Hirtelen felindulásból elkövetett kommentelés, és még valaki, aki a mi dühünkből profitál

Hirtelen felindulásból elkövetett kommentelés, és még valaki, aki a mi dühünkből profitál

Fülöp Otília kommunikációkutató: olyan emberekről van szó, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra

Fotó: Haáz Vince

Még a legártatlanabbnak tűnő témák kapcsán is rengeteg gyűlölködő, bántó hozzászólásba botlunk bele a közösségi oldalakon. Sokkal alpáribb stílusban, vulgárisan és sértőbben kommunikálunk egymással online, mint a valóságban – legalábbis sokan közülünk. Ez hatással van a magánéletre is, de a közéleti viták is néha éles kanyarokat vesznek emiatt. Legtöbbször olyan emberek engedik meg maguknak ezt a stílust, akiknek más platformjuk nincs a véleménynyilvánításra. De erről nem csak ők tehetnek.

Hajnal Csilla

2024. június 16., 21:062024. június 16., 21:06

Fülöp Otíliát, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensét, kommunikációkutatóját kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy milyen hatással vannak a közéletre és a magánéletre a hirtelen felindulásból elkövetett hozzászólások. Valóban csak mi tehetünk arról, hogy így elszabadult az online térben a gyűlöletbeszéd, vagy maga a platform – a közösségi média – is támogatja ezt a fajta megnyilvánulást?

A platform célja, hogy odaláncolja a felhasználót

Egy kattintással az egész világ – vagy legalábbis annak egy nagy szelete – elé tárhatjuk, hogy mit gondolunk egy témáról, esetről, emberről. Ez felszabadító tud lenni, de torzíthat is a valóságészlelésen. Fülöp Otília úgy véli,

a közösségi média hozta azt, hogy két táborra szakad a társadalom: a kedvelőkre és a nem-kedvelőkre.

Itt megkérdőjeleződik, hogy azt, akivel beszélek, és aki nem olyan, mint én, figyelembe kell-e vennem egyáltalán. És ha ez a kérdés felvetődik, akkor utána úgy beszélhetek vele, hogy szinte bármit megengedhetek magamnak, a nagyon vulgáris, alpári stílust is. Ez a fajta hozzáállás persze létezik a közösségi médián kívül is, de a közösségi média jelentősen felerősíti.

Meg kell említeni, hogy elképzelhető lenne egy másféle működési logika is, és léteznek olyan felületek, ahol van egy közös cél vagy egy téma, amit az emberek körül akarnak járni, ezért hosszabban írnak, tényleg érveléseket fogalmaznak meg.

Ahol nem egymás ellenében szólalnak meg, hanem úgy, hogy mindenki hozzáteszi a közöshöz a sajátját.

Ilyenek például a könyvajánló oldalak, vagy akár a legkülönbözőbb embereket összegyűjtő fandomok (angol eredetű kifejezés, a rajongói csoportok gyűjtőfogalma).

A Facebookon is kialakulnak közösségek, csoportok, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy itt a platformnak – amely helyet ad ezeknek a beszélgetéseknek – van egy saját célja, éspedig az, hogy szeretné az embereket ott tartani. Igenis tudja a „platform”, hogy a vita, sőt a veszekedés jó, mert az inkább vonzza a figyelmet, és arra jobban, többen odakattintanak.

Igazából itt nagyon kevés esély van arra, hogy az ember meggyőzze a másikat érvekkel, mert ezek nem érvelésekről szólnak, ezek érzelmi, indulati megnyilvánulások – magyarázta a szakember.

Galéria

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet

Fotó: Pixabay

A gyűlöletkommentek elveszik a motivációt

Nem választhatjuk el azt, ami az online térben történik attól, ami a valóságban történik. Kérdés, hogy mekkora hatással van az online tér a közéletre? Fülöp Otília szerint hiába tudjuk, hogy az online és az offline összeér, és az online ugyanolyan valós, mint az offline, mégis számolnunk kell az online tér torzító, illetve a már említett felszabadító hatásával is.

„Pszichológiai aspektusa is van ennek, hiszen az emberek olyat is leírnak, amit esetleg nem gondolnak annyira komolyan. Lehet, hogy szemtől szemben nem mondaná azért úgy, de mivel semmiféle külső gátló tényező nincs, ami egy kicsit fegyelmezné az embert, akkor ez kijön belőle – itt spontán kommunikációról van szó.

Idézet
Oda kellene figyelni, hogy ne rögtön mondjuk ki, ne rögtön írjuk le, amit gondolunk. Vagy ha valaki alkohol hatása alatt van, vagy eleve olyan a téma, amely nagyon erős indulatokat vált ki belőle, akkor inkább tartózkodnia kellene”

– véli a Sapientia tanára.

Vannak kutatások, amelyek igazolják, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet, a motivációt.

„Hogyha azt látom, hogy valami nagyon megosztó, akkor megtorpanok, visszalépek. Lehet, hogy egyébként segítenék, például egy iskolában kellene felszerelés roma gyerekeknek, vagy egy másik marginalizált közösségnek lenne támogatásra szüksége, és lehet, hogy én szívem szerint tennék értük, de a toxikus beszédnek a hatására összezavarodom abban is, hogy mi mondható értelmesen, aztán a cselekvés területén meg még inkább, és akkor tartózkodni fogok.

Idézet
A gyűlöletbeszédnek való kitettség visszavesz a civil elköteleződésből, vagy a segíteni akarásból, empátiából”

– fejtette ki Fülöp Otília, aki szerint egyre több döntést érzelmekből kiindulva hoznak meg az emberek, a politikusok, és az intézményekbe is beszivárog az érzelmi alapú döntéshozatali trend és kommunikáció. De nagy kérdés, hogy ezzel mit lehet tenni. Amennyiben tudomásul vesszük, hogy létezik, a tudatosítás elvesz az erejéből. Tudatosítjuk, hogy ezek a platformok az érzelmi megnyilvánulásokat ösztönzik, hogy ez érzelmi alapú kommunikáció, és akkor helyén tudjuk kezelni.

Galéria

Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg

Fotó: Pinti Attila

A gyerekekre azonban külön oda kell figyelni, hiszen a közoktatásban nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtanítsák nekik, miként kezeljék mások online térben történő agresszív és bántó megnyilvánulását.

A Sapientia docense fontosnak tartja, hogy a gyerekek meg tudják ezt valakivel beszélni, ne legyen tabusítás, marginalizálás. Annyi megtévesztő dolog van, ami miatt valami másmilyennek tűnik, mint ami valójában. Csoportszinten is meg tud történni a beszélgetés a pedagógussal, hiszen osztályfőnöki órákon is felmerülhet ez a téma, főleg azért, mert történnek olyan dolgok, amik miatt muszáj beszélni róla. Ha az adott iskolában történik egy ilyen bullying-eset, akkor minden csoportban el kell kezdeni beszélni arról, hogy ez miért történhetett meg. De bármi is van,

a közösségnek, a csoportnak az azonnali reakciója nagyon számít, hogy tudnak-e reagálni, tudják-e kezelni, van-e válasz a történtekre.

Galéria

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet

Fotó: Haáz Vince

Felelős vagyok azért, ami az én falamon elérhető

Fülöp Otília kitért arra is, hogy moderálás nélkül szinte semmilyen tartalom nem kellene olyan felületekre felkerüljön, ahol egy nagyobb célközönséget elér.

Idézet
Személyes felhasználóként felelős vagyok azért, ami az én falamon elérhető. Jó, hogy a másik írta oda, de ehhez nekem valahogyan kell viszonyulnom, nem hagyhatom csak úgy ott. És ugyanez érvényes egy közösségi oldalon lévő csoportban is, hogy ott mi zajlik, milyen kommentek hangzanak el. Nem törlésről van szó, hanem reakcióról. Beszélni kell róla, hogy ezt miért mondja.

Aszerint, hogy milyen diskurzusba kerül be egy komment, megváltozhat a hatása. Lehet, hogy kiderül, hogy az illető sem úgy gondolta egészen, lehet, hogy újra fogja fogalmazni, elnézést kér. Tehát felül lehet bírálni, és lehet javítani a kijelentéseken – ezek a korrekciók lennének nagyon fontosak. Nem a teljes tiltás, hanem az, hogy ha kimondta, akkor megkérdezni, hogy ezt miért mondta?

Idézet
Legtöbbször azt kellene megnéznünk, hogy miként lehet másképp viszonyulni a problémás helyzetekhez.”

Minden társadalomnak megvannak az érzékeny pontjai, és valószínűleg ezekre az érzékeny pontokra találnak a tartalomgyártók tartalmakat. Direkt provokációból is születhetnek ezek, és létrejönnek azok a kötelező reakciók is, amelyek egy ilyen esetben szintén várhatóak. Amikor ilyen tartalommal szembesülünk, akkor rögtön meg kellene kérdeznünk, hogy ezt most ki tette közzé, miért tette közzé? Valaki ezt kiválogatta, keretezte számunkra, és lehet látni, hogy milyen reakciókat várt az illető. Jó lenne, ha tudatosabbak lennének azok, akik megadják ezeket a kötelező válaszokat, és azt mondanák, hogy nem megyek bele ebbe a játszmába.

Galéria

Nem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni online sem

Fotó: Pinti Attila

Az idősebb generáció tagjai mennek bele inkább a játszmákba

Azt is megkérdeztük Fülöp Otíliától, hogy ki az, aki belemegy általában ezekbe a játszmákba, melyik korosztály vagy társadalmi réteg az, amelyik leginkább belemegy a gyűlöletkommentelésbe a közösségi felületeken. Válasza nem volt meglepő.

Idézet
Megkockáztatom, hogy nem a Z vagy az utánuk jelentkező még fiatalabb generáció, hanem az idősebbekről van szó. Illetve olyan emberekről, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra, vagy akár arra, hogy a hangjukat hallassák, de nem csak ők tehetnek erről.

Elképzelhető, hogy olyan emberekről, olyan csoportokról van szó, akik nem kapnak máshol hangot, bármennyire szeretnék, és ezzel tudják a legnagyobb figyelmet magukra vonni. De mint jelenség, ez nem csak az ő problémájuk, ezzel valóban a társadalomnak kellene foglalkoznia. Főleg mert a megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba” – fejtette ki a kommunikációs szakember.

Galéria

Online alpáribban kommunikálunk. A megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba

Fotó: Pinti Attila

Kérdésünkre, hogy volt-e hatással a kommunista elnyomás idején megtapasztalt vélemény visszafojtás arra, hogy ma elszabadult a gyűlöletkommentelés, Fülöp Otília határozott választ adott.

„Megérkezett Amerikából az új médiának a terjedésével együtt a közösségi média, magával hoz egy anonimitást, ami aztán idővel alakul, de sokszor látunk még most is álprofilokat, és látjuk azt, hogy itt az emberek gátlások nélkül tudnak megnyilvánulni, és úgy érzik, hogy az online térben szabadon kifejezhetik azt, amit gondolnak.

Idézet
Sokkal erőteljesebb az, hogy a közösségi média mit hozott magával, és nem annyira az, hogy egy kommunista rendszerben szocializálódott réteg érzi úgy most, hogy végre megszólalhat. Azért abban az időben is voltak olyan felületek, ahol elmondhatta az ember a véleményét, és igen sokszor áthallásos módon, de ki lehetett fejezni azt, hogy mit gondol.

Éppen fegyelmet tanított sok esetben az a rendszer: hogy hogyan kell bizonyos dolgokat érteni, és mi az, ami a nyilvánvaló diszkurzus, és mi az, ami a mögöttes tartalom. Elég jól megtanultuk azt, hogy egy-egy szövegnek különböző szintjei vannak, hogy nem biztos, hogy minden csak az, amit elsőre megértünk. Ilyen szempontból kaphattunk egy előnyt abban, hogy kritikusan viszonyuljunk diszkurzusokhoz. Inkább az határozza meg, hogy ki hogyan viselkedik az online térben, hogy

a közösségi média milyen illúziókat teremt meg, hogy mennyire felelőtlenül használjuk néha, mennyire sok addiktív elemet tartalmaz, amitől folyamatosan ott vagyunk.

Ezért valahol meg kell magunknak magyarázzuk, hogy itt nem fölöslegesen töltjük az időt, talán ezért vonódunk be jobban bizonyos beszélgetésekbe, mert ezzel valahol magunk előtt hasznos időnek nyilvánítjuk az itt eltöltött időt. Úgy érezzük, hogy történt valami azáltal, hogy hozzászóltam valamihez” – magyarázza a szakember.

Ilyen addiktív elem a görgetés is, ahogyan ki van találva a felhasználói felület.

Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg, ezért kíváncsivá tesz a következő posztra is vagy a kommentekre, hiszen mindig megjelenik a következőből is egy kicsi.

„Pont egy olyan ismerősöm jelenik meg, akitől rég nem láttam semmit, akkor azt még megnézem, utána bejön egy reklám, arra nem vagyok kíváncsi, de nem akarom a reklámmal befejezni, tehát akkor még tovább görgetek. De ott vannak az érzelmi reakciókat kifejező ikonok is, a számoknak a bűvölete, hogy kit mennyien lájkoltak, vagy követtek be. Ott van a képek elsőbbsége, amitől rögtön kialakul az az érzés, hogy sokat tudok valamiről, hiszen láttam róla képet, illetve annak az illúziója, hogy minden éppen ott, a szemünk láttára történik, tehát hogy nagyon összhangban vagyunk a jelennel, benne vagyunk az események sűrűjében. Ezek tehát mind újabb és újabb eszközök arra, hogy ott tartsák a felhasználókat a felületen.

Idézet
A közösségi média, az online felület nyilvános térnek számít, és Romániában is van jogi szabályozás erre. Itt sem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni.

Amerikában lazábban kezelik ezt, mert ott másféle értelmezése van a szólásszabadságnak, ők valamiért sokkal szabadabban veszik, hogy az illetőnek ez a saját véleménye, és megengedőbben viszonyulnak ahhoz, akkor is, ha sértő, mert azt gondolják, hogy ha korlátoznák, akkor azzal a szólásszabadság és a személyiségi jog ellen lépnének. Nagyon eltérő, hogy a különböző országok ezt hogyan szabályozzák. Általánosságban azonban elmondható az, hogy

Idézet
ha valaki sértőnek érez egy megnyilvánulást magára nézve, vagy olyan csoportra nézve, aminek ő is része, akkor azt jelenteni kell egyrészt a közösségi oldalnak, másrészt el lehet menni, és lehet jogi képviselőt keresni. Utána az egész ügynek lesz tárgyalása, következménye is.”
Galéria

Fotó: Haáz Vince

Felelősséggel jár a kommentelés

Fülöp Otília annak a generációnak a tagja, amely a Facebookon aktív, számára az Instagram és a Tiktok idegen, de ezeket a felületeket most már nem különálló kis szigetekként kell elképzelni, hiszen nagyon sok tartalom átszivárog a Tiktokról és az Instagramról is a Facebookra, van átjárás a platformok között.

A Sapientia docense bevallotta, úgy érzi, a kommentelés nagyon sok idejét elvenné, hiszen azon is sokat rágódik, amikor egy rövid hozzászólást fogalmaz meg. „Úgy gondolom, hogy

Idézet
minden egyes szónak nagyon nagy súlya van.

Én mindig elkezdem végigzongorázni a fejemben, hogy mások vajon hogyan olvassák majd azt, amit írok? Az ismerőseim között ott vannak a gyerekeimnek az osztálytársai, a diákjaim, a végzett diákok, ott vannak a munkatársaim, a szakmai kapcsolataim, a szüleim, a szomszédok, 11 évestől 80 évesig. Akkor most kinek fogalmazzam meg, ráadásul úgy, hogy ne legyen félreérthető. Emiatt sokszor nekifutok egy-egy mondat megírásának.

Idézet
A nyilvános megszólalás felelősség, mert azt a kommunikációs környezetet alakítjuk vele, amiben megéljük, megbeszéljük életünk eseményeit”

– meséli a Sapientia tanára, de rögtön hozzá is teszi, nemcsak az emberek hozzáállása, felelősségtudata kellene alakuljon, hanem a platformnak is kellene változnia, hiszen azt erősíti ma a közösségi média, hogy gyorsan írjunk. A Facebookot az emberek hozzák létre, olyan tartalmak vannak rajta, amiket az emberek töltenek fel oda nap mint nap. Ha éppen nem jutna semmi eszünkbe, akkor rögtön ott a segítség az újra megosztható emlékek formájában: nem baj, hogy régen volt, tedd fel újra, hogy legyen „friss” tartalom.

Egy csípős komment közzététele előtt tehát egyértelműen eszünkbe kellene jusson, hogy az, akit megbántunk, ugyanolyan ember, mint mi, de azon is elgondolkodhatnánk, hogy van még valaki a színen, aki/ami éppen a mi dühünkből profitál.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 17., szerda

A korabeli divaton keresztül mutatkozik meg a történelem egy fontos szelete Székelyudvarhelyen

Pompás korabeli női és férfi viseleteket csodálhatunk meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyek a 19. század emberéről, társadalmáról és szokásairól mesélnek.

A korabeli divaton keresztül mutatkozik meg a történelem egy fontos szelete Székelyudvarhelyen
2024. július 17., szerda

Így végzik nálunk élesben a drogtesztet

A közlekedésrendész gyakorlatilag bármelyik sofőrt letesztelheti, ha szükségesnek találja, sőt vannak helyzetek, amikor kötelező elvégeznie a teszteket – a közlekedési szabályok tisztázásáért terepre hívta a sajtó képviselőit a Hargita megyei rendőrség.

Így végzik nálunk élesben a drogtesztet
2024. július 17., szerda

Kóbor lovaktól féltik autóikat a sepsiszentgyörgyiek

A közösségi hálón számtalanszor jelzik a helyi lakosok, hogy Sepsiszentgyörgy zöldövezeteiben, forgalmas útkereszteződésekben, parkolókban lovak bukkannak fel, legtöbbször nem is egy, hanem több egyed. A helyi rendőrség vette a jelzést és intézkedett.

Kóbor lovaktól féltik autóikat a sepsiszentgyörgyiek
2024. július 17., szerda

Két magyar tanítói állásra 46 jelentkező

Összesen 217 címzetes tanári állást hirdettek meg idén Maros megyében, ebből 182 teljes, 35 pedig részleges állás. 136 címzetes helyet a városi iskolákban és 46-ot vidéki tanintézményekben hirdettek meg.

Két magyar tanítói állásra 46 jelentkező
2024. július 17., szerda

Istálló gyúlt ki Ugrapatakán

Több bevetési járműre és az önkéntes tűzoltók segítségére is szükség volt szerdán délután egy ugrapataki istállótűz megfékezéséhez.

Istálló gyúlt ki Ugrapatakán
Istálló gyúlt ki Ugrapatakán
2024. július 17., szerda

Istálló gyúlt ki Ugrapatakán

2024. július 17., szerda

Az uborka fontosabb vagy a falusfelek? – ilyen dilemmákat is felvet a példa nélküli kánikula

Az emberek még e nagy szárazságban is mentik a menthetőt, azaz a kertjükben levő termést, de néha a virágok locsolása is elengedhetetlenül fontosnak bizonyul. Erről lemondani még akkor is nehéz, ha ezzel falusfeleik életét nehezítik meg.

Az uborka fontosabb vagy a falusfelek? – ilyen dilemmákat is felvet a példa nélküli kánikula
2024. július 17., szerda

Ne lepődjön meg, ha hirtelen összefutnak a felhők és a feje fölött elered az eső

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.

Ne lepődjön meg, ha hirtelen összefutnak a felhők és a feje fölött elered az eső
2024. július 17., szerda

Átjárón gázoltak el egy nőt, életét vesztette

Meghalt egy idős nő Szászrégenben, miután elgázolta egy autós az átjárón szerdán délelőtt.

Átjárón gázoltak el egy nőt, életét vesztette
2024. július 17., szerda

Sofőrök, akik már visszakapták a pozitív drogteszt miatt bevont jogosítványukat

Az erről szóló sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése óta négy gépkocsivezető kapta vissza a pozitív drogteszt miatt bevont jogosítványát, miután a vérvizsgálat nem igazolta tiltott szer jelenlétét a szervezetükben.

Sofőrök, akik már visszakapták a pozitív drogteszt miatt bevont jogosítványukat
2024. július 17., szerda

Halálos áldozatokat szedett az ötödik napja tartó rendkívüli hőség

Többen meghaltak, sokan eszméletlen állapotban kerültek kórházba Romániában, miután hőgutát kaptak az ötödik napja tartó rendkívüli hőség következtében.

Halálos áldozatokat szedett az ötödik napja tartó rendkívüli hőség
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!