A térség iránti bizalom nélkül nem lehet turizmusfejlesztésről álmodni sem. Pedig az ismertség és bizalom hihetetlenül olcsó beruházás az útépítéshez képest – többek között erről is tudomást szerezhettek a résztvevők a szombati, Gyergyószentmiklóson tartott turisztikai konferencián.
2012. április 22., 11:412012. április 22., 11:41
2012. április 22., 11:442012. április 22., 11:44
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata vállalta a szombati konferencia házigazda-szerepét, így a megyei tanács égisze alatt szervezett előadások által egyetemisták, szakmában dolgozók, turizmusban közvetlen vagy közvetett módon érdekeltek szerezhettek friss információt az értékek értékesítési lehetőségéről.
A Szellemi kulturális örökség a turizmusban címet viselő, előadásokat, vitafórumot és összegzést tartalmazó rendezvényről dr. Dombay István egyetemi docens, a kihelyezett tagozat igazgatója elmondta: turizmusról beszélünk, s ilyenkor majdnem mindenki a természeti adottságokra gondol. „Elfelejtjük az emberi adottságokat, pedig az antropikus turisztikai forrásoknak nagyon nagy jelentőségük van. Gondoljanak csak a székelyföldi legendákra, néphagyományokra, melyeket még nem használunk ki eléggé. A konferencia célja, hogy felismerjük ezen értékeket, mert csak így tudjuk hasznosítani” – fejtette ki dr. Dombay István.
Hargita megye turizmusfejlesztési stratégiája kapcsán két előadó, dr. Horváth Alpár és dr. Nagy Benedek egyetemi adjunktus tartott előadást, dr. Szép Róbert, a megyei tanács fejlesztési igazgatáságának igazgatója turisztikai pályázati lehetőségekről szólt, Gászpor István projektmenedzser A hargitai legendák és műemlékek nyomában címmel osztotta meg gondolatait. A megye turisztikai szerepvállalása címmel tartott előadást Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Székelyföldi legendárium megálmodója, Fazakas Szabolcs pedig tapasztalatokról és tervekről számolt be. Mint elmondta, számos pozitív visszajelzés érkezett: iskolák szerveznek kirándulásokat legendás helyekre, ily módon elszármazottak után „küldték” kultúrájukat, a történeteket pedig román és angol nyelvre fordítva ismertséget szereznek a székely népnek más kultúrkörökben is.
Kultúrgazdaság, regionális identitás, szellemi örökség cím alatt dr. Bíró A. Zoltán, a Sapientia egyetem csíkszeredai társadalomtudomány karának dékánja tartott előadást, nem hallgatva el a gyergyói térség erényeit és hiányosságait a turizmus terén. A szakember szerint ebben a régióban nincs hiány turisztikai fogadókészségből. Sok a kulturális érték, ám ezeket nem illesztették be kellőképpen a turisztikai körforgásba. A létezőket akarjuk használni, de nem gyarapítjuk azok számát. „Nem tudják, hogyan kell értékké tenni a kulturális adottságokat” – fogalmazott az előadó, aki példát is felhozott, egy magyarországi falucskát ajánlottak úgy a turistáknak, hogy az a hely, ahol hallható a csend. Mint mondta, áru lehet akár a csend is, a kulturális értékek pedig többszörösen értékesíthetőek, hisz a turisták jönnek, a látottakért fizetnek, a „terméket” pedig nem viszik el, hanem itt hagyják nekünk, hogy újra eladhassuk.
Szintén Gyergyóra jellemző tényként említette Bíró a lokális identitás erősségét, a regionális összefogás hiányát. Felhívta a figyelmet arra, hogy térség és turizmusfejlesztés csak akkor lehetséges, ha van hozzá infrastruktúra, humánerőforrás és szakmaiság, ha a térség ismertsége és térség iránti bizalom kérdése az előző kettővel legalább azonos fontosságot nyer. „A területi identitást nem az ősöktől örököltük, hanem mi építjük, bizalom nélkül a turizmushoz kevés az ismertség” – fogalmazott a dékán.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
szóljon hozzá!