Máig fennmaradó szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani a fákat
Fotó: Govoril.info
Hétfőn van Jézus fogantatásának napja, amelynek szép meghonosodott magyar neve a Gyümölcsoltó Boldogasszony. Áthelyezett, áttett ünnepnap, mivel idén Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25. egybeesett virágvasárnappal.
2018. április 09., 10:322018. április 09., 10:32
Hagyomány szerint ezt a húsvét utáni nyolcadik napra, a fehérvasárnap utáni hétfőre helyezik. A csíksomlyói kegytemplomban a szentmisék hétfőn ünnepi sorrendeben lesznek, reggel 8, délelőtt fél 11 és este 7 órától.
Karácsony előtt kilenc hónappal Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét: „Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát, és méhébe fogadá Szentlélektől Szent Fiát” – mondjuk az Úrangyalát imádkozva.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés napja. Máig fennmaradó szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust – olvashatjuk Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A hiedelem szerint az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul. Az ünnep magyarázatából fakad az a hiedelem, hogy
Régebb Csíkszentsimon, Csicsó, Jenőfalva és Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Menaságon azt tartják, jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. Azt is tartják, ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában azt írja, hogy a racionális elme nem látja az összefüggést a gyümölcsoltás és Jézus fogantatása között, de lelkünk mélyén tudunk róla. A legjobb példa erre Petőfi verssora: „és én csüggtem ajkán szótlanul, mint a gyümölcs a fán”.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
szóljon hozzá!