
Ott is nehéz megszervezni az online tanulást, ahol a család minden gyerekének nincs saját számítógépe. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Több okból is kifogásolja az online oktatást kötelezővé tevő tanügyminisztériumi rendeletet az oktatásban dolgozók érdekképviselete. A szakszervezet Hargita megyei területi vezetője szerint csak akkor szabadna kötelezővé tenni a digitális oktatást, ha az ahhoz szükséges feltételeket is biztosítaná a szaktárca. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint hátrányos megkülönböztetés éri azokat a diákokat, akiknek nincs hozzáférése a kötelezővé tett online oktatásban való részvételhez szükséges eszközökhöz, erőforrásokhoz.
2020. május 01., 15:472020. május 01., 15:47
2020. május 01., 16:002020. május 01., 16:00
Miniszteri rendeletben tette kötelezővé az online oktatást a tanügyminisztérium múlt szerdán. Az iskolába járás felfüggesztése óta csak javaslat volt a digitális tanítás, az új szabályozás értelmében viszont a részvétel kötelező és jegyet is kaphatnak a diákok a távoktatásos időszakban végzett tevékenységük alapján.
Az intézkedéssel kapcsolatban komoly kifogásai vannak a Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) Hargita megyei területi vezetőjének. Kocs Ilona szerint
Ilyen esetekben ráadásul a későbbi felzárkóztatás, azaz a tananyag bepótlása is problémás lesz, hiszen az önhibájukon kívül lemaradó diákok miatt a digitális oktatásban részt vevő tanulók kétszer is részt kellene vegyenek ugyanannak a tananyagnak a leadásán – hívta fel a figyelmet a szakszervezet képviselője.
– hangsúlyozta Kocs Ilona. Számára az is kérdés, hogy a gyakorlatban miként oldható meg az online oktatás azon családok esetében, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel és számítógéppel is, de mondjuk van három gyerek a családban és összesen két laptop, ráadásul a szülők is otthonról dolgoznak.
Kocs Ilona számára a jegyadás módszertana is zavaros, hiszen – mint mondta –
A szakszervezet képviselője úgy véli, az első félévi jegyekkel is le lehetne zárni az iskolásokat. Az éves tananyag leadását illetően elmondta, hogy az első félév befejeződött és a második félév fele is eltelt már, így legfeljebb néhány lecke maradt még hátra, a cikluszáró vizsgák előtt álló évfolyamok esetében pedig még jobb a helyzet, ugyanis azokban az osztályokban különösen figyelnek a pedagógusok a tananyag időben való leadására, hogy maradjon idő az ismétlésre. Az iskolai oktatás újrakezdését illetően – amellyel kapcsolatban a május 16-i dátum merül fel leggyakrabban – a szakszervezet képviselőjének aggályai vannak, ugyanis véleménye szerint
A témával kapcsolatban véleményt formált az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is. Asztalos Csaba a közösségi hálón csütörtökön közzétett bejegyzésében azonban hangsúlyozza, hogy szülőként alkot véleményt az iskolai oktatás újrakezdéséről, és ezt nem a nyilvános vita fokozása érdekében teszi, illetve nem kritikának szánja.
Az oktatási minisztérium új rendeletével kapcsolatban azt írja, hogy az ő értelmezésében a diszkrimináció elkerülése érdekében csak azon diákok esetében kezdeményezhető az online oktatásban való részvétel ellenőrzése, akik rendelkeznek a távoktatáshoz szükséges eszközökkel.
– fogalmaz bejegyzésében. Írásában ugyanakkor a tanév online oktatásban történő lezárása mellett érvel, egyebek között azzal, hogy az iskolák többsége túlzsúfolt és így lehetetlen betartani a minimális társas távolságtartás szabályait,
miközben mindeddig éppen a gyerekek és a veszélyeztetett korcsoportba tartozók érintkezésének az elkerülésére szólítottak fel a hatóságok.
Megjegyzi továbbá, hogy az iskolai oktatás újrakezdésével megnőne a forgalom is, a tömegközlekedés hirtelen fokozódása pedig komoly problémákat vetne fel társas távolságtartás szabályainak a betartásával kapcsolatban.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Indoklása szerint Nicușor Dan azért bízta meg Siegfried Mureșant kormányalakítással, mert jelenleg a liberális európai parlamenti képviselő számíthat a legtöbb parlamenti szavazatra.
Szombaton lemondott az RMDSZ-es marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen vizsgálatot indított a rendőrség orvvadászat gyanújával.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék.
Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a SAFE-program keretében tervezett közös dróngyártás felgyorsításáról tárgyalt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha az egyeztetések során nem sikerül megszereznie a kormánya beiktatásához szükséges parlamenti többséget.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
szóljon hozzá!