
Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené
Fotó: Kocsis B. János
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
2024. november 06., 14:492024. november 06., 14:49
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását
Mint elöljáróban jelezte, a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor
az országban 1651 község szűnne meg,
Kovászna megyében a negyvenből 23 jutna erre a sorsra.
Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát,
Háromszéken csupán Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a húszezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Miklós Zoltán szerint az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják
Fotó: Kocsis B. János
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni.
– vélekedett a képviselő. Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is,
– vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
Altatóorvos hiánya miatt ideiglenesen a sepsiszentgyörgyi megyei kórházba irányították át a sürgősségi és szülészeti esetek egy részét Kézdivásárhelyről. A kórházigazgató abban bízik, hogy a következő hetekben pótolni tudják az orvoshiányt.
A szorongás mindig abból ered, hogy feltételezgetünk – általában rosszat –, ennek következtében beszűkül a gondolkodásunk – véli a pszichológus. Az iskolában sokféle módon konfliktusba kerülhet a pedagógus és a diák szükséglete.
Népviseletes figurákkal egészül ki a Kerestély Koppány által megalkotott, legókockákból épült székelykapu. A gazdasszony neve Julcsa, a „legszebb székely menyecske”, párja pedig Ábel, aki „akkora kópé, hogy még a kockából is kicsavarja a viccet”.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Világszerte ismert történetet választott új bemutatójához a Háromszék Táncszínház: Carlo Collodi Pinokkiója kel életre a tánc nyelvén. Ez az első alkalom, hogy a magyar nyelvterületen ilyen táncszínházi formában állítják színpadra a fabábú kalandjait.
Több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen tizennyolc oktató vette át szerdán délután a Székely Mikó Kollégium múzeumtermében a magyar kormány által adományozott pedagógus szolgálati emlékérmet.
Két év kihagyás után újra lesz hőlégballonos találkozó Háromszéken. A repülés eme válfajának szerelmesei ez alkalommal a felsőcsernátoni Malomkertben gyűlnek össze, de laikus érdeklődőkre is számítanak.
Ismét lehet jelöléseket benyújtani a rangos városi elismerésre: Kézdivásárhely 2026-ban is odaítéli a Pro Urbe díjat egy arra érdemes személynek. A kitüntetést hagyományosan a városnapok keretében adják át, a jelöléseket március 16-ig várják.
Lev Birinszkij 1912-ben napvilágot látott komikus-szatirikus, váratlan fordulatokban bővelkedő művéből készül előadás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. A Bolondok tánca című darab Bélai Marcel rendezésében kerül bemutatásra február 23-án.
Általában minden február utolsó hétvégéjére időzítik, ötven-hatvan helyszín csatlakozik hozzá a világ azon részeiről, ahol magyarok élnek. A vakációra való tekintettel Kézdivásárhelyen már február 19-én megtartják a Wass Albert-felolvasómaratont.
2 hozzászólás