Utóbbi esetben sokkal többe kerül a tényleges kezelés, illetve ilyenkor sok esetben már a páciens egészségét sem lehet tökéletesen helyreállítani. Mint kifejtette, a tudatos egészségügyi politikát folytató országokban összefüggő és átgondolt egészségstratégiák vannak, amelyek főképp a betegség kiszűrésére alapoznak. Ezekben az országokban államilag támogatott szűrőprogramokat biztosítanak, arra törekednek, hogy a lakosság körében népszerűsítsék azokat, így rávéve őket, hogy időben gondoskodjanak az egészségükről.

Itthoni lehetőségek

Noha Romániában is vannak szűrőprogramok, nincsen túl sok belőlük, ráadásul azokat csak az egészségbiztosítással rendelkező személyek vehetik igénybe.

Utóbbi kettő úgynevezett specifikus szűrőprogram, amely célzottan csak e betegségek időbeli felfedezésére szolgál.

Népszerűtlen szűrőprogram

Noha a mellrákszűrésre nincs kimondott program szervezve Romániában, viszont az a pácienst, aki ki szeretné vizsgáltatni magát, megteheti azt.

A páciens a háziorvosához fordulhat, ő küldi tovább a szenológushoz vagy más szakorvoshoz, aki lehet sebész, nőgyógyász, endokrinológus, onkológus. Ezek a szakorvosok, illetve háziorvosok is adhatnak küldőpapírt az illetőnek mammográfiás és ultrahangos, bizonyos esetben mágneses rezonanciás vizsgálatokra, amelyek révén kimutatható a betegség.

A megyei közegészségügyi igazgatóság statisztikái szerint e szűrőprogram keretében

Romániában nincs egységesen meghatározva, hogy hány éves kortól kezdődhet ez a szűrés, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők csak akkor vesznek részt rajta, ha már problémát éreznek e téren, így alacsony az érdeklődés a vizsgálat iránt.

Kényelmes háziorvosok

A méhnyakrák szűrőprogram mintegy öt éve indul el Romániában. Itt a nők 25-64 éves kor között jelentkezhetnek erre a vizsgálatra ingyenesen. Hasonlóan a mellrákszűréshez,

Tudni kell, hogy nem mindegyik háziorvos vesz részt e szűrőprogramban Hargita megyében, amely különösen a vidéki lakosság esetében jelent problémát.

– fogalmazott Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy nem tartja helyesnek, hogy egy háziorvos „a saját kényelméért” nem vesz részt a programban. Egyébként a a méhnyakrákszűrésben részt vevő Hargita megyei háziorvosok listája megtalálható az egészségügyi igazgatóság honlapján.

Ebben közrejátszott, hogy a program elindulása után egy évvel megcsappant az erre szánt országos költségvetés, így noha igény lett volna a nők részéről a vizsgálatra, a pénzügyi keretek ezt nem engedték. Bár később már jutott rá elegendő finanszírozás, a nők elvesztették a bizalmukat a programban, ezért nem is jelentkeztek rá sokan – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.

Szomorú statisztika

Az előbbi kijelentést a Hargita megyei statisztikák is bizonyítják:

– számolt be Tar Gyöngyi. Fontos megjegyezni, hogy a méhnyakrák és szövődményei tekintetében Románia Európában messze az első helyen áll, majdnem 15 százalékos elhalálozási aránnyal, ami majdnem négyszerese az európai átlagnak.

Szükség van még vizsgálatokra

Tar Gyöngyi szerint a felsorolt szűrőprogramokon kívül még számos betegséget kellene szűrni. Példaként megemlítette a magas vérnyomást, amely szövődményei a korai, elkerülhető elhalálozások több mint felét teszik ki Romániában. „Ehhez képest nincs erre szűrőprogram, inkább akciók vannak rá az egészségügyi dolgozók részéről bizonyos betegség világnapjai alkalmából” – említette a szakember. Elmondta,

Nevelni kell a lakosságot

A szakember kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy nem csak Hargita megyei sajátosság, hanem országos szinten „nagyon gyenge” a jelentkezés a szűrőprogramokra. Nem úgy, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országokban, ahol sokkal egészségtudatosabban élnek az emberek, nemcsak a pillanatnyi állapotukra figyelnek, hanem arra is, hogy mi lesz később. Tar Gyöngyi szerint betegségekre célzott szűrőprogramokat kell szervezni országos szinten, a lakosságot pedig nevelni kell, hogy tudatosítsa magában e vizsgálatok fontosságát.