Fotó: Barabás Ákos
Azért, hogy a népszerű húsvéti eledel az ünnepi asztalokra kerülhessen, már két Hargita megyei településről is jelezték a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságnál, hogy ideiglenes bárányvágópontot üzemeltetnének, egyelőre azonban nem érkezett az intézményhez főhatósági utasítás azok engedélyeztetésére. Egyébként a korai húsvét miatt sok bárány még túl fiatal ahhoz, hogy jövő héten levághassák.
2016. március 19., 12:242016. március 19., 12:24
2016. március 19., 13:352016. március 19., 13:35
Az elmúlt napokban Kászonból és Felsősófalváról is tettek le kérést ideiglenes vágópontok üzemeltetésére a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósághoz. Az intézmény munkatársai már el is kezdték a helyszínek ellenőrzését és az engedélyeztetéshez szükséges dokumentáció összeállítását – tudtuk meg Püsök Lászlótól. Az igazgatóság szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, a korábbi években a főhatóságtól érkezett pontosítás arra vonatkozóan, hogy milyen időszakban és hogyan működhetnek a kis vágóhidak, idén azonban erre még nem került sor. Emiatt ugyan a dokumentációt előkészítik, a vágóhidakat ellenőrzik, de egészen addig nem engedélyezhetik a működésüket, amíg erre vonatkozó utasítást nem kapnak a központi intézménytől.
A higiéniai előírásokról
Két állandó vágóhíd működik hivatalosan a megyében, az egyik Csíkcsicsóban, a másik pedig Gyergyószentmiklóson, ahol a vágások folyamatosan történhetnek. Amennyiben idén is adnak ideiglenes engedélyt kis vágópontoknak, azok bizonyára a jövő héttől üzemelhetnek – ismertette a lehetőségeket a szóvivő. Érdeklődésünkre hozzátette, „az ideiglenes vágópontnak meg kell felelnie bizonyos higiéniai feltételeknek, azaz olyan helyiségnek kell lennie, ahol van egyaránt hideg és meleg víz, a padló és a falak moshatók, fertőtleníthetők, illetve szükségesek megfelelő kampók, ahová a hasított állatokat felakaszthatják előhűtésre. A levágásra szánt állatokat állatorvos vizsgálja meg vágás előtt és után is, aki ha mindent rendben talál lebélyegzi és beküldi a piacra. A piacon pedig az ottani kolléga szintén bevizsgálja”. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan részeket pedig össze kell gyűjteni, és el kell küldeni egy olyan egységhez, amely ezek megsemmisítésével foglalkozik – részletezte.
Érdemes időben jelentkezni
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy akik még ideiglenes vágópont működtetésén gondolkodnak, azoknak nem árt minél előbb jelentkezni az igazgatóságon, mivel az engedély megadása előtt az intézmény munkatársai terepszemlét tartanak, s csak a felsorolt feltételek meglétét követően adhatnak működési engedélyt. Mint ismeretes, Hargita megyében az előző években is mindössze két településen működött ideiglenes vágóhíd a húsvéti időszakban.
Kevesebb az eladó bárány
Idén korán ünneplik a „magyar húsvétot” a nyugati keresztények, emiatt több gazdától is hallani, hogy állatai nem lesznek levágni valók húsvétra. Egy csíkdánfalvi juhos gazdától érdeklődtünk, hogy a korai időpont miatt hány bárányt tud eladásra kínálni a jövő héten. Mint megtudtuk, a hatvanöt juhot tartó gazda mintegy ötven bárányra számít az idén, ebből azonban mindössze harminc lesz annyira fejlett, hogy el tudja adni még húsvét előtt. Elmondása szerint bárányt csak saját használatra vág, a többit élő állatként próbálja értékesíteni.
Danics Gábor felsőboldogfalvi juhtartó elmondta, aki húsvétkor szeretné eladni bárányait – melyeknek legalább tizenöt kilósaknak kell lenniük –, annak követnie kell, hogy melyik évben mikorra esik az ünnep. Ennek függvényében párosítják állataikat. Ő egyébként úgy tudja, hogy a tavalyi árhoz képest idén olcsóbb lesz az élő bárány kilója: 12 lej helyett csak 10 lejt fognak elkérni érte az árusok. Az árcsökkenést ő a kupecek számlájára írta. Danics hozzátette, ebben az időszakban a kisgazdák viszik piacra állataikat, a nagyobbak később pároztatják a juhokat, inkább ősszel viszik el a bárányokat vágóhidakra, ahol egyszerre adják el.
A késői ellés lehetséges okai
A dánfalvi gazda azt is megjegyezte, nemcsak a korai húsvét miatt nem elég fejlettek az állatok, a késői ellések is közrejátszanak abban. Többen megfigyelték ugyanis, hogy sok juh későre fedezett, így még most is születnek a bárányok – nála a legutóbbi szerdán jött világra, és további 4–5 ellésre még számít. Meglátása szerint a pásztornak is lehet felelőssége a dologban, amennyiben később eresztette be a berbécset a juhok közé, annak érdekében, hogy tovább tudja fejni az anyaállatokat és nagyobb nyeresége legyen a sajton. De a tavalyi szárazabb nyár is hozzájárulhatott a kialakult helyzethez, hiszen az elmúlt években is a tavalyi pásztorra bízta állatait, akkor pedig nem volt ilyen gond.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!