A régióátszervezésről vitáztak Sepsiszentgyörgyön

A közel kétórás rendezvényen a konföderáció képviselőin kívül – élükön Ion Popescu elnökkel – tiszteletüket tették mások mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dumitru Marinescu prefektus, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint több állami közintézmény vezetője. Amint azt Popescu még az elején kifejtette, az érdekvédelmi szövetség úgy vélte, jelen pillanatban kevés annyira lényeges, a társadalom minden rétege számára kiemelkedő fontosságú kérdés van, mint Románia közigazgatási átszervezése, ezért egy a társadalmi párbeszédet fejlesztő projekt elindítása magától adódott, főképp hogy az Európai Unió kiemelten támogatja ennek a szegmensnek a javítását.

Az elnök rámutatott, hogy a projekt keretében a megyénként összegyűjtött információk egy úgynevezett regionális profilcsomagot alkotnak, amelyet majd továbbítanak a döntéshozóknak. Röviden jellemezve, ez a csomag tartalmazza majd a helyi döntéshozók, az önkormányzatok, állami közintézmények viszonyulását a régióátszervezés kérdéséhez. A projekt kezdeményezői egyébként egy kisebb vitaindító ismertetővel érkeztek, amelyben több olyan kérdést is megfogalmaztak, amelyek tulajdonképpen megegyeznek a kormány által az átszervezés mellett felhozott érvekkel.

A megyei önkormányzat – és egyben általánosan a háromszéki elöljárók – véleményét Tamás Sándor és Antal Árpád ismertették. Előbbi két részes előadásában egyrészt rámutatott az 1998-ban létrehozott gazdasági fejlesztési régiók kudarcára, kiemelve azt, hogy a térségeken belül máris mennyire eltolódott a fejlődés a gazdaságilag erősebb nagyvárosok irányába. Tamás Sándor ugyanakkor még a 2000 előtt ratifikált nemzetközi egyezményekre és az alkotmányára hivatkozva rámutatott, hogy a kérdés eldöntésében elengedhetetlen egyrészt egy referendum megszervezése, másrészt hogy a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása nem fogja meghozni a várt eredményt, azaz a különböző térségek felzárkózását, illetve az uniós források hatékonyabb felhasználását, hanem éppen ellenkezőleg, el fogja mélyíteni a már létező különbségeket.

Az önkormányzati vezető felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési régiók létrehozásánál az európai és Románia által ratifikált előírások a földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális, történelmi sajátosságok figyelembevételét írják elő. Ez nem történt meg az 1998-as létrehozásnál, és az eredmény máris látható. Mindenképp kisebb, az említett szempontok szerint homogénebb régiókat kell létrehozni – így Maros, Hargita és Kovászna megye egyesítésével –, amelyek még mindig megfelelnének az uniós kritériumok közül annak is, hogy egy ilyen entitás lakossága 800 ezer és 3 millió között mozoghat. Végül Tamás Sándor rámutatott, a továbbiakban sem értenek egyet a tervezet közigazgatási felosztással, főképp hogy azt a kormány felelősségvállalással akarja a törvényhozás elé terjeszteni.

Antal Árpád is kemény véleményt fogalmazott meg, rámutatva, hogy az új elképzelés továbbra is Bukarestnek és a nagyobb városoknak fog kedvezni, emellett a decentralizáció helyett pont annak ellenkezőjét szolgálja – amint azt a fejlesztési régiók működése is bebizonyította. A tervezett átalakítással tulajdonképpen a rendszerváltás előtti, többek között etnikai homogenizációt frissíti fel a mostani kormány, ahelyett, hogy a kifulladt nemeztállami konstrukció erőltetését mellőzve a regionális energiákat használnák fel. Utóbbiak pedig, amint azt a statisztikai adatok is tükrözik, léteznek. „Nem érthetünk egyet ezzel a regionalizálásnak nevezett valamivel, főképp úgy, hogy a kisebbségi kérdések ráadásul teljesen kimaradnak a kérdéskörből8 – tette hozzá Antal.

Dumitru Marinescu prefektus mint a kormány helyi képviselője a Ponta-kabinet álláspontját ismertette, kiemelve azt, hogy csakis gazdasági érvek lehetnek meghatározók a régiók megrajzolásában, etnikai alapúak semmiképp. A kormánybiztos hozzátette, hogy egy hosszú folyamatról van szó, amelynek első lépése az alkotmánymódosítás, és reméli, hogy a teljes átszervezésben mind a közintézmények, mind az önkormányzatok partnerek lesznek.

A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség jelen lévő munkatársa szintén az átszervezés ellen szólt, kijelentve, hogy a jelenlegi működési szerkezettel eléggé közel vannak az állampolgárokhoz, és egy, a régióközpontba történő áthelyezés tulajdonképpen központosítást jelentene, ami jócskán megbonyolítaná mind az ők, mind az ügyfeleik dolgát.

Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke a referendum szükségességét hangsúlyozta, mivel szerinte az a demokrácia egyik alapintézménye, amely nélkül ilyen kaliberű döntést nem szabad meghozni.