HMPV: az „új Covid”, vagy csak egy nátha?

– oszlatta el az egyik legfőbb tévhitet a megyei tisztifőorvos. A HMPV egy légúti vírus, és Romániában sem ismeretlen: az egészségügyi miniszter által bejelentett adatok szerint

tehát statisztikailag a légúti megbetegedések szezonjában Hargita megyében feljegyzett mintegy háromezer megbetegedés tíz százalékát is a HMPV okozza – mondta Tar Gyöngyi, aki szerint uborkaszezon lehet, hogy felkapták a témát a szezációhajhász és álhíroldalak.

A HMPV okozta megbetegedés lefolyása általában nem súlyosabb, mint egy nátháé, és ugyan a humán metapneumovírusos fertőzés következtében is kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás,

Ezért, bár a lehetőség, az eszközök és a tudás is megvan hozzá, hogy akár Hargita megyében is azonosítsák ezt a vírust, nem éri meg a befektetett költséget és időt, hiszen mire azonosítják a kórokozót, addigra a beteg rendszerint meggyógyul magától. Leginkább akkor van értelme vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a megbetegedést, amikor súlyosabb a lefolyása, vagy veszélyes szövődmény alakul ki a betegnél – magyarázta Tar Gyöngyi.

„Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus”

A HMPV esetében a rizikókategóriák is megegyeznek az influenzáéval vagy a koronavíruséval: elsősorban az idős emberekre, kisgyerekekre, várandós nőkre, krónikus betegekre, rákos betegekre – akik célzott immungyengítő kezelést kapnak – jelent fokozottabb veszélyt a megbetegedés.

A betartandó óvintézkedések is ugyanazok, mint a két ismertebb fertőzés esetében. „Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus, és ugyanazokat az óvintézkedéseket is kell betartani. És hát tudni kell, hogy az ilyenkor jelentkező légúti megbetegedéseknek a 80 százalékát, ha nem a közel 90 százalékát, vírusok okozzák. És csak 10–20 százalékát okozzák baktériumok. És

– hívta fel a figyelmet a hibás önkezelés egyik leggyakoribb módjára Tar Gyöngyi. Azon kívül, hogy egyre több baktérium válik rezistensé a gyógyszerekre a fölöslegesen szedett antibiotikumok miatt, a vírusfertőzésben szenvedő beteg még tovább gyengíti az amúgy is igénybe vett immunrendszerét az értelmetlenül szedett antibiotikummal. Hiszen patogén, azaz

– magyarázta az értelmetlen antibiotikumszedés káros hatásait a megyei tisztifőorvos.

A megyében egyébként egyértelműen magas most a légúti megbetegedések száma, de ennek nem a HMPV az oka, hanem a megszokott légúti megbetegedések, hiszen most van ezeknek a szezonja. A statisztika ugyan nem tükrözi, hogy sok a megbetegedés, ennek pedig az az oka, hogy az ünnepek miatt majdnem kéthéthetesre nőtt a szabadnapok időszaka, szabadságon voltak a háziorvosok is, de ilyenkor általában a megfázásos megbetegedésben szenvedők sem mennek orvoshoz, így a jelentésekben csökkennek az esetszámok, miközben a valóságban nem – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.

Rafila: ez egy gyakori vírus

A HMPV-vel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott a napokban. „Ez egy gyakori vírus, amely nap mint nap számtalan megbetegedést okoz. Úgy értem,

– fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, naponta több ezer ilyen fertőzés történik Romániában, és nincs semmi újdonság ezzel kapcsolatban. A légúti fertőzések felügyeleti rendszerében csak a súlyos akut légzési elégtelenséget okozó fertőzések esetében vizsgálják azt, hogy milyen kórokozó okozta a megbetegedést, és idén egy ilyen, súlyos állapotba került betegnél azonosították a HMPV-t, derült ki a miniszter által elmondottakból.

„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. Még Kínában sem nagyobb a vírusos légúti fertőzések száma a vártnál, és nincsenek olyan sürgősségi intézkedések, amelyekkel a kórházakat felkészítenék egy nagyszabású helyzetre. Sem az Európai Betegségmegelőzési Központ, sem az Egészségügyi Világszervezet nincs a birtokában olyan bizonyítéknak, amely arra utalna, hogy ez a vírus megváltozott volna, vagy a szokásosnál súlyosabb megbetegedéseket okozna” – közölte megnyugtatásként az egészségügyi miniszter.