– jegyezte meg.

A határviták okai

A kialakult és mindmáig fennálló határvitáknak többnyire történelmi okai vannak – vezette fel a prefektus. Mint magyarázta, a közigazgatási egységek határait 1968-ban állapították meg, ez volt az utolsó törvény, amely ezt szabályozta. Azok a közigazgatási egységek, azaz új községek, amelyek leválás után jöttek létre – mint például a Dánfalvától levált Csíkmadaras, vagy a Csíkszentkirálytól levált Csíkszentimre és Csíkszentlélek, illetve a Madéfalváról levált Csíkrákos és Csíkcsicsó –, azok számára új jogszabályok születtek, esetükben ugyanakkor más a törvényes hivatkozási időpont is. Azonban az az általános, hogy 1968-ban voltak utoljára jogilag szabályozva a településhatárok.

– jegyezte meg Petres.

Elmondása szerint a határviták megoldását az is nehezíti, hogy egyes polgármesterek „presztízskérdést csinálnak” ebből a helyzetből, mivel nem akarnak azzal állni a faluközösség elé, hogy az érintett területet visszaadják a szomszédos településnek. Még akkor sem, ha minden bizonyíték arra mutat, hogy jogosan követeli az vissza.

– mondta. Hozzáfűzte, abban reménykednek, hogy a legtöbb eset közös megegyezéssel rendezhető. Amennyiben ez nem működne, akkor azt szeretnék elérni, hogy bíróságra továbbítsák az ügyet, ez a második legjobb megoldás. „A legrosszabb az lenne, ha még több évtizeden át nem történne meg ezeknek a vitáknak a rendezése” – vélekedett.

Amikor a román vasúttársaság közterületet bitorol

Petres Sándortól megtudtuk,

Néhány példát is említett. Ilyen helyzet állt elő a gyergyószéki Salamáson, ahol a település parkjában akartak egy beruházást megvalósítani, ám majdnem bűnügyi eljárás lett a vége, mert nem tudtak róla, hogy időközben a vasúttársaság a saját nevére telekönyveztette a szóban forgó területet. Hasonló helyzetbe került Nagygalambfalva is, szintén egy parkberuházás apropóján. Csíkszereda is évek óta keresi a megoldást, hogy a Brassói út mentén fejlesztéseket eszközölhessen. Csíkszentsimonban is tudni olyan közterületről, amelyet sajátjaként használ a vasúttársaság.

Felleltároznák, hol vannak gondok

„Még várjuk a településeket vezetőitől a válaszokat. Ugyanis felkértük őket, hogy jelezzék az ilyen és ehhez hasonló gondokat. A prefektúra mindenképp fel akarja leltározni ezeket a visszásságokat” – mondta Petres, aki fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nem Hargita megyei sajátosságról van szó, épp ezért majd törvénymódosításra lesz szükség. Mint ismert, a vasút biztonsági övezete a vasúttársaságé, azaz az államé, a közutakra vonatkozó jogszabály azonban eltér, ugyanis a teljes biztonsági övezet nincs az állam tulajdonában. A biztonsági övezetek határainak megállapítása körül is vannak még kérdések, és

Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre megerősítette, hogy több közterület, sőt magánterület is a vasút tulajdonába került. „Miután 2016-ban polgármesterré választottak, arra kértem a kollégáimat, hogy térképezzük fel a közvagyont. Akkor derült ki, hogy az utcáink nincsenek betelekkönyvezve. Mikor hozzáfogtunk ennek rendezéséhez, akkor jöttünk rá, hogy bizonyos esetekben a CFR megelőzött: két fontosabb útszakasz is a nevükre került, például a sörgyár előtti szakasz”– magyarázta. Mivel az alcsíki települést gyakorlatilag kettévágja a vasút, ezért nemcsak útszakaszok, hanem magánterületek is a CFR telekönyvébe kerültek. Mint magyarázta, egy magánház virágoskertje is hasonló helyzetben van, holott több mint ötven méterre van a vasúttól.

A téma kapcsán levelet intéztünk a román vasúttársasághoz, amennyiben választ kapunk, visszatérünk a problémára.