
Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené
Fotó: Kocsis B. János
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
2024. november 06., 14:492024. november 06., 14:49
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását
Mint elöljáróban jelezte, a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor
az országban 1651 község szűnne meg,
Kovászna megyében a negyvenből 23 jutna erre a sorsra.
Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát,
Háromszéken csupán Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a húszezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Miklós Zoltán szerint az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják
Fotó: Kocsis B. János
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni.
– vélekedett a képviselő. Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is,
– vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
Lezárult a felterjesztési időszak a Pro Urbe díjakra Kovászna megye két legnagyobb városában. Míg Kézdivásárhelyen két név már publikus, Sepsiszentgyörgyön egyelőre titkos az a tizenkét fős lista, amelyből a városvezetők kiválasztják az idei díjazottakat.
Több mint száz háromszéki települést érint, és az első félévi program július 9-én ér véget. A sepsiszentgyörgyi TEGA köztisztasági vállalat vidéki lomtalanítási akciójáról van szó, amely hétfőn kezdődött Illyefalván.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Kézdivásárhely 1848-ban megmutatta, képes harcolni, ha hív a haza, most pedig újfent bebizonyította, hogy ünnepelni is tud, ha annak van ideje. Március 15-én régen látott sokaság nyugtázta tapssal dr. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök beszédét.
Cigarettacsempészetre szakosodott háromszéki bűnszervezetet leplezett le a rendőrség. Az ügyben végzett harminckét házkutatás során jelentős mennyiségű cigarettát, készpénzt, sőt légfegyvert is találtak.
Tizenkilenc éve emlékeznek meg a szabadságharcról és Gábor Áronról, a hős ágyúöntőről a bodvaji kohónál. A forradalom kitörésének évfordulója előtti napon erdővidékiek és anyaországiak együtt ünnepelték a magyar szabadságot és függetlenséget.
A sepsiszentgyörgyi (szépmezői) kutyamenhely március 14-én ismét várja az állatbarátokat. Februárban a menhely fenntartóinak nagy örömére két tucat kutyát is sikerült örökbe adni, jelenleg sok kölyök várja gazdiját.
Vasárnap dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke lesz Kézdivásárhely díszvendége. Ő az eddigi legmagasabb rangú magyar közjogi méltóság, aki itt ünnepi beszédet tart, pedig előtte megannyi király, császár, fejedelem járt a céhes városban.
Kokárdakészítéssel és énekkel hangolódtak a nemzeti ünnepre csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban, de még pénteken is bárki betérhetett elkészíteni a saját kokárdáját.
2 hozzászólás