Húsvétig szeretnék kijavítani a károkat
Fotó: Benedek Huszár János/Facebook
Csak a helyiek gyors beavatkozásának köszönhető, hogy nem égett le teljesen a miklósvári római katolikus templom teteje nagyböjt második vasárnapján. A közösség húsvétig szeretné helyreállítani a károkat, őszig a fűtésrendszert is kicserélnék.
2025. március 25., 21:002025. március 25., 21:00
Nagyböjt második vasárnapján, éppen a szentmise után gyulladt ki a miklósvári katolikus templom kéménye, aminek következtében jelentős károk keletkeztek a mennyezeten. Szőcs Sándor falugondnok és kántor vezetésével, a faluközösség példás hozzáállásával adománygyűjtésbe kezdtek, ám egyelőre nem tudni, pontosan mennyi pénzre lesz szükség a javításhoz.
Március 16-a esős nap volt, ezért eleinte azt hitték, beázott a plafon, emiatt kezdett barnulni a vakolat.
„Biztonságból felnéztünk a padlásra, hogy valóban ázás okozza-e a gondot, és akkor vettük észre, hogy tűz van. A kémény bizonyára meggyulladt, a tűz viszont nem kapott bele a tetőbe, a mennyezett károsodott” – emlékezett vissza Szőcs Sándor. Még így is szerencsések voltak, hiszen esős idő volt, ennek is köszönhető, hogy nem kapott hamarabb lángra a kémény, és hogy a tűz nem terjedt el a tetőn.
Azonnal segítséget hívtak, félreverték a harangot, mert Miklósváron ezzel jelzik, ha a faluban vészhelyzet van. A harangszót követően azonnal érkeztek a helyiek, vizet hoztak és megkezdték az oltást, így amire a hivatásos tűzoltók megérkeztek, a lángokat már megfékezték. „A mennyezet fából van, tehát
– mutatott rá Szőcs Sándor.
Jól látható, hogy jelentős károk keletkeztek, valószínűleg nemcsak a megégett szerkezetet kell majd kicserélni, de további bontásra is szükség lesz. A károkat a jövő hét folyamán mérik fel a szakemberek, a munkálatokat húsvétig szeretnék befejezni.
Jelenleg dobkályhával fűtenek, de szeretnének új fűtésrendszert telepíteni
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
Addig sem tétlenkedik a közösség, a falugondnok vezetésével adománygyűjtés indult, a miklósváriak 24 óra leforgása alatt közel négyezer lejt gyűjtöttek össze. „Őseinket is a hit, remény, szeretet vezérelte 118 évvel ezelőtt, amikor építették ezt a szép templomot, minket is ugyanaz a lelkület vezéreljen, hogy minél hamarabb helyreállítsuk a keletkezett kárt a Jóisten Házában” – írta Szőcs Sándor a felhívásában.
Azóta egész Erdővidékre kiterjedt a gyűjtés, mostanra
Az összegnek körülbelül felét helyiek, illetve Miklósvárról elszármazottak adták. A baróti önkormányzat is ígéretet tett rá, hogy támogatni fogja az ügyet.
A miklósvári templomon keletkezett károkat jövő héten mérik fel teljes mértékben
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
Egyébként nem ez az első, hogy összefog a falu, 2022-ben a temető kerítését újították meg, a bejáratához pedig székely kaput emeltek. Amennyiben a gyűjtésből származó pénzösszeg tovább gyarapszik, és a károkat rendbe hozzák, a fennmaradó pénzből a fűtésrendszert szeretnék korszerűsíteni őszig. Szőcs Sándor szerint ez már korábban is tervben volt, mert jelenleg egy dobkályhával oldják meg a fűtést, de ennél biztonságosabb megoldásra van szükség.
Miklósvár Erdővidék egyetlen katolikus többségű faluja. A falu a reformáció idején reformátussá vált, de 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására visszatért a katolikus hitre, így ma is különleges színfolt a protestáns többségű vidéken. Leányegyházai közül Apáca evangélikus, Bölön, Ürmös és Nagyajta unitárius, Középajta és Szárazajta református többségű. A település vártemplomát 1211-ben említik először, Szent Miklósnak szentelték. A régi templomot a 20. század elején bontották le, és 1907-ben építették újjá. A domus historia így ír róla: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.” Napjainkban a Barót városhoz tartozó Miklósvár római katolikus plébánosa Lőrincz Barnabás.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
Napok óta hangos generátor borzolja a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) téren lakók idegeit. A folyamatos zaj főleg éjjel volt zavaró, de kedden ígéret született a probléma megoldására.
„Választási maraton után vagyunk, ami az elmúlt másfél évben kifárasztotta a társadalmat” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A kormány és benne az RMDSZ deficitcsökkentést célzó terveire is kitért.
Egy mikrobusz és egy motorbicikli ütközött össze hétfőn késő délután Kökös közelében, teljesen lezárták a 12-es országút érintett szakaszát – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
szóljon hozzá!