Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:09

600 euró egy kollokviumért, 2500 egy vizsgáért – korrupciós botrány robbant ki a konstancai orvosi karon

18:46

Megdolgoztatta a Steauát, közel állt a meglepetéshez a Sapientia U23

18:20

Ovidiu Burcă: ezzel most mindent leromboltunk, amit eddig felépítettünk

17:56

Semmiképp se csapjuk a hónunk alá, ha gyanús tárgyat találunk – figyelmeztet a tűzszerész

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Kényszerleszállás Budapesten: késik a Marosvásárhelyre várt repülőgép

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Mostantól körforgalomként használandó Csíkszereda egyik legforgalmasabb útkereszteződése

Megkezdődött a második toronyház építése a Fortuna Residence lakóparkban

Átutalt összegek, átvert turisták, rendőrségi feljelentések

Személyiségi jogokat nem, legfeljebb komfortot sértenek a köztéri kamerák

Ha nincs veszélyes anyag a háztartási hulladékban, a tározóban keletkező csurgalék sem lesz mérgező

Oda kerül akár az előkezelt, akár a kezeletlen csurgalékvíz, ahová nem kéne

Fotó: Szász Alpár / Facebook

A csurgalék a szeméttározók velejárója, annak szennyezettsége pedig a benne tárolt hulladéktól függ. Ambrus László székelyudvarhelyi ökológus, természetvédő úgy véli, a cekendi szeméttározó elleni lakossági felháborodás helyett a probléma megoldása és jövőbeni megelőzése a járható út.

Jánosi András

2017. július 06., 12:202017. július 06., 12:20

2017. július 06., 12:282017. július 06., 12:28

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Amióta emberi települések hulladékaikat külön helyre gyűjtik, létezik csurgalékvíz, mondta Ambrus. A vészharangot azonban nem most, hanem már régen meg kellett volna kongatni, jegyezte meg.

Végső soron az ipari, majd a fogyasztói társadalmak kezdetétől figyelmeztet bennünket a mindenkori tudomány arra, hogy vigyázzunk, mit kezdünk a hulladékunkkal, mert ártalmas lehet számunkra. Kezeletlenül nem dobhatjuk el vagy engedhetjük a természetbe kerülni

– hangsúlyozta.

A csurgalékvízről

Csurgalékvíz már az átlagpolgár háztartásában is keletkezik, csakhogy legtöbbször nem vesszük észre, magyarázta Ambrus, majd hozzáfűzte: megtörténhet, hogy a konyhánkban lévő egy-két napos szemét nem termel észrevehető csurgalékot, de hulladékunk halmazállapotától függően három-négy nap után már jól láthatóan csorog szemeteszacskónkból a szennylé. Semmivel sem különbözik ettől a szeméttározókban keletkező csurgalék, csupán a hulladéktól függően más a kioldott szennyezés összetétele. Ezek a kioldott anyagok lehetnek akár mérgezők is, ugyanis háztartási hulladékban is találhatók már patogének, nehézfémek és hasonlók.

A hulladéktározókban keletkezett csurgalékvíz szennyezettsége több tényezőtől is függ, s még a tározó életkora is szerepet játszik ebben, magyarázta a szakember.

Fotó: Szász Alpár / Facebook

Például nem mondhatjuk el, hogy mérgező a csurgalék, ha a tározóba nem került mérgező szemét.

A kifolyó lé elszíneződése még nem jelenti azt, hogy mérgezett a csurgalék, viszont ki sem zárja azt. A régi, települések melletti szemétlerakók környékén a ma végzett mérések az esetek túlnyomó többségében nem mutatnak mérgezést, szennyezést, ami arra enged következtetni, hogy ha volt is, a környezet semlegesítette.

A természet gyakran bemutatta már öngyógyító képességét

– fogalmazott Ambrus.

A modern hulladékgazdálkodás nagyon részletesen foglalkozik a csurgalékvíz kezelésével is. Már a legelső tervezett hulladéklerakóknál fellelhetők a csurgalékvizet felfogó szigetelt medencék, amelyekből hosszú ideig visszaforgatták az elpárologtatott csurgalékot a tömörített szemétre. „Ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy mire bezárható lett a cella, a benne található csurgalékvíznek nagyon magas volt a szennyezettsége” – vázolta fel a szakember.

Manapság mérnöki precizitással kezelik a csurgalékvizet. Különböző módszereket dolgoztak ki arra, hogy ülepítsék, párologtassák, tisztítsák addig, hogy akár teljesen megszabadítsák a szennyezéstől. Vannak olyan hulladéklerakók, amelyek saját víztisztító állomással rendelkeznek, és a csurgalékvízből kiszilárdított szennyezést üzemanyagként használják fel. Ezenkívül vannak olyan megoldások is, hogy a csurgalékvizet elvezetik egy szennyvízcsatornába, ahonnan a víztisztító állomásba kerül.

Ahhoz azonban, hogy a rendszer tökéletesen működjön, az alegységeknek is hiba nélkül kell üzemelniük. Például

aligha valószínű, hogy mérgező legyen egy háztartási hulladékot kezelő tározó csurgalékvize, hacsak a háztartási hulladékban nincs mérgező anyag.

Épp ezért Ambrus fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hulladék termelőitől, tehát a lakosságtól is függ, mi kerül a tározóba: amennyiben a háztartásokban szelektíven gyűjtik a hulladékot, nem dobnak bele gyógyszereket, festékeket, elektromos és elektronikai hulladékot (a legtöbb regionális hulladékgyűjtőnek ugyanis nincs kapacitása ezek kezelésére), a tározóban keletkező csurgalék sem lesz mérgező.

Fotó: Szász Alpár / Facebook

Ha pedig baleset történik, hiba csúszik a tervezésbe vagy a kivitelezésbe, és oda kerül akár előkezelt, akár kezeletlen csurgalékvíz, ahova nem kéne, akkor inkább azon munkálkodjunk, hogy megállítsuk a szennyezést és megfordítsuk a hatásait, emelte ki.

Az alternatíva nemcsak költségesebb lehet, hanem veszélyeket is hordozhat magában. Költségesebb, mert kihasználatlanul maradhat egy jól megtervezett és megépített lerakó, idegen szolgáltatónak kellene idegenbe hordania hulladékunkat, és veszélyesebb, mert a már lerakott hulladék továbbra is termel csurgalékvizet

– magyarázta.

Egyezségre jutottak

Mindkét fél szempontjából eredményes egyeztetés zajlott a székelyudvarhelyi városvezetés által létrehozott bizottság és az RDE Harghita Kft. tulajdonosának képviselői között. A felmerülő problémákra, a hibák elhárítására kerestek megoldásokat, illetve egyeztettek a megvalósítható sürgős intézkedésekről. Mindannyian egyetértettek abban, hogy szorosabb együttműködés révén közösen kidolgozott és elfogadott stratégia alapján folytatják a munkát, rövid és hosszú távú stratégiai szempontok figyelembe vételével, a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával. Továbbá megegyeztek, hogy csökkentik a Cekend-tetőre más régiókból szállított szemét mennyiségét, valamint intézkednek, hogy megelőzzék az utóbbi időben tapasztalt műszaki meghibásodásokat.