Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

A két ingatlanról Kovács Attila, a község főjegyzője mesélt, aki az önkormányzatnál végzett munkája mellett sok időt szentel Gelence történelmének, híres családjainak felkutatására. Tőle tudjuk, hogy a magtár, amelyet Cseh Imre és Cseh Ilona (szül. László) építtetett 1866-ban, az udvar legidősebb épülete. Homlokzatán ma is látható a véséssel kialakított motívum és az építés évszáma.

A magtár épülete teljes restaurálásra szorul. Első körben a tetőszerkezetet javították ki, hogy megvédjék a beázástól. Az épület első szintje beomlott, ezt is helyre kell állítani, mielőtt a külsejét felújítanák.

A magtár építője, Cseh Imre maga is közel állt az egyházhoz: amellett, hogy az 1848–49-es forradalom idején honvédőrmesterként szolgált, községi elöljáró és egyházgondnok is volt; 1869-ben egyház- és iskolaszéki tanács tagjaként említik több más nemes ember, közöttük a Csoma, Jancsó, Kádár családok tagjai mellett.

Akinek számított a haza, a család és az egyházi élet

A falumúzeum központi épülete Héjja István egykori községi jegyző háza. Ő volt Cseh Imre unokájának, Cseh Valéria-Józéfának a férje.

Amikor az önkormányzat megvásárolta a telket, és rajta az 1911-ben épült lakóházat, akkor a jegyző családja adományként felajánlotta annak teljes berendezését is.

Mint megtudtuk, a padláson találtak egy rossz állapotú kartondobozt is, amelyből

Itt járt Márton Áron püspök

Héjja István maga is aktív szerepet töltött be az egyházi életben, így a gelencei római katolikus egyház- és iskolatanács oszlopos tagja volt, évekkel a püspöki látogatás után gondnokká is vált. Gyermeke, Héjja János minorita rendfőnökként szolgált Aradon. Éppen ezért is volt oly fontos emlék a család életében Erdély püspökének látogatása.

A bérmálási szentmise május 21-én, reggel kilenc órakor vette kezdetét. A püspök prédikációjában az erős hit és az isteni törvényekhez való hűség fontosságát hangsúlyozta, mint a megbékélés és a tartós béke alapját. A szentmise után mintegy kétórás szertartás keretében

A magánlátogatásokra csak ezt követően került sor: a püspök ezen a napon felkereste Cseh István státusképviselőt, valamint Héjja István nyugalmazott jegyzőt, és köszönetet mondott a korábbi támogatásukért és munkájukért. Márton Áron délután négy órakor hagyta el Gelencét, hogy útját Hilib felé folytassa. Ott is ünnepélyes fogadtatásban részesült, majd a lelkes ifjúság kíséretében Ozsdola felé indult tovább.

Ilyés Botond gelencei polgármester szerint a hatalmas projekt feldarabolására szükség volt, mert a számítások során világossá vált, hogy külső finanszírozás híján sok évre elnyúlhat az építkezés. Így előbb a három kisebb épületnek láttak neki, a munkát az önkormányzat saját cégének szakemberei végzik, kizárólag a község saját költségvetéséből.

Látogatásunkkor már javarészt elkészült a zsellérház, amelyben régen azok az emberek és családjaik éltek, akik a tehetősebbeket szolgálták ki, náluk dolgoztak. Ugyanakkor az udvaron már épül a kétszintes csűr, amely kiállítótérként szolgál majd.

A fűrész az egyik legértékesebb elem

Hátul kap helyet egy gatterszín, illetve színpad, ahol a település múltját szeretnék bemutatni. Olyan szakmákat hoznának közelebb az ifjúsághoz, mint a zsindelykészítés, fafaragás, kádár- és ácsmesterség. Ide kerül majd az 1901-ből származó, Budapesten gyártott keretfűrész is, amelyet az utolsó pillanatban mentettek meg az ócskavastelepről, és most ott áll a Héjja-birtokon.

Ez a fűrész fontos emléke a gelencei fafeldolgozásnak, pontosabban a gróf Mikes Ármin-féle zernyei erdőipari és gőzfűrészgyár működésének. Az 1893-ban üzembe helyezett gelencei gyárból

A hosszú távú cél, hogy az egész birtokon hivatalos múzeum működjön, és helyet adjon különböző eseményeknek, műhelymunkáknak is. Szeretnék, ha ezen a helyen összeállnának a Gelence és Haraly történelméről szóló kirakós darabkái, és az interaktív programok által arra sarkallnák az ide látogatókat, hogy értékeljék és éltessék a hagyományokat.