Stratégia egy élhetőbb jövőért

•  Fotó: Pethő Melánia

Fotó: Pethő Melánia

Gyergyóban is elindulhat a város és a vidék együttműködését elősegítő Átalvető program, ezt azonban előbb egy gazdaképzés előzi meg. A Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével, Bányász Józseffel a programról, a vidéki gazdaságok fellendítését célzó stratégia egészéről beszélgettünk.

Pethő Melánia

2012. február 28., 16:372012. február 28., 16:37

2012. február 28., 18:512012. február 28., 18:51

Stratégia egy élhetőbb jövőért
Gyergyóban is elindulhat a város és a vidék együttműködését elősegítő Átalvető program, ezt azonban előbb egy gazdaképzés előzi meg. A Gyulefehérvári Caritas vidékfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével, Bányász Józseffel a programról, a vidéki gazdaságok fellendítését célzó stratégia egészéről beszélgettünk.
– A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkacsoportja az élhetőbb jövő érdekében egyfajta stratégiát dolgozott ki. Gyakorlatilag miről szól a terv?
– A remény stratégiája nevű programunk tulajdonképpen reálutópia. A jelenlegi gazdasági paradigmarendszer már csak egy ideg működhet, a jövőt az életszerű gazdaságok fogják jelenteni, ezért a vidéki, családi méretű gazdaságoknak értelmet kell adni. Ahhoz viszont az őstermelő fel kellene ismerje, hogy azzal az eszköztárral, amivel rendelkezik, lehet életminőséget, megélhetést biztosítani családja számára. Az életszerű gazdaság sosem tud versenyképes lenni, de nem is az a cél, hanem az, hogy az életet szolgálja, és ne a versenyt. Ezt a gondolatot kellene megjeleníteni, átadni a falusi, de akár a városi embereknek is: termelje meg a megélhetéshez szükséges élelmiszert, és ha többet termel, értékesítse úgy, hogy mást is segítsen.
– Hogy lehet mindezt gyakorlatba ültetni?
– Akkreditált és non-formális képzésekkel, szemléletalakítással, jó példákkal kívánjuk elérni. Ehhez készítjük Gyergyószentmiklóson a minta-, vagy tangazdaságot növénytermesztés és állattartás, illetve szántóföldi takarmánytermesztés terén. Az iskolákban ugyanakkor szeretnénk egyfajta pályaorientációs folyamatot beindítani, hogy a fiatalok köréből ne mindenki kívánkozzon az „úri életpályákra”, mert azoknak nincs nagy perspektívájuk. Böjte Csaba testvérrel van egy együttműködési szándék, ő önálló gazdaságokat indít, hogy a rendszerében lévő gyermekek megtanuljanak gazdálkodni. Emellett tárgyalunk a Batthyány Ignác Technikai Kollégiummal, s ha összegyűlne egy osztálynyi diák, már ősztől elindítanánk az agrárképzést, amihez biztosítanánk a gyakorlóteret. A Varga Katalin utcai székhelyünk udvarán szociál-pedagógiai kertet alakítunk ki, ami konkrét gyakorlótér lesz. Egy gyógynövény lugast is kiképzünk, a termesztés már tavasztól beindulna.
– Mindemellett támogatások megszerzéséhez is segítik a gazdákat.
– Igen. Ezt a gazdatársadalmat valamilyen szinten hozzá kell juttatni a támogatásrendszerekhez. Vannak normatív rendszerek, támogatások, melyek egyértelműen nem a segítségről szólnak, hanem arról, hogy függőséget alakítsanak ki. Ezeket okosan fel lehet használni a kisközösségek érdekében. Vannak munkatársaink, akik ismerik a pályázati rendszerek útvesztőit, és minél több gazdát próbálunk hozzásegíteni a támogatásokhoz, beruházáshoz, tőkéhez, hogy elindíthassanak egy gazdaságot, melynek haszna lehet.
– A stratégiának része az Átalvető program. Ez több mint értékesítési lehetőség.
– A gazda, ha már termel valamit, kéne tudja értékesíteni is azt – az Átalvető program piacot teremt a terméknek. A program által megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy egészség szempontjából mitől jobb az őstermelő terméke a nagyipari élelmiszereknél, ugyanakkor cél egy egészséges kapcsolatrendszer kialakítása a falu és a város között, úgy, ahogyan az 200-300 évvel ezelőtt is működött. Fontos, hogy a termelő és a vásárló között alakuljon ki egy személyes kapcsolat, és persze bizalom. A modern kor eszközeit felhasználva, a kapcsolatteremtés első lépéséhez internetes felületet használunk, ahol a termékekről, a termelőkről tájékozódhat az érdeklődő, és ugyanitt rendelhet. Az átvételi ponton pedig személyesen is találkozhat a vásárló a termelővel. Ezt később vásárok is segíthetik. Jelzem, nem akarunk senkivel konkurálni, senkinél jobbak lenni, célunk, hogy minél több ember kerüljön kapcsolatba egymással.
– Udvarhelyszéken már működik a program. Mik az ottani tapasztalatok?
– Tizenegynéhány rendszeres termelő van, tejtermékből nem tudnak annyit kínálni, mint amekkora a kereslet, a lekvárok rég elfogytak, a gyógynövények szintén. Gyakorlatilag sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A székelyudvarhelyi átvételi ponton Caritas-alkalmazott veszi át a termékeket, és átadja a vásárlónak. Ennek a személynek a fizetését egyelőre a szervezet biztosítja, de hosszabb távon azt tervezzük, hogy egy megyei szintű egyesületet hozunk létre, ami biztosítaná a tevékenység teljes hátterét.
– Mikor indulhat a program Gyergyóban is?
– Egy képzést fogunk meghirdetni hamarosan azoknak, akik új ismeretekkel bővítenék tudásukat állattartás, növénytermesztés, tejfeldolgozás terén. A program elindítása előtt el kell jutni a termék olyan szintű feldolgozásához, hogy az legyen egészséges, megbízható, a törvényes előírásoknak megfelelő. Gyergyóban nem igazán tudunk őstermelőkről, ezért örömmel vesszük, ha jelentkeznek.
– Visszatérve a stratégia egészére, milyen további elképzeléseket foglal magába?
– A szövetkezési kultúrát akarjuk erősíteni, ezért is fontos az egyesület létrehozása. Lényeges szempont az is, hogy az egyesületen belül történő értékesítéshez létezik uniós támogatás. Húsz éve beszélünk egyesületekről, de nincs igazán olyan, ahol jól meghatározott érdek mentén egészséges együttműködések alakulnának ki.
Terveink között szerepel ugyanakkor egy dokumentációs központ létrehozása is, könyvtárunk már gyarapodik, hisz szakfolyóiratokat rendeltünk meg főként vidékfejlesztés témakörben. Ha majd bejön a gazda, tudjunk információt adni a kezébe. A helyi pénz gondolatát is körbejártuk, egy barter-hálózat kialakítása lenne ennek első lépése, ami akár szívességbank is lehetne. Mindez viszont csak egy szerves fejlődésnek lehet az eredménye. Nem hiszek abban, hogy egy import tőke fejlődési folyamatokat tud elindítani, ellenkezőleg: egy fejlődési folyamat generál tőkét. Az elmúlt 20 esztendő arról szólt, hogy infrastruktúrát hoztunk be. Kérdés, hogy van-e, aki megbecsülje? Az emberrel nem foglalkozott senki. Mi ezt szeretnénk.

– A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkacsoportja az élhetőbb jövő érdekében egyfajta stratégiát dolgozott ki. Gyakorlatilag miről szól a terv?

– A remény stratégiája nevű programunk tulajdonképpen reálutópia. A jelenlegi gazdasági paradigmarendszer már csak egy ideg működhet, a jövőt az életszerű gazdaságok fogják jelenteni, ezért a vidéki, családi méretű gazdaságoknak értelmet kell adni. Ahhoz viszont az őstermelő fel kellene ismerje, hogy azzal az eszköztárral, amivel rendelkezik, lehet életminőséget, megélhetést biztosítani családja számára. Az életszerű gazdaság sosem tud versenyképes lenni, de nem is az a cél, hanem az, hogy az életet szolgálja, és ne a versenyt. Ezt a gondolatot kellene megjeleníteni, átadni a falusi, de akár a városi embereknek is: termelje meg a megélhetéshez szükséges élelmiszert, és ha többet termel, értékesítse úgy, hogy mást is segítsen.

– Hogy lehet mindezt gyakorlatba ültetni?

– Akkreditált és nonformális képzésekkel, szemléletalakítással, jó példákkal kívánjuk elérni. Ehhez készítjük Gyergyószentmiklóson a minta- vagy tangazdaságot növénytermesztés és állattartás, illetve szántóföldi takarmánytermesztés terén. Az iskolákban ugyanakkor szeretnénk egyfajta pályaorientációs folyamatot beindítani, hogy a fiatalok köréből ne mindenki kívánkozzon az „úri életpályákra”, mert azoknak nincs nagy perspektívájuk. Böjte Csaba testvérrel van egy együttműködési szándék, ő önálló gazdaságokat indít, hogy a rendszerében lévő gyermekek megtanuljanak gazdálkodni. Emellett tárgyalunk a Batthyány Ignác Technikai Kollégiummal, s ha összegyűlne egy osztálynyi diák, már ősztől elindítanánk az agrárképzést, amihez biztosítanánk a gyakorlóteret. A Varga Katalin utcai székhelyünk udvarán szociál-pedagógiai kertet alakítunk ki, ami konkrét gyakorlótér lesz. Egy gyógynövénylugast is kiképzünk, a termesztés már tavasztól beindulna.

– Mindemellett támogatások megszerzéséhez is segítik a gazdákat.

– Igen. Ezt a gazdatársadalmat valamilyen szinten hozzá kell juttatni a támogatásrendszerekhez. Vannak normatív rendszerek, támogatások, melyek egyértelműen nem a segítségről szólnak, hanem arról, hogy függőséget alakítsanak ki. Ezeket okosan fel lehet használni a kisközösségek érdekében. Vannak munkatársaink, akik ismerik a pályázati rendszerek útvesztőit, és minél több gazdát próbálunk hozzásegíteni a támogatásokhoz, beruházáshoz, tőkéhez, hogy elindíthassanak egy gazdaságot, melynek haszna lehet.

– A stratégiának része az Átalvető program. Ez több, mint értékesítési lehetőség.

– A gazda, ha már termel valamit, kellene tudja értékesíteni is azt – az Átalvető program piacot teremt a terméknek. A program által megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy egészség szempontjából mitől jobb az őstermelő terméke a nagyipari élelmiszereknél, ugyanakkor cél egy egészséges kapcsolatrendszer kialakítása a falu és a város között, úgy, ahogyan az 200–300 évvel ezelőtt is működött. Fontos, hogy a termelő és a vásárló között alakuljon ki egy személyes kapcsolat, és persze bizalom. A modern kor eszközeit felhasználva, a kapcsolatteremtés első lépéséhez internetes felületet használunk, ahol a termékekről, a termelőkről tájékozódhat az érdeklődő, és ugyanitt rendelhet. Az átvételi ponton pedig személyesen is találkozhat a vásárló a termelővel. Ezt később vásárok is segíthetik. Jelzem, nem akarunk senkivel konkurálni, senkinél jobbak lenni, célunk, hogy minél több ember kerüljön kapcsolatba egymással.

– Udvarhelyszéken már működik a program. Mik az ottani tapasztalatok?

– Tizenegynéhány rendszeres termelő van, tejtermékből nem tudnak annyit kínálni, mint amekkora a kereslet, a lekvárok rég elfogytak, a gyógynövények szintén. Gyakorlatilag sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A székelyudvarhelyi átvételi ponton Caritas-alkalmazott veszi át a termékeket, és átadja a vásárlónak. Ennek a személynek a fizetését egyelőre a szervezet biztosítja, de hosszabb távon azt tervezzük, hogy egy megyei szintű egyesületet hozunk létre, ami biztosítaná a tevékenység teljes hátterét.

– Mikor indulhat a program Gyergyóban?

– Egy képzést fogunk meghirdetni hamarosan azoknak, akik új ismeretekkel bővítenék tudásukat állattartás, növénytermesztés, tejfeldolgozás terén. A program elindítása előtt el kell jutni a termék olyan szintű feldolgozásához, hogy az legyen egészséges, megbízható, a törvényes előírásoknak megfelelő. Gyergyóban nem igazán tudunk őstermelőkről, ezért örömmel vesszük, ha jelentkeznek.

– Visszatérve a stratégia egészére, milyen további elképzeléseket foglal magába?

– A szövetkezési kultúrát akarjuk erősíteni, ezért is fontos az egyesület létrehozása. Lényeges szempont az is, hogy az egyesületen belül történő értékesítéshez létezik uniós támogatás. Húsz éve beszélünk egyesületekről, de nincs igazán olyan, ahol jól meghatározott érdek mentén egészséges együttműködések alakulnának ki. Terveink között szerepel ugyanakkor egy dokumentációs központ létrehozása is, könyvtárunk már gyarapodik, hisz szakfolyóiratokat rendeltünk meg főként vidékfejlesztés témakörben. Ha majd bejön a gazda, tudjunk információt adni a kezébe. A helyi pénz gondolatát is körbejártuk, egy „barterhálózat” kialakítása lenne ennek első lépése, ami akár szívességbank is lehetne. Mindez viszont csak egy szerves fejlődésnek lehet az eredménye. Nem hiszek abban, hogy egy import tőke fejlődési folyamatokat tud elindítani, ellenkezőleg: egy fejlődési folyamat generál tőkét. Az elmúlt 20 esztendő arról szólt, hogy infrastruktúrát hoztunk be. Kérdés, hogy van-e, aki megbecsülje? Az emberrel nem foglalkozott senki. Mi ezt szeretnénk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Sok millió lejből alakítanak egy nagyot Borszék közterein

A piac bontásával kezdődik el egy új borszéki köztérfejlesztési beruházás, amelynek része többek közt a fürdőváros piacterének átalakulása, a Millennium park bővítése, a Lobogó-forrás környékének rendezése, valamint a Tündérkert újragondolása is.

Sok millió lejből alakítanak egy nagyot Borszék közterein
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Jubilál a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum: 150 év a nevelés és közösségszolgálat jegyében

A hit, a tudás és a közösség szolgálata ma is érvényes értékek – hangzott el a 150 éves Fogarasy Mihály Műszaki Líceum jubileumi ünnepségén. Az alapító örökségét, az iskola közösségformáló szerepét és a szakoktatás jövőbeni jelentőségét is kiemelték.

Jubilál a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum: 150 év a nevelés és közösségszolgálat jegyében
2026. november 20., péntek

8,6 millió lejes hitelt vesz fel Gyergyószentmiklós a beruházások folytatására

8,6 millió lejes, ötéves futamidejű hitelt vehet fel Gyergyószentmiklós – döntött pénteken a képviselő-testület. A pénzt uniós beruházások önrészeire fordítják. Elfogadták a Gyilkostón tervezett ivóvíz- és szennyvízhálózat aktualizált költségvetését is.

8,6 millió lejes hitelt vesz fel Gyergyószentmiklós a beruházások folytatására
2026. november 20., péntek

Újraindult a forgalom a Bucsin-tetőn

Feloldották a forgalomkorlátozást, pénteken 12 órakor újraindult a közlekedés a Bucsin-tetőn, a 13B jelzésű országúton – tájékoztatott a Hargita megyei tűzoltóság.

Újraindult a forgalom a Bucsin-tetőn
Újraindult a forgalom a Bucsin-tetőn
2026. november 20., péntek

Újraindult a forgalom a Bucsin-tetőn

Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Ünnepeltek az öregotthonban, aminek 300 ezer dollárosra tervezett építése végül 3 millióba került

Ünnepélyesen emlékeztek vissza a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthonának elmúlt harminc évére, és elköszöntek az intézményt 1994 óta vezető Magyari Venceltől. A jubileumi rendezvényen az alapítás emlékezetes körülményeit is felidézték.

Ünnepeltek az öregotthonban, aminek 300 ezer dollárosra tervezett építése végül 3 millióba került
2026. november 19., csütörtök

Tizenöt méteres ezüstfenyő lesz Gyergyószentmiklós karácsonyfája

Egy 15 méter magas ezüstfenyő lesz idén Gyergyószentmiklós karácsonyfája. A város ünnepi díszítése és hangulata hasonló lesz a tavalyihoz.

Tizenöt méteres ezüstfenyő lesz Gyergyószentmiklós karácsonyfája
2026. november 18., szerda

Újra van víz Gyilkostón

Kijavították a Gyilkostó üdülőtelep ivóvízrendszerében keletkezett meghibásodást, kedd délutántól újra működik a szolgáltatás.

Újra van víz Gyilkostón
Újra van víz Gyilkostón
2026. november 18., szerda

Újra van víz Gyilkostón

Hirdetés
2026. november 18., szerda

Áramszünet szerda délelőtt Gyergyócsomafalván

Áramszünetre kell számítani szerdán 10 és 12 óra között Gyergyócsomafalván, az elektromos hálózaton végzett munkálatok miatt – közölte az Electrica áramszolgáltató.

Áramszünet szerda délelőtt Gyergyócsomafalván
2026. november 16., hétfő

2027-től drágább lesz az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás Gyergyószentmiklóson

Tovább emelkedik az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás ára Gyergyószentmiklóson 2027 januárjától: az ivóvíz köbmétere 7,29 lej plusz áfa, a csatornadíj 6,26 lej plusz áfa lesz. A változásról a HVCSK az októberi közműszámlákon tájékoztatja a fogyasztókat.

2027-től drágább lesz az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás Gyergyószentmiklóson
2026. november 16., hétfő

Gyilkostó: ha napokig szünetel a vízszolgáltatás, elfagyhat a hálózat

Több ezer euró értékű szivattyú meghibásodása miatt szünetel a vízszolgáltatás Gyilkostó üdülőtelepen. A szakemberek igyekeznek megoldani a helyzetet, mielőtt a fagy nagyobb bajokat okozna.

Gyilkostó: ha napokig szünetel a vízszolgáltatás, elfagyhat a hálózat
Hirdetés