Segítségre szorul a sürgősség

Nehéz helyzetbe került a gyergyószentmiklósi sürgősségi ellátás, orvos nélkül maradhat, csupán asszisztensek fogadják majd a beérkező betegeket, ha nem sikerül gyors megoldást találni. Kiöregedett a sürgősségen ügyeletet teljesítő orvosok kara, ketten vannak, akik hetven év fölöttiként a biztosítópénztártól már nem kaphatnak javadalmazást munkájukért – mondta el Ferenczy István igazgató. Közölte azt is, hogy Gyergyószentmiklóson nincs sürgősségi osztály, hiszen annak feltétele, hogy sürgősségi szakorvos legyen alkalmazva. Keresnek ilyen személyt, ám legalább öt hónapba telik, amíg szakorvos töltheti be az üres helyet, és az osztály fenntartásához anyagi alap kérhető a minisztériumtól.

A sürgősségi szolgálat működtetése ennek hiányában úgy történik, hogy ügyeleti szoba van, asszisztensek fogadják a betegeket, majd a kórház különböző osztályairól hívják a szakorvosokat, annak függvényében, hogy milyen betegségben szenved a páciens. Ennek több hátránya is van, hiszen ha éppen műt a sebész, a sürgős beavatkozásra szorulónak akár órákat is kell várnia, az asszisztens nem rendelkezhet arról sem, milyen gyógyszert kapjon, legfeljebb vérzéscsillapításban nyújthat segítséget.

Mostanig orvosok vállalták az ügyeletet, amint Ferenczy fogalmazott, elődje, Jeszenszky Géza tartotta a hátát, és előteremtette azt az összeget, ami az ügyeletért járt. Ketten az orvosok közül viszont meghaladták a hetvenéves korhatárt, a biztosítóval már nem lehetnek szerződéses viszonyban.

Kevesen maradtak az ügyeletet vállalók, ráadásul a kórház is olyan anyagi helyzetbe került, hogy bármikor levághatják a villanyt, elzárhatják a gázt, nem jut havi 50-60 ezer lej a számlákra. Amíg sürgősségi szakorvos kerül, a háziorvosok segítségét kéri az igazgató: vállalják az ügyeletezést oly módon, mintha háziorvosi permanencia működne a kórházban.

Megoldáskeresés háziorvosokkal

A törvény lehetőséget ad háziorvosi permanencia néven ügyeletek létrehozására akár kisebb, vidéki településen is. Ilyent szerettek volna létrehozni Remetén, illetve Ditróban az önkormányzat égisze alatt. Ferenczy viszont úgy látja, a permanencia-létrehozásnak falvakban csak nagy költsége van és kicsi hatékonysága.

Felületet kell biztosítani, azt megfelelő felszereléssel ellátni, az ügyeletes orvos pedig a beérkező, súlyosabb betegnek csak ritkán tud hatékonyan segíteni, tovább kell küldenie a gyergyószentmiklósi kórházba. Ez akár fatális időveszteséget is jelenthet.

„A gyergyói kórházban jól felszerelt rendelő van, ez a legalkalmasabb arra, hogy a permanencia működjön. Tehát a háziorvosok akkor segítenek a leghatékonyabban, ha ide jönnek ügyeletezni” – mondta a kórházigazgató. Ezt az elképzelést csütörtökön tárta a Gyergyói-medence háziorvosai elé, elmondva, ha a huszonöt orvos közül a többség vállalna egy-két ügyeletet havonta, az nem lenne megterhelő.

„Elszomorított a fogadtatás, azt vártam, hogy egyből mellénk áll a háziorvosi gárda. De nincs itt vége a próbálkozásnak, kedden megint asztalhoz ülünk, remélem, az orvosok belátják, a kórháznak most nagy szüksége van a segítségükre.”

Amint az igazgató elmondta, legalább 8-10 háziorvos kellene vállalja a sürgősségi ügyeletet az átmeneti időszakra, amíg sürgősségi szakorvost találnak, ha nem sikerül ebben megegyezni, asszisztens fogadja majd a betegeket, de az is megtörténhet, hogy más vidékről, például Maroshévízről kell idehívni ügyeletezőket.

„A problémamegoldás mellett az is a szándékom, hogy a háziorvosok és a kórházban dolgozó szakorvos közötti szakadékot megszüntessem, ezért lenne fontos, hogy a Gyergyói-medencében dolgozó szakemberekkel tudjunk együttműködni.

Keddig kell döntsenek

Pázmán Enikő időhiányra panaszkodik, a 150 fős öregotthon orvosa, a megyei orvosi kollégium elnöke elmondta, számos betege mellett alig marad szabadideje. „Amennyiben a kollégáim is vállalnának ügyeletet, havi egy-két alkalommal én is vállalnám, ugyanis ez nemcsak a sürgősségi ellátást oldaná meg, valljuk be, kórházmegmentési akció is ugyanakkor.”

A különböző községekben lakó orvosok esetében nemcsak a szabadidőhiány jelent akadályt, hogy igent mondjanak, bár a kórházigazgató szerint tisztességes bérezéssel jár az ügyelet, az utazás problémát okoz. Gyulai Anna nyugdíjas háziorvos elmondta, ha lakhelyén, Remetén lenne a háziorvosi permanencia, szívesen vállalná, az utazás miatt viszont nemleges a válasza.

Ez a lehetőség fiatal orvosok számára lenne kecsegtető, a fizetés ugyanis jó bérkiegészítést jelentene. Az ifjabb orvosnemzedék nagy része viszont inkább külföldön keresi megélhetését. Kivételt képez például Bíró László, aki mostanig is dolgozott a sürgősségen.

„Amennyiben kerülnek még kollégák, annak ellenére vállalom a gyergyószentmiklósi munkát, hogy én tulajdonképpen Remetén szeretném létrehozni a háziorvosi permanenciát, ott van az egészségház, a felszerelés is adott. Ha viszont ezzel segíthetünk a gyergyói kórházon, igent mondok” – fogalmazott a fiatal orvos, aki akár azt is vállalná, ha más nem kerül, hogy a sürgősségisek koordinátora legyen, ugyanis a biztosítópénztár felé egy embernek kell képviselnie az ügyeletező gárdát.

Kedden kell választ adjanak a családorvosok, ettől függ, hogy jövő hónapban ki fogadja a sürgősségi ellátást igénylő betegeket Gyergyószentmiklóson. Nemcsak a kórházigazgató reménykedik.