
A HMPV egy légúti vírus, és már évtizedek óta ismert Romániában is. Az egyetlen újdonság vele kapcsolatban az, hogy most a figyelem középpontjába került. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem, nem az új Covid. Egyes híresztelések rettegett vagy titokzatos vírusként hivatkoznak a HMPV-re, mások kínai járványt emlegetnek – cikkünkből megtudhatja, mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól.
2025. január 14., 07:572025. január 14., 07:57
Világszerte és belföldön is kisebb hisztériát keltettek az utóbbi napokban a HMPV betűszóval jelölt, légúti megbetegedést okozó humán metapneumovírus kínai terjedéséről szóló hírek. A koronavírus-világjárvány után nem meglepő, hogy az interneten terjedő, zsúfolt kínai betegfelvételi osztályokat ábrázoló, rossz minőségű videofelvételek láttán sokan felkapják a fejüket, különösen akkor, ha már kínai járvány kialakulásáról hallani, amit egyes kattintásvadász internetes tartalmak szerint egy „rettegett”, „titokzatos” vírus okoz. Hogy ebből mennyi igaz, és hogy mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól, Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
„Már kialakult a hisztéria, pedig itt nincs szó új vírusról. Tehát
– oszlatta el az egyik legfőbb tévhitet a megyei tisztifőorvos. A HMPV egy légúti vírus, és Romániában sem ismeretlen: az egészségügyi miniszter által bejelentett adatok szerint
tehát statisztikailag a légúti megbetegedések szezonjában Hargita megyében feljegyzett mintegy háromezer megbetegedés tíz százalékát is a HMPV okozza – mondta Tar Gyöngyi, aki szerint uborkaszezon lehet, hogy felkapták a témát a szezációhajhász és álhíroldalak.
A HMPV okozta megbetegedés lefolyása általában nem súlyosabb, mint egy nátháé, és ugyan a humán metapneumovírusos fertőzés következtében is kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás,
Ezért, bár a lehetőség, az eszközök és a tudás is megvan hozzá, hogy akár Hargita megyében is azonosítsák ezt a vírust, nem éri meg a befektetett költséget és időt, hiszen mire azonosítják a kórokozót, addigra a beteg rendszerint meggyógyul magától. Leginkább akkor van értelme vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a megbetegedést, amikor súlyosabb a lefolyása, vagy veszélyes szövődmény alakul ki a betegnél – magyarázta Tar Gyöngyi.
A HMPV esetében a rizikókategóriák is megegyeznek az influenzáéval vagy a koronavíruséval: elsősorban az idős emberekre, kisgyerekekre, várandós nőkre, krónikus betegekre, rákos betegekre – akik célzott immungyengítő kezelést kapnak – jelent fokozottabb veszélyt a megbetegedés.
A betartandó óvintézkedések is ugyanazok, mint a két ismertebb fertőzés esetében. „Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus, és ugyanazokat az óvintézkedéseket is kell betartani. És hát tudni kell, hogy az ilyenkor jelentkező légúti megbetegedéseknek a 80 százalékát, ha nem a közel 90 százalékát, vírusok okozzák. És csak 10–20 százalékát okozzák baktériumok. És
– hívta fel a figyelmet a hibás önkezelés egyik leggyakoribb módjára Tar Gyöngyi. Azon kívül, hogy egyre több baktérium válik rezistensé a gyógyszerekre a fölöslegesen szedett antibiotikumok miatt, a vírusfertőzésben szenvedő beteg még tovább gyengíti az amúgy is igénybe vett immunrendszerét az értelmetlenül szedett antibiotikummal. Hiszen patogén, azaz
– magyarázta az értelmetlen antibiotikumszedés káros hatásait a megyei tisztifőorvos.
A megyében egyébként egyértelműen magas most a légúti megbetegedések száma, de ennek nem a HMPV az oka, hanem a megszokott légúti megbetegedések, hiszen most van ezeknek a szezonja. A statisztika ugyan nem tükrözi, hogy sok a megbetegedés, ennek pedig az az oka, hogy az ünnepek miatt majdnem kéthéthetesre nőtt a szabadnapok időszaka, szabadságon voltak a háziorvosok is, de ilyenkor általában a megfázásos megbetegedésben szenvedők sem mennek orvoshoz, így a jelentésekben csökkennek az esetszámok, miközben a valóságban nem – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.
A HMPV-vel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott a napokban. „Ez egy gyakori vírus, amely nap mint nap számtalan megbetegedést okoz. Úgy értem,
– fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, naponta több ezer ilyen fertőzés történik Romániában, és nincs semmi újdonság ezzel kapcsolatban. A légúti fertőzések felügyeleti rendszerében csak a súlyos akut légzési elégtelenséget okozó fertőzések esetében vizsgálják azt, hogy milyen kórokozó okozta a megbetegedést, és idén egy ilyen, súlyos állapotba került betegnél azonosították a HMPV-t, derült ki a miniszter által elmondottakból.
„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. Még Kínában sem nagyobb a vírusos légúti fertőzések száma a vártnál, és nincsenek olyan sürgősségi intézkedések, amelyekkel a kórházakat felkészítenék egy nagyszabású helyzetre. Sem az Európai Betegségmegelőzési Központ, sem az Egészségügyi Világszervezet nincs a birtokában olyan bizonyítéknak, amely arra utalna, hogy ez a vírus megváltozott volna, vagy a szokásosnál súlyosabb megbetegedéseket okozna” – közölte megnyugtatásként az egészségügyi miniszter.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
1 hozzászólás