A HMPV egy légúti vírus, és már évtizedek óta ismert Romániában is. Az egyetlen újdonság vele kapcsolatban az, hogy most a figyelem középpontjába került. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem, nem az új Covid. Egyes híresztelések rettegett vagy titokzatos vírusként hivatkoznak a HMPV-re, mások kínai járványt emlegetnek – cikkünkből megtudhatja, mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól.
2025. január 14., 07:572025. január 14., 07:57
Világszerte és belföldön is kisebb hisztériát keltettek az utóbbi napokban a HMPV betűszóval jelölt, légúti megbetegedést okozó humán metapneumovírus kínai terjedéséről szóló hírek. A koronavírus-világjárvány után nem meglepő, hogy az interneten terjedő, zsúfolt kínai betegfelvételi osztályokat ábrázoló, rossz minőségű videofelvételek láttán sokan felkapják a fejüket, különösen akkor, ha már kínai járvány kialakulásáról hallani, amit egyes kattintásvadász internetes tartalmak szerint egy „rettegett”, „titokzatos” vírus okoz. Hogy ebből mennyi igaz, és hogy mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól, Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
„Már kialakult a hisztéria, pedig itt nincs szó új vírusról. Tehát
– oszlatta el az egyik legfőbb tévhitet a megyei tisztifőorvos. A HMPV egy légúti vírus, és Romániában sem ismeretlen: az egészségügyi miniszter által bejelentett adatok szerint
tehát statisztikailag a légúti megbetegedések szezonjában Hargita megyében feljegyzett mintegy háromezer megbetegedés tíz százalékát is a HMPV okozza – mondta Tar Gyöngyi, aki szerint uborkaszezon lehet, hogy felkapták a témát a szezációhajhász és álhíroldalak.
A HMPV okozta megbetegedés lefolyása általában nem súlyosabb, mint egy nátháé, és ugyan a humán metapneumovírusos fertőzés következtében is kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás,
Ezért, bár a lehetőség, az eszközök és a tudás is megvan hozzá, hogy akár Hargita megyében is azonosítsák ezt a vírust, nem éri meg a befektetett költséget és időt, hiszen mire azonosítják a kórokozót, addigra a beteg rendszerint meggyógyul magától. Leginkább akkor van értelme vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a megbetegedést, amikor súlyosabb a lefolyása, vagy veszélyes szövődmény alakul ki a betegnél – magyarázta Tar Gyöngyi.
A HMPV esetében a rizikókategóriák is megegyeznek az influenzáéval vagy a koronavíruséval: elsősorban az idős emberekre, kisgyerekekre, várandós nőkre, krónikus betegekre, rákos betegekre – akik célzott immungyengítő kezelést kapnak – jelent fokozottabb veszélyt a megbetegedés.
A betartandó óvintézkedések is ugyanazok, mint a két ismertebb fertőzés esetében. „Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus, és ugyanazokat az óvintézkedéseket is kell betartani. És hát tudni kell, hogy az ilyenkor jelentkező légúti megbetegedéseknek a 80 százalékát, ha nem a közel 90 százalékát, vírusok okozzák. És csak 10–20 százalékát okozzák baktériumok. És
– hívta fel a figyelmet a hibás önkezelés egyik leggyakoribb módjára Tar Gyöngyi. Azon kívül, hogy egyre több baktérium válik rezistensé a gyógyszerekre a fölöslegesen szedett antibiotikumok miatt, a vírusfertőzésben szenvedő beteg még tovább gyengíti az amúgy is igénybe vett immunrendszerét az értelmetlenül szedett antibiotikummal. Hiszen patogén, azaz
– magyarázta az értelmetlen antibiotikumszedés káros hatásait a megyei tisztifőorvos.
A megyében egyébként egyértelműen magas most a légúti megbetegedések száma, de ennek nem a HMPV az oka, hanem a megszokott légúti megbetegedések, hiszen most van ezeknek a szezonja. A statisztika ugyan nem tükrözi, hogy sok a megbetegedés, ennek pedig az az oka, hogy az ünnepek miatt majdnem kéthéthetesre nőtt a szabadnapok időszaka, szabadságon voltak a háziorvosok is, de ilyenkor általában a megfázásos megbetegedésben szenvedők sem mennek orvoshoz, így a jelentésekben csökkennek az esetszámok, miközben a valóságban nem – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.
A HMPV-vel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott a napokban. „Ez egy gyakori vírus, amely nap mint nap számtalan megbetegedést okoz. Úgy értem,
– fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, naponta több ezer ilyen fertőzés történik Romániában, és nincs semmi újdonság ezzel kapcsolatban. A légúti fertőzések felügyeleti rendszerében csak a súlyos akut légzési elégtelenséget okozó fertőzések esetében vizsgálják azt, hogy milyen kórokozó okozta a megbetegedést, és idén egy ilyen, súlyos állapotba került betegnél azonosították a HMPV-t, derült ki a miniszter által elmondottakból.
„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. Még Kínában sem nagyobb a vírusos légúti fertőzések száma a vártnál, és nincsenek olyan sürgősségi intézkedések, amelyekkel a kórházakat felkészítenék egy nagyszabású helyzetre. Sem az Európai Betegségmegelőzési Központ, sem az Egészségügyi Világszervezet nincs a birtokában olyan bizonyítéknak, amely arra utalna, hogy ez a vírus megváltozott volna, vagy a szokásosnál súlyosabb megbetegedéseket okozna” – közölte megnyugtatásként az egészségügyi miniszter.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
1 hozzászólás