„Óvó nénikkel való beszélgetés kapcsán vetődött fel, hogy jó lenne újra megnézni gyerekeket, hiszen olyan kiscsoportos is van, aki nem tud járni. Három gyergyószentmiklósi intézmény több csoportjába látogattunk az évek során, és amit tapasztaltunk, az nagyon szomorú, megdöbbentő: átlagban egy óvodás csoportban mindössze két-három gyereknek nincsen problémája” – vázolták a gyógytornászok. Pupák Felméri Zsuzsával és Pop Dalmával beszélgettünk.
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
Több gyerek, fiatal fel van mentve a testnevelés óra alól, leginkább azért, hogy ne legyen kitéve különböző, neki kellemetlen gyakorlatnak. Régebb azon gyerekek, akik a testnevelés órán nem vettek részt, gyógytornára jártak, nem üldögéltek és nézték a társaikat, hanem szakember foglalkozott velük, persze jegyet is kaptak, ami a naplóba bekerült. Ez ma nem működik, részt vehetnek ugyan gyógytornán, de nem kötelező – mondták a gyógytornászok. Szerintük ez csak az egyik oka annak, hogy a mai gyerekek óriási fizikai problémákkal küszködnek. Gyakori a lúdtalp, a rossz testtartás, amely nemcsak gerinckárosodást idéz elő. Minél tovább hanyagolják, annál nehezebb lesz a módosult fizikai állapot javítása. Van megoldás, tanáccsal is szolgálnak a szakemberek, melyeket már a kisbabakortól érdemes átgondolni.
Az a legfontosabb, hogy ne siettessük a gyerek fejlődését. A szülő azzal tesz a gyerekének jót, hogyha engedi a korának megfelelően, saját ritmusában fejlődni. „Az első és legfontosabb, hogy már csecsemőkorban hasra fektessék, mert csak így erősödhetnek a hátizmok. A fejlődés következő szakaszában jönnek a fordulások hasról hátra, hátról hasra, majd a felülés. Kilenc hónapos koráig ráér felülni a kicsi, ne próbálják erőszakkal felültetni. Csak akkor üljön a baba, amikor annyira erős, hogy magától is képes felülni. Helytelen, hogy párnákkal kitámasztjuk. Nem szabad felállítani sem, feláll ő magától, amikor annyira megerősödik. Nem kell járatni sem, amíg ő magától nem tud. Semmi szín alatt nem kell járókába ültetni, mert az nem járni tanítja, hanem minimális erőfeszítéssel gurítja. A járóka a szülőknek van kitalálva, és ide sorolnám az ültető-hordozót, mert egyik sem készteti mozgásra a gyereket, hátráltatva a mozgásfejlődését. Sok esetben a gyerekek fejlődését siettetik, átugorva az említett szakaszokat” – mondta Pupák Felméri Zsuzsa.
„Míg testnevelő tanárként dolgoztam, azt mondtam, hogy a gyerekek 60-70 százalékának gerincproblémája van, most pedig azt mondom, ezek a számok, sajnos, nőnek. Pontosan nem tudjuk behatárolni, mi az oka, viszonylag helyesen táplálkoznak, feltehetően megkapják a szükséges vitaminmennyiséget is. Kollégákkal való beszélgetésekből kiindulva úgy gondoljuk, az a baj, hogy a mai gyerekeket kiszolgálják a szülők, ezáltal leszűkítve mozgásigényüket. Tegyék le a földre a gyereket, hagyják, hogy mozogjon, fejlődjön a saját ritmusában, kerüljék az összehasonlítást más gyerekekkel” – hangsúlyozta a gyógytornász.
A szakemberek a nemrég végzett óvodai látogatásukkor tapasztaltakra is felhívják a figyelmet. „Nagyon sok a lúdtalpas gyerek. A szakkönyvek alapján négy-öt éves korig nem kell lúdtalpról beszélni, ilyen korban még párnácskás a kicsi talpa. Abban az esetben, ha csípőízület-módosulat X lábat eredményez, nagy esély van lúdtalp kialakulására. Az X láb lehet örökletes, de lehet csontgyengeség következménye is, ami sajnos elég gyakori ezen a vidéken. Nagyon keveset mozognak és nagyon keveset vannak levegőn a gyerekek. Sok anyuka a már járni tudó gyerekét babakocsiban bepólyálva sétáltatja, ezzel a gyerek jó, hogy friss levegőn van, de nem mozog. A mozgáshiány gerinc- és mellkasi deformitásokat hozhat magával” – magyarázta Pupák Felméri Zsuzsa. „A lúdtalp mellett leggyakoribb probléma a hanyag tartás, amit izomgyengeség idézhet elő, ez pedig idővel maga után vonja a gerincmódosulatokat, beszűkítve a mellkast, az ott helyet kapó szervek működését gátolva. A következményei nem valószínű, hogy óvodás vagy kisiskoláskorban fognak jelentkezni, később ütik fel a fejüket, amikor már nehezebb korrigálni” – ismertette a gyógytornász.
A gyógytornászok minél több mozgást, sportolást ajánlanak. „Nem tartom helyesnek, hogy órákat
a tévé, a számítógép előtt üljön a gyermek, mert ez rossz hatással van a fizikai, szellemi és pszichés fejlődésére egyaránt. Kérjük az óvodai észrevételeinket ne hagyják figyelmen kívül, mert a jelzett problémák súlyosbodhatnak,mozgásszervi problémákat idézve el. Ezek korrigálása hosszú időt vesz igénybe. Gyógytornászok, fejlesztő központok vannak, sportolási lehetőségek is többé-kevésbé biztosítottak, csak ki kell használni.”
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
szóljon hozzá!