
Oda kerül akár az előkezelt, akár a kezeletlen csurgalékvíz, ahová nem kéne
Fotó: Szász Alpár / Facebook
A csurgalék a szeméttározók velejárója, annak szennyezettsége pedig a benne tárolt hulladéktól függ. Ambrus László székelyudvarhelyi ökológus, természetvédő úgy véli, a cekendi szeméttározó elleni lakossági felháborodás helyett a probléma megoldása és jövőbeni megelőzése a járható út.
2017. július 06., 12:202017. július 06., 12:20
2017. július 06., 12:282017. július 06., 12:28
Amióta emberi települések hulladékaikat külön helyre gyűjtik, létezik csurgalékvíz, mondta Ambrus. A vészharangot azonban nem most, hanem már régen meg kellett volna kongatni, jegyezte meg.
– hangsúlyozta.
A csurgalékvízről
Csurgalékvíz már az átlagpolgár háztartásában is keletkezik, csakhogy legtöbbször nem vesszük észre, magyarázta Ambrus, majd hozzáfűzte: megtörténhet, hogy a konyhánkban lévő egy-két napos szemét nem termel észrevehető csurgalékot, de hulladékunk halmazállapotától függően három-négy nap után már jól láthatóan csorog szemeteszacskónkból a szennylé. Semmivel sem különbözik ettől a szeméttározókban keletkező csurgalék, csupán a hulladéktól függően más a kioldott szennyezés összetétele. Ezek a kioldott anyagok lehetnek akár mérgezők is, ugyanis háztartási hulladékban is találhatók már patogének, nehézfémek és hasonlók.
A hulladéktározókban keletkezett csurgalékvíz szennyezettsége több tényezőtől is függ, s még a tározó életkora is szerepet játszik ebben, magyarázta a szakember.
Fotó: Szász Alpár / Facebook
A kifolyó lé elszíneződése még nem jelenti azt, hogy mérgezett a csurgalék, viszont ki sem zárja azt. A régi, települések melletti szemétlerakók környékén a ma végzett mérések az esetek túlnyomó többségében nem mutatnak mérgezést, szennyezést, ami arra enged következtetni, hogy ha volt is, a környezet semlegesítette.
– fogalmazott Ambrus.
A modern hulladékgazdálkodás nagyon részletesen foglalkozik a csurgalékvíz kezelésével is. Már a legelső tervezett hulladéklerakóknál fellelhetők a csurgalékvizet felfogó szigetelt medencék, amelyekből hosszú ideig visszaforgatták az elpárologtatott csurgalékot a tömörített szemétre. „Ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy mire bezárható lett a cella, a benne található csurgalékvíznek nagyon magas volt a szennyezettsége” – vázolta fel a szakember.
Manapság mérnöki precizitással kezelik a csurgalékvizet. Különböző módszereket dolgoztak ki arra, hogy ülepítsék, párologtassák, tisztítsák addig, hogy akár teljesen megszabadítsák a szennyezéstől. Vannak olyan hulladéklerakók, amelyek saját víztisztító állomással rendelkeznek, és a csurgalékvízből kiszilárdított szennyezést üzemanyagként használják fel. Ezenkívül vannak olyan megoldások is, hogy a csurgalékvizet elvezetik egy szennyvízcsatornába, ahonnan a víztisztító állomásba kerül.
Ahhoz azonban, hogy a rendszer tökéletesen működjön, az alegységeknek is hiba nélkül kell üzemelniük. Például
Épp ezért Ambrus fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hulladék termelőitől, tehát a lakosságtól is függ, mi kerül a tározóba: amennyiben a háztartásokban szelektíven gyűjtik a hulladékot, nem dobnak bele gyógyszereket, festékeket, elektromos és elektronikai hulladékot (a legtöbb regionális hulladékgyűjtőnek ugyanis nincs kapacitása ezek kezelésére), a tározóban keletkező csurgalék sem lesz mérgező.
Fotó: Szász Alpár / Facebook
Ha pedig baleset történik, hiba csúszik a tervezésbe vagy a kivitelezésbe, és oda kerül akár előkezelt, akár kezeletlen csurgalékvíz, ahova nem kéne, akkor inkább azon munkálkodjunk, hogy megállítsuk a szennyezést és megfordítsuk a hatásait, emelte ki.
– magyarázta.
Egyezségre jutottak
Mindkét fél szempontjából eredményes egyeztetés zajlott a székelyudvarhelyi városvezetés által létrehozott bizottság és az RDE Harghita Kft. tulajdonosának képviselői között. A felmerülő problémákra, a hibák elhárítására kerestek megoldásokat, illetve egyeztettek a megvalósítható sürgős intézkedésekről. Mindannyian egyetértettek abban, hogy szorosabb együttműködés révén közösen kidolgozott és elfogadott stratégia alapján folytatják a munkát, rövid és hosszú távú stratégiai szempontok figyelembe vételével, a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával. Továbbá megegyeztek, hogy csökkentik a Cekend-tetőre más régiókból szállított szemét mennyiségét, valamint intézkednek, hogy megelőzzék az utóbbi időben tapasztalt műszaki meghibásodásokat.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!