
Ott is nehéz megszervezni az online tanulást, ahol a család minden gyerekének nincs saját számítógépe. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Több okból is kifogásolja az online oktatást kötelezővé tevő tanügyminisztériumi rendeletet az oktatásban dolgozók érdekképviselete. A szakszervezet Hargita megyei területi vezetője szerint csak akkor szabadna kötelezővé tenni a digitális oktatást, ha az ahhoz szükséges feltételeket is biztosítaná a szaktárca. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint hátrányos megkülönböztetés éri azokat a diákokat, akiknek nincs hozzáférése a kötelezővé tett online oktatásban való részvételhez szükséges eszközökhöz, erőforrásokhoz.
2020. május 01., 15:472020. május 01., 15:47
2020. május 01., 16:002020. május 01., 16:00
Miniszteri rendeletben tette kötelezővé az online oktatást a tanügyminisztérium múlt szerdán. Az iskolába járás felfüggesztése óta csak javaslat volt a digitális tanítás, az új szabályozás értelmében viszont a részvétel kötelező és jegyet is kaphatnak a diákok a távoktatásos időszakban végzett tevékenységük alapján.
Az intézkedéssel kapcsolatban komoly kifogásai vannak a Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) Hargita megyei területi vezetőjének. Kocs Ilona szerint
Ilyen esetekben ráadásul a későbbi felzárkóztatás, azaz a tananyag bepótlása is problémás lesz, hiszen az önhibájukon kívül lemaradó diákok miatt a digitális oktatásban részt vevő tanulók kétszer is részt kellene vegyenek ugyanannak a tananyagnak a leadásán – hívta fel a figyelmet a szakszervezet képviselője.
– hangsúlyozta Kocs Ilona. Számára az is kérdés, hogy a gyakorlatban miként oldható meg az online oktatás azon családok esetében, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel és számítógéppel is, de mondjuk van három gyerek a családban és összesen két laptop, ráadásul a szülők is otthonról dolgoznak.
Kocs Ilona számára a jegyadás módszertana is zavaros, hiszen – mint mondta –
A szakszervezet képviselője úgy véli, az első félévi jegyekkel is le lehetne zárni az iskolásokat. Az éves tananyag leadását illetően elmondta, hogy az első félév befejeződött és a második félév fele is eltelt már, így legfeljebb néhány lecke maradt még hátra, a cikluszáró vizsgák előtt álló évfolyamok esetében pedig még jobb a helyzet, ugyanis azokban az osztályokban különösen figyelnek a pedagógusok a tananyag időben való leadására, hogy maradjon idő az ismétlésre. Az iskolai oktatás újrakezdését illetően – amellyel kapcsolatban a május 16-i dátum merül fel leggyakrabban – a szakszervezet képviselőjének aggályai vannak, ugyanis véleménye szerint
A témával kapcsolatban véleményt formált az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is. Asztalos Csaba a közösségi hálón csütörtökön közzétett bejegyzésében azonban hangsúlyozza, hogy szülőként alkot véleményt az iskolai oktatás újrakezdéséről, és ezt nem a nyilvános vita fokozása érdekében teszi, illetve nem kritikának szánja.
Az oktatási minisztérium új rendeletével kapcsolatban azt írja, hogy az ő értelmezésében a diszkrimináció elkerülése érdekében csak azon diákok esetében kezdeményezhető az online oktatásban való részvétel ellenőrzése, akik rendelkeznek a távoktatáshoz szükséges eszközökkel.
– fogalmaz bejegyzésében. Írásában ugyanakkor a tanév online oktatásban történő lezárása mellett érvel, egyebek között azzal, hogy az iskolák többsége túlzsúfolt és így lehetetlen betartani a minimális társas távolságtartás szabályait,
miközben mindeddig éppen a gyerekek és a veszélyeztetett korcsoportba tartozók érintkezésének az elkerülésére szólítottak fel a hatóságok.
Megjegyzi továbbá, hogy az iskolai oktatás újrakezdésével megnőne a forgalom is, a tömegközlekedés hirtelen fokozódása pedig komoly problémákat vetne fel társas távolságtartás szabályainak a betartásával kapcsolatban.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!