
Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené
Fotó: Kocsis B. János
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
2024. november 06., 14:492024. november 06., 14:49
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását
Mint elöljáróban jelezte, a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor
az országban 1651 község szűnne meg,
Kovászna megyében a negyvenből 23 jutna erre a sorsra.
Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát,
Háromszéken csupán Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a húszezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Miklós Zoltán szerint az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják
Fotó: Kocsis B. János
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni.
– vélekedett a képviselő. Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is,
– vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
Székelyföld-szerte egyre kritikusabb az egészségügyi alapellátás helyzete, főként a vidéki településeken. Csak Háromszéken egy év leforgása alatt heten vonultak nyugdíjba, az aktív háziorvosok több mint fele pedig már a hatvanas éveiben jár.
A diákoknak szenteli a 2026-os esztendőt Kovászna Megye Tanácsa. A középiskolásoknak szóló, élményalapú programcsomagot a háromszéki fiatalok igényeinek figyelembevételével állítják össze.
Leszakadt az Erősdöt és Botfalut összekötő átkelő március 24-én. Az Olt folyón átívelő híd a tavalyi árvíz során megrongálódott, bontása már esedékes volt, ugyanis helyére újat épít az előpataki önkormányzat.
Teljesen leszakadt egy híd a 33A jelzésű községi úton Erősd és Botfalu között, ezért a hatóságok lezárják az érintett útszakaszt.
Több mint kétezer helyet hirdettek meg a háromszéki iskolák előkészítő osztályaiban a 2026–2027-es tanévre. A beiskolázási terv szerint megközelítőleg hatvan olyan tanintézmény van, ahol a magyar kisdiákok összevont osztályban kezdik a tanévet.
Majdnem a végére értek a volt sepsiszentgyörgyi tyúkfarm bontásának, most azonban várakozó álláspontra kényszerült az önkormányzat: a területre tervezett új létesítményekre nincs finanszírozási forrás. Amiben induláskor bíztak, az odaveszett.
Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.
Ha lesz pénz, a munka üteme lehetővé teszi, hogy még ebben az évben befejezzék a wellnessközpont építését Kovásznán. Az önkormányzat fogja működtetni, mintegy hatvanfős személyzettel, és már most jelentős az érdeklődés az állások iránt.
A tanárok egy része a próbaérettségin is kitart azon álláspontja mellett, hogy a nem kötelező munkaköri feladatként meghatározott vizsgafelügyeletet és dolgozatjavítást nem végzi el – mert a kormány sem lojális a pedagógusokhoz.
Szombaton tartották a gelencei születésű nagynyújtódi dr. Jancsó Benedek tudós polihisztor nevét viselő tizedik történelmi emlékverseny döntőjét. A képzeletbeli dobogó felső fokaira két háromszéki csapat állhatott fel.
2 hozzászólás