
Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené
Fotó: Kocsis B. János
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
2024. november 06., 14:492024. november 06., 14:49
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását
Mint elöljáróban jelezte, a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor
az országban 1651 község szűnne meg,
Kovászna megyében a negyvenből 23 jutna erre a sorsra.
Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát,
Háromszéken csupán Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a húszezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Miklós Zoltán szerint az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják
Fotó: Kocsis B. János
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfavisszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni.
– vélekedett a képviselő. Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is,
– vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
A Művészeti Népiskola és a Kovászna Megyei Művelődési Központ összevonásával egy tető alá kerül a közművelődés és a művészeti oktatás. A vezetők szerint a szervezeti struktúra átalakul, de a jól ismert rendezvények és programok megmaradnak.
Leleplezték Petőfi Sándor egész alakos szobrát a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi parkban. Az eredeti terveket a lakossági visszajelzések és szakmai viták után módosították, hogy az eredmény egy hitelesebb, a közösség által is elfogadottabb alak legyen.
A 33. Szent György Napok zárónapján Sepsiszentgyörgyön négy olyan személyiségnek adták át a Pro Urbe-díjakat, akik közösségért végzett több évtizedes, önzetlen munkájukkal érdemelték ki azt.
A szervezők javában készülnek az idei Sepsi RUN-ra, amely június 12–13-án esedékes. A cél a sporteseményt olyan közösségi élménnyé tenni, amely révén egyben Sepsiszentgyörgyöt és környékét is jobban megismerhetjük.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Élesedik a helyzet a városvezetés és a Hydrokov Rt. között a több utcát is érintő vízszennyeződés kapcsán. A szolgáltató szerint legutóbb már csak egy laborminta bizonyult fertőzöttnek, de május 5-ig nem ajánlja a vezetékes víz fogyasztását.
Az országos lista 38. helyén található Sepsiszentgyörgy a vízért számlázott jelenlegi árakkal – közölték a városi képviselő-testület csütörtöki ülésén, ezzel a kijelentéssel tompítva a kilátásba helyezett drágítások várható hatását.
Elfogadták Kovászna megye idei költségvetését: a mintegy 545 millió lejes büdzséből elsősorban az egészségügyi rendszert és a szociális hálózatot támogatják, de a fejlesztésekről sem mondanak le. Létszám- és béralapcsökkentésről is döntöttek.
Három, faanyagot szállító járművet állítottak meg ellenőrzés céljából a 11-es országúton a hatóságiak Kovászna megyében, a feltárt szabálytalanságok miatt pedig tetemes összegű bírságot szabtak ki rájuk szerdán.
Három autó karambolozott szerdán késő délután Csernátonban. Az elsődleges információk szerint senki nem sérült meg súlyosan.
2 hozzászólás