
Fotó: Veres Nándor
Több mint 2500 kérelmet utasított vissza eddig a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) a volt orosz hadifoglyok gyermekeinek járó támogatás kapcsán. Az intézmény ugyanis nem fogadta el a Magyar Állami Levéltár által kibocsátott kétnyelvű tanúsítványt, valamint a lágernyilvántartás (kartocska) oroszról románra való hivatalos fordítását arra hivatkozva, hogy nem illetékes szerv által kibocsátott hivatalos dokumentumok. Az RMDSZ illetékesei keresik a megoldást.
A gyergyószárhegyi Horváth Ignácz 1945. április 1-én Mosonmagyaróváron esett szovjet fogságba, és 1947. május 25-én engedték szabadon a 62/7-es számú hadifogolytáborból – ezt igazolja a Magyar Nemzeti Levéltár által kiadott tanúsítvány. Ez alapján nyújtottak be a még élő, idős gyermekei igénylést, hogy az állami juttatást megkaphassák.
Csakhogy a kérést a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) elutasította, arra hivatkozva, hogy ez nem hivatalos dokumentum, hanem csak elektronikus levélből nyomtatták ki. Mások, más megyékben ugyanilyen igazoló akta alapján korábban minden gond nélkül megkapták a juttatást – jegyezte meg az érintett olvasónk.
„Nem csak a hadifoglyok szenvedtek sokat, hanem az itthon maradt család is. Nagyapám sebesülten jött haza, nem tudott dolgozni, nagynéném emiatt nem is mehetett 8. osztály után iskolába, helyette munkába kellett állnia. A támogatás jól jönne mindenkinek, de némi erkölcsi kárpótlást is jelentene.
– fogalmazott keserűen az egyik leszármazott, aki, megtudta, hogy Hargita megyében még nagyon sokan vannak ugyanebben a helyzetben. Az AJPIS elutasítását a törvényszéken támadták meg, és várják annak döntését.
Gyergyószéken az RMDSZ gyergyószentmiklósi irodája ez év elejétől nyújt segítséget a jogosult személyeknek arra, hogy a hadifogság tényét igazolják. A tanúsítványt legtöbb esetben a Magyar Nemzeti Levéltárból kérték, amely 3-4 nap múlva küldte is ezeket e-mailben. Az ehhez csatolt orosz nyelvű kartonokat hivatalos fordítóiroda fordította le román nyelvre, és az igénylők közjegyzői hitelesítés után csatolták a dossziéhoz, amit a AJPIS-hez kellett benyújtsanak – ismertette a folyamatot érdeklődésünkre válaszolva György Júlia, a gyergyószentmiklósi RMDSZ iroda munkatársa.
Az elutasító levelekben közlik, hogy vagy a magyarországi Honvédelmi Minisztérium, illetve Kormányhivatal, vagy pedig a Pitești-i román katonai levéltár által kiadott dokumentumokat fogadják el.
– magyarázta a körülményes helyzetet György Júlia.
Az elmúlt két évben nagyon sokan keresték fel Kelemen Hunor RMDSZ-es szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes képviselői irodáját Csíkszeredában, a Petőfi Sándor utca 8. szám alatt is. Segítséget kértek a második világháború utáni orosz hadifoglyok ma még élő gyermekeinek járó támogatás igénylésében. Az utóbbi időszakban ugyanakkor jelentősen megnőtt azok száma is, akik – miután visszautasították a kérelmüket –, fellebbeznének a döntés ellen, és ehhez kértek iránymutatást. Veress Dávid, a képviselői iroda munkatársa megkeresésünkre elmondta: nagyrészt azoknak az okiratait vitatta vagy utasította el a Hargita megyei ügynökség, akik a Magyar Nemzeti Levéltártól kapott kétnyelvű tanúsítványt, valamint a lágernyilvántartás (kartocska) oroszról románra való hivatalos fordítását csatolták a kérelmükhöz. Az elutasított kérelmek esetében 30 napig lehet fellebbezni a törvényszéken. A még ellenőrzés alatt lévő kérelmek esetében szintén 30 nap áll az ügyfelek rendelkezésére, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár mellett más intézményekhez is forduljanak bizonyító iratok beszerzéséért (Pitești-i katonai levéltár, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára, Budapest főváros kormányhivatala, valamint az Orosz Állami Levéltár). Mindkét esetben a képviselői iroda segítséget nyújt. Veress Dávid szerint
Ennek orvoslására segítséget kértek Kelemen Hunor képviselőtől és miniszterelnök-helyettestől, a megye parlamenti képviselőitől és szenátoraitól, Csép Éva Andrea Maros megyei képviselőasszonytól, valamint a Hargita Megyei Prefektusi Hivataltól is. Veress Dávid szerint a munkaügyi minisztériumnak mielőbb méltányos döntést kell hoznia a több hónapja tartó értelmezési vitában azért, hogy a Hargita megyében élő emberek is tudjanak élni a hatályban lévő törvény adta lehetőséggel. Eligazítást segítséget személyesen, vagy a megadott telefonszámokon lehet kérni: 0266-311836, 0743-663590.
Lukács Erzsébet, a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) igazgatója érdeklődésünkre közölte, hogy a 118-as számú, törvényerejű rendelet alapján 2020. szeptembere óta van lehetőség kárpótlási kérelem benyújtására az intézményhez. Azóta összesen 17 540 kérést nyújtottak be az érintettek. Ezek közül 15 466 kérelmet bíráltak el, amelyből végül 12 931-et hagytak jóvá, és 2535-öt utasítottak el.
Sok esetben a kérelmező nem a politikai meghurcoltatásnak kitett, elhunyt személy férjeként vagy feleségeként, esetleg gyermekeként nyújtotta be a kérelmet, hanem unokaként, dédunokaként, holott a jogszabály értelmében csak az első három esetben járhat a juttatás. Ugyanakkor néhány esetben a kérelmező nem tett eleget a kiküldött akta-hiánypótló kérelmünknek” – részletezte az intézményvezető. Tőle tudjuk, hogy az elutasított kérelmezők közül 2021-2022-ben összesen 266-an fellebbeztek a törvényszéken, ebből 121 esetben döntött a törvényszék az intézmény javára, és 25 esetben a kérelmező javára, 120 fellebbezési per esetében pedig még nem született végleges határozat.
A jogszabályról
A Szovjetunióba elhurcolt egykori hadifoglyok, a kommunista rendszer ellen fellépő volt politikai foglyok, erőszakkal kitelepítettek, vagy kényszerlakhelyre kötelezettek az 1990. évi 118-as törvény alapján részesülnek havi juttatásban, és különböző kedvezményekben – mint a helyi adók fizetése alóli mentesség, vagy ingyenes utazásra jogosító vasúti jegyek. Számuk viszont már nagyon megfogyatkozott, a legtöbben elhunytak. A jogszabályt a 2020-ban megjelent 130-as és 232-es számú törvények egészítették ki, kiterjesztve a juttatásokra jogosultak körét a kárpótlásban részesítettek gyermekeire is, amennyiben az egykori hadifoglyok, elítéltek már nincsenek az élők sorában. A vonatkozó jogszabály 13-as cikkelyének 1-es számú paragrafusa szabályozza a jogosultság bizonyítását, amely szerint az illetékes szervek által kibocsátott hivatalos okmányokkal bizonyítható a jogosultság, és amennyiben erre nincs mód, akkor minden más bizonyítékkal, amelyet előír a törvény. (Románul: Dovedirea situațiilor prevăzute la art. 1 se face de către persoanele interesate cu acte oficiale eliberate de organele competente, iar în cazul în care nu este posibil, prin orice mijloc de probă prevăzut de lege.).
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!