
Máig fennmaradó szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani a fákat
Fotó: Govoril.info
Hétfőn van Jézus fogantatásának napja, amelynek szép meghonosodott magyar neve a Gyümölcsoltó Boldogasszony. Áthelyezett, áttett ünnepnap, mivel idén Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25. egybeesett virágvasárnappal.
2018. április 09., 10:322018. április 09., 10:32
Hagyomány szerint ezt a húsvét utáni nyolcadik napra, a fehérvasárnap utáni hétfőre helyezik. A csíksomlyói kegytemplomban a szentmisék hétfőn ünnepi sorrendeben lesznek, reggel 8, délelőtt fél 11 és este 7 órától.
Karácsony előtt kilenc hónappal Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét: „Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát, és méhébe fogadá Szentlélektől Szent Fiát” – mondjuk az Úrangyalát imádkozva.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés napja. Máig fennmaradó szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust – olvashatjuk Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A hiedelem szerint az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul. Az ünnep magyarázatából fakad az a hiedelem, hogy
Régebb Csíkszentsimon, Csicsó, Jenőfalva és Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Menaságon azt tartják, jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. Azt is tartják, ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában azt írja, hogy a racionális elme nem látja az összefüggést a gyümölcsoltás és Jézus fogantatása között, de lelkünk mélyén tudunk róla. A legjobb példa erre Petőfi verssora: „és én csüggtem ajkán szótlanul, mint a gyümölcs a fán”.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.
Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.
A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.
szóljon hozzá!