
A HMPV egy légúti vírus, és már évtizedek óta ismert Romániában is. Az egyetlen újdonság vele kapcsolatban az, hogy most a figyelem középpontjába került. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Nem, nem az új Covid. Egyes híresztelések rettegett vagy titokzatos vírusként hivatkoznak a HMPV-re, mások kínai járványt emlegetnek – cikkünkből megtudhatja, mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól.
2025. január 14., 07:572025. január 14., 07:57
Világszerte és belföldön is kisebb hisztériát keltettek az utóbbi napokban a HMPV betűszóval jelölt, légúti megbetegedést okozó humán metapneumovírus kínai terjedéséről szóló hírek. A koronavírus-világjárvány után nem meglepő, hogy az interneten terjedő, zsúfolt kínai betegfelvételi osztályokat ábrázoló, rossz minőségű videofelvételek láttán sokan felkapják a fejüket, különösen akkor, ha már kínai járvány kialakulásáról hallani, amit egyes kattintásvadász internetes tartalmak szerint egy „rettegett”, „titokzatos” vírus okoz. Hogy ebből mennyi igaz, és hogy mennyire kell tartani a humán metapneumovírustól, Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
„Már kialakult a hisztéria, pedig itt nincs szó új vírusról. Tehát
– oszlatta el az egyik legfőbb tévhitet a megyei tisztifőorvos. A HMPV egy légúti vírus, és Romániában sem ismeretlen: az egészségügyi miniszter által bejelentett adatok szerint
tehát statisztikailag a légúti megbetegedések szezonjában Hargita megyében feljegyzett mintegy háromezer megbetegedés tíz százalékát is a HMPV okozza – mondta Tar Gyöngyi, aki szerint uborkaszezon lehet, hogy felkapták a témát a szezációhajhász és álhíroldalak.
A HMPV okozta megbetegedés lefolyása általában nem súlyosabb, mint egy nátháé, és ugyan a humán metapneumovírusos fertőzés következtében is kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás,
Ezért, bár a lehetőség, az eszközök és a tudás is megvan hozzá, hogy akár Hargita megyében is azonosítsák ezt a vírust, nem éri meg a befektetett költséget és időt, hiszen mire azonosítják a kórokozót, addigra a beteg rendszerint meggyógyul magától. Leginkább akkor van értelme vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a megbetegedést, amikor súlyosabb a lefolyása, vagy veszélyes szövődmény alakul ki a betegnél – magyarázta Tar Gyöngyi.
A HMPV esetében a rizikókategóriák is megegyeznek az influenzáéval vagy a koronavíruséval: elsősorban az idős emberekre, kisgyerekekre, várandós nőkre, krónikus betegekre, rákos betegekre – akik célzott immungyengítő kezelést kapnak – jelent fokozottabb veszélyt a megbetegedés.
A betartandó óvintézkedések is ugyanazok, mint a két ismertebb fertőzés esetében. „Ugyanabba a csoportba tartozik, mint a többi légúti vírus, és ugyanazokat az óvintézkedéseket is kell betartani. És hát tudni kell, hogy az ilyenkor jelentkező légúti megbetegedéseknek a 80 százalékát, ha nem a közel 90 százalékát, vírusok okozzák. És csak 10–20 százalékát okozzák baktériumok. És
– hívta fel a figyelmet a hibás önkezelés egyik leggyakoribb módjára Tar Gyöngyi. Azon kívül, hogy egyre több baktérium válik rezistensé a gyógyszerekre a fölöslegesen szedett antibiotikumok miatt, a vírusfertőzésben szenvedő beteg még tovább gyengíti az amúgy is igénybe vett immunrendszerét az értelmetlenül szedett antibiotikummal. Hiszen patogén, azaz
– magyarázta az értelmetlen antibiotikumszedés káros hatásait a megyei tisztifőorvos.
A megyében egyébként egyértelműen magas most a légúti megbetegedések száma, de ennek nem a HMPV az oka, hanem a megszokott légúti megbetegedések, hiszen most van ezeknek a szezonja. A statisztika ugyan nem tükrözi, hogy sok a megbetegedés, ennek pedig az az oka, hogy az ünnepek miatt majdnem kéthéthetesre nőtt a szabadnapok időszaka, szabadságon voltak a háziorvosok is, de ilyenkor általában a megfázásos megbetegedésben szenvedők sem mennek orvoshoz, így a jelentésekben csökkennek az esetszámok, miközben a valóságban nem – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.
A HMPV-vel kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott a napokban. „Ez egy gyakori vírus, amely nap mint nap számtalan megbetegedést okoz. Úgy értem,
– fogalmazott a tárcavezető. Elmondta, naponta több ezer ilyen fertőzés történik Romániában, és nincs semmi újdonság ezzel kapcsolatban. A légúti fertőzések felügyeleti rendszerében csak a súlyos akut légzési elégtelenséget okozó fertőzések esetében vizsgálják azt, hogy milyen kórokozó okozta a megbetegedést, és idén egy ilyen, súlyos állapotba került betegnél azonosították a HMPV-t, derült ki a miniszter által elmondottakból.
„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. Még Kínában sem nagyobb a vírusos légúti fertőzések száma a vártnál, és nincsenek olyan sürgősségi intézkedések, amelyekkel a kórházakat felkészítenék egy nagyszabású helyzetre. Sem az Európai Betegségmegelőzési Központ, sem az Egészségügyi Világszervezet nincs a birtokában olyan bizonyítéknak, amely arra utalna, hogy ez a vírus megváltozott volna, vagy a szokásosnál súlyosabb megbetegedéseket okozna” – közölte megnyugtatásként az egészségügyi miniszter.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan kezd visszaállni a rend a csíkszeredai Fürdő utcában, ahol kedden este egy ittas, jogosítvány nélküli sofőr autója csapódott egy családi házba. Az ablakot már sikerült helyreállítani, a fal sérült részét azonban még ki kell bontani.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az közalkalmazotti bértörvénynek még nincs olyan konszenzusos változata, amelyet megszavazna a parlament, de a pártok felelős hozzáállásával a következő napokban el lehetne fogadni.
1 hozzászólás