojást gyűjtöttek a legények: ez volt a tyúkmonyászás.
Ez feltehetőleg az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat rendelkezésig vezethető vissza, amikor még négynapos volt a húsvéti ünnep, majd csak az 1611-es nagyszombati zsinat csökkentette három, XIV. Kelemen pápa 1711-ben pedig két napra.
A harmadik napot például Hétfaluban még a 19. században is annak rendje és módja szerint megtartották, méghozzá kakasünnep formájában. „Kíváncsi és mulatni vágyó néptömeg” jelenlétében
És ha már a különleges szokásokról esett szó, hadd említsük meg a húsvéti szánozás Szörcsén és Székelytamásfalván még ma is dívó szokását. Az esővarázsló célzatú rítus a 20. század elején még az egész Orbaiszéken közismert volt, az első világháború végéig rendszerint legényavatással fejeződött be:
Az említett két faluban vízbevető hétfőn feldíszítenek egy 12 „ló” vontatta szánt (azért az idézőjel, mert a lovakat legények helyettesítik), azon zöld fenyőgallyakból sátrat alakítanak ki, az utcákat végigjárva mindenhová betérnek, ahol nyitott nagykaput találnak, és köszöntik a háziakat. Utóbbiak lelocsolják a sátrat, valamint az alatta – a múlt század elején még ruha nélkül – tartózkodó „cigányt”, tánc és éneklés közepette megvendégelik szánt vontatókat.
Szörcsén fiúk és lányok együtt locsolnak.
Fotó: Pinti Attila
Holnap van a visszalocsolás napjaként is ismert húsvétkedd, ám – mint fentebb említettük – ez a szokás immár a múlté. Ettől még hallgathatjuk az először megszólaló kakukk és pacsirta hangját, és figyelhetjük az időjárást:
Nos, ha zuhogóra nem is számíthatunk holnap, egy kis permet nincs kizárva…
Csíkszentkirály is csatlakozik a regionális víz-és csatornaszolgáltató Harvíz Rt. szolgáltatási területéhez. A község azért kényszerült erre, mert az önkormányzati közmű működése veszteséges volt, ráadásul a hatósági engedélye is hamarosan lejár.
Nyolcvan éve halt hősi halált Laczkó László, aki ugyan nem volt győztes csatákat vívó hadvezér, csak tartalékos zászlós, ám helytállásával példát mutatott, személyes tragédiájával fájdalmas képét nyújtva a második világégés okozta borzalmaknak.
Három autó volt érintett abban a közúti balesetben, amely szerdán este történt Máréfalván. Két személy sérült meg.
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
Csoportos utazást szerveznek Székelyföldről az 1805-ös austerlitzi csata helyszínén megszervezett hagyományőrző hadijátékokra. Az ötnapos utazásra, amely során több jelentős történelmi helyszínt is megtekintenek, még várnak jelentkezőket.
Nem lenne nagy befektetés, de sok kisgyerekes szülőnek könnyítené meg a Színház téren való közlekedését. Akadálymentes teret szeretnének a marosvásárhelyi édesanyák legalább a karácsonyi vásár idejére.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból, amelyet november 18-án kezdenek el folyósítani.
Őszi zöldhulladék-elszállítást szervez Gyergyószentmiklós, amelynek során a kertes házaktól viszik el az összegyűlt száraz faleveleket, gyomnövényeket, ágakat. Az akció jövő héten zajlik.
895 ezer lejt kapott Gyergyószentmiklós a kormány tartalékalapjából, ami jóval kevesebb, mint amire jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében szüksége lenne a városnak. De ez is jól jön – elmaradt számlák kifizetésére fordítják az összeget.
A mindössze tizenegy éve épített csíkszeredai uszoda tetőszerkezete már számos felújításon átesett, azonban még mindig több renoválásra váró eleme van. Háromhetes munkálat kezdődik a Csíki Csobbanóban, ezért néhány napig bezárják a létesítményt.
szóljon hozzá!