
A HMPV egy légúti vírus, és már évtizedek óta ismert Romániában is. Az egyetlen újdonság vele kapcsolatban az, hogy most a figyelem középpontjába került. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem, nem az új Covid. Egyes híresztelések rettegett vagy titokzatos vírusként hivatkoznak a HMPV-re, mások kínai járványt emlegetnek – cikkünkből megtudhatja, mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól.
2025. január 14., 07:572025. január 14., 07:57
Világszerte és belföldön is kisebb hisztériát keltettek az utóbbi napokban a HMPV betűszóval jelölt, légúti megbetegedést okozó humán metapneumovírus kínai terjedéséről szóló hírek. A koronavírus-világjárvány után nem meglepő, hogy az interneten terjedő, zsúfolt kínai betegfelvételi osztályokat ábrázoló, rossz minőségű videofelvételek láttán sokan felkapják a fejüket, különösen akkor, ha már kínai járvány kialakulásáról hallani, amit egyes kattintásvadász internetes tartalmak szerint egy „rettegett”, „titokzatos” vírus okoz. Hogy ebből mennyi igaz, és hogy mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól, Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
„Már kialakult a hisztéria, pedig itt nincs szó új vírusról. Tehát
– oszlatta el az egyik legfőbb tévhitet a megyei tisztifőorvos. A HMPV egy légúti vírus, és Romániában sem ismeretlen: az egészségügyi miniszter által bejelentett adatok szerint
tehát statisztikailag a légúti megbetegedések szezonjában Hargita megyében feljegyzett mintegy háromezer megbetegedés tíz százalékát is a HMPV okozza – mondta Tar Gyöngyi, aki szerint uborkaszezon lehet, hogy felkapták a témát a szezációhajhász és álhíroldalak.
A HMPV okozta megbetegedés lefolyása általában nem súlyosabb, mint egy nátháé, és ugyan a humán metapneumovírusos fertőzés következtében is kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás,
Ezért, bár a lehetőség, az eszközök és a tudás is megvan hozzá, hogy akár Hargita megyében is azonosítsák ezt a vírust, nem éri meg a befektetett költséget és időt, hiszen mire azonosítják a kórokozót, addigra a beteg rendszerint meggyógyul magától. Leginkább akkor van értelme vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a megbetegedést, amikor súlyosabb a lefolyása, vagy veszélyes szövődmény alakul ki a betegnél – magyarázta Tar Gyöngyi.
A HMPV esetében a rizikókategóriák is megegyeznek az influenzáéval vagy a koronavíruséval: elsősorban az idős emberekre, kisgyerekekre, várandós nőkre, krónikus betegekre, rákos betegekre – akik célzott immungyengítő kezelést kapnak – jelent fokozottabb veszélyt a megbetegedés.
A betartandó óvintézkedések is ugyanazok, mint a két ismertebb fertőzés esetében. „Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus, és ugyanazokat az óvintézkedéseket is kell betartani. És hát tudni kell, hogy az ilyenkor jelentkező légúti megbetegedéseknek a 80 százalékát, ha nem a közel 90 százalékát, vírusok okozzák. És csak 10–20 százalékát okozzák baktériumok. És
– hívta fel a figyelmet a hibás önkezelés egyik leggyakoribb módjára Tar Gyöngyi. Azon kívül, hogy egyre több baktérium válik rezistensé a gyógyszerekre a fölöslegesen szedett antibiotikumok miatt, a vírusfertőzésben szenvedő beteg még tovább gyengíti az amúgy is igénybe vett immunrendszerét az értelmetlenül szedett antibiotikummal. Hiszen patogén, azaz
– magyarázta az értelmetlen antibiotikumszedés káros hatásait a megyei tisztifőorvos.
A megyében egyébként egyértelműen magas most a légúti megbetegedések száma, de ennek nem a HMPV az oka, hanem a megszokott légúti megbetegedések, hiszen most van ezeknek a szezonja. A statisztika ugyan nem tükrözi, hogy sok a megbetegedés, ennek pedig az az oka, hogy az ünnepek miatt majdnem kéthéthetesre nőtt a szabadnapok időszaka, szabadságon voltak a háziorvosok is, de ilyenkor általában a megfázásos megbetegedésben szenvedők sem mennek orvoshoz, így a jelentésekben csökkennek az esetszámok, miközben a valóságban nem – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.
A HMPV-vel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott a napokban. „Ez egy gyakori vírus, amely nap mint nap számtalan megbetegedést okoz. Úgy értem,
– fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, naponta több ezer ilyen fertőzés történik Romániában, és nincs semmi újdonság ezzel kapcsolatban. A légúti fertőzések felügyeleti rendszerében csak a súlyos akut légzési elégtelenséget okozó fertőzések esetében vizsgálják azt, hogy milyen kórokozó okozta a megbetegedést, és idén egy ilyen, súlyos állapotba került betegnél azonosították a HMPV-t, derült ki a miniszter által elmondottakból.
„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. Még Kínában sem nagyobb a vírusos légúti fertőzések száma a vártnál, és nincsenek olyan sürgősségi intézkedések, amelyekkel a kórházakat felkészítenék egy nagyszabású helyzetre. Sem az Európai Betegségmegelőzési Központ, sem az Egészségügyi Világszervezet nincs a birtokában olyan bizonyítéknak, amely arra utalna, hogy ez a vírus megváltozott volna, vagy a szokásosnál súlyosabb megbetegedéseket okozna” – közölte megnyugtatásként az egészségügyi miniszter.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
1 hozzászólás