Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené
Fotó: Kocsis B. János
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
2024. november 06., 14:492024. november 06., 14:49
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását
Mint elöljáróban jelezte, a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor
az országban 1651 község szűnne meg,
Kovászna megyében a negyvenből 23 jutna erre a sorsra.
Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát,
Háromszéken csupán Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a húszezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Miklós Zoltán szerint az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják
Fotó: Kocsis B. János
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni.
– vélekedett a képviselő. Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is,
– vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
A kormány által tervezett közigazgatási reform értelmében a kis polgármesteri hivataloknál akár 45 százalékos leépítésre is sor kerülhet. Málnás polgármestere szerint a változás válságos helyzetbe hozná a községet, és megbénítaná a fejlődést.
Tavasszal még az alapozási munkálatokat végezték, fél évvel később „kinőtt a földből” a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Az építkezésről és a sepsiszentgyörgyi kar jövőjéről Tonk Márton rektor beszélt a Székelyhonnak.
Derült égből villámcsapásként érte a barátosi általános iskola vezetőségét, hogy augusztusban kiderült: megszűnik a pákéi iskola. A helyzetet kialakulásában közrejátszottak a szülők, a kormány által elrendelt megszorítások és a demográfiai helyzet is.
Jóval kevesebb fürdőző látogatott el idén a sepsiszentgyörgyi strandra: 2024-hez viszonyítva mintegy tízezerrel kevesebben váltottak jegyet. Az incidensek sem segítettek a helyzeten: több esetben is ruhás fürdőzőket kellett kivezetni a területről.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Szerdától, azaz szeptember 15-től egészen október 5-ig várja a jelöléseket Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a Best of Sepsi kezdeményezés második kiadására.
Másfél évszázada őrzi a székelység értékeit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az évfordulót a megújult Bartók Béla díszterem felavatásával, a múzeumalapító örökségének felelevenítésével és muzsikaszóval ünnepelték.
Ötvenhárom elsőévessel kezdte meg az idei tanévet a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara, további nyolc hallgató a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kihelyezett képzőművészeti tanszékén. Az egyetemi tanévnyitón jó híreket is közöltek.
Sokkal bonyolultabb válaszolni arra a kérdésre, hogy hány alkalmazottja van egy önkormányzatnak, mint gondolnánk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a kormány által tervezett leépítések a polgármesterek és alkalmazottaik életét is felforgatják.
Míg tavaly még 34 csoportban dolgoztak a gyerekekkel a Kovászna Megyei Kiválósági Központban, idén 16-tal kezdik a munkát: ezt eredményezte az óraadó tanárok bérének drasztikusan csökkentése.
2 hozzászólás